Fenntarthatósági átvilágítás és jelentéstétel (CSDDD irányelv) – mi vár a vállalatokra?

Fenntarthatósági átvilágítás és jelentéstétel

Az Európai Bizottság 2022.  februárjában nyújtotta be a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) néven ismert javaslatát arról, hogy az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A CSDDD szerinti kötelezettségek nemcsak a vállalatok saját tevékenységére terjednek ki, hanem a leányvállalataikra is, valamint az értékláncuk tartós szereplőire is, így közvetlen és közvetett beszállítóikra is. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a vállalatok nagy részének óriási feladatot jelentett az első visszajelzések alapján egy ilyen adatgyűjtés, legtöbb esetben nem tudtak teljeskörűen adatot gyűjteni a beszállítói láncuktól. Az uniós döntéselőkészítésben néhány tagállam hangot is adott az aggályainak, és emiatt csúszott is a végleges megállapodás jóváhagyása.

Változások az első jogszabálytervezethez képest

Az Európai Tanács által 2024. március 15-én jóváhagyott végleges megállapodás több részletet enyhített az eredeti tervezethez képest, jóval kisebb vállalati körre terjesztve ki a kötelezettséget, illetve időben is eltolta a bevezetést. Az irányelv eredetileg 500 alkalmazottat foglalkoztató és 150 millió eurós forgalmú vállalatokat érintett. A végleges megállapodás azonban 1000 alkalmazottra és 450 millió eurós forgalomra módosította ezeket a számokat.  Az irányelvet hosszabb időn keresztül vezetik majd be, ami 3 éven belül az 5000 főt foglalkoztató és 1500 millió eurós forgalommal rendelkező vállalatokat, 4 éves határidővel a 3000 főt foglalkoztató és 900 millió eurós forgalmú cégeket, 5 éven belül pedig az 1000 főt foglalkoztató és 450 millió eurós forgalmú cégeket érinti.

Mit várnak a döntéhozók az új jogszabálytól?

  • Az emberi jogok, köztük a munkajogok erősebb védelme.
  • Egészségesebb környezet a jelen és a jövő nemzedékek számára.
  • Nagyobb bizalom kiépítése a vállalkozások iránt.
  • Nagyobb átláthatóság, amely lehetővé teszi a megalapozott döntéseket.
  • Az áldozatok jobb hozzáférése az igazságszolgáltatáshoz.


A vállalatok szempontjából a többlet adatgyűjtési terheken túl lehet előnye is a bevezetendő kötelezettségnek:

  • Harmonizált jogi keretet teremt az EU-ban, amely jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket jelent.
  • A transzparencia miatt az ügyfelek nagyobb bizalma és a munkavállalók elkötelezettsége.
  • Több információ szolgáltatás a vállalatok negatív környezeti és emberi jogi hatásairól.
  • Jobb kockázatkezelés és alkalmazkodóképesség.
  • Nagyobb vonzerő a tudatos munkavállalók, a fenntarthatóság-orientált befektetők és a közbeszerzők számára.
  • Nagyobb figyelem az innovációra.
  • Jobb hozzáférés a finanszírozáshoz.


A fejlődő országok esetében is jelenthet pozitív hatásokat az elfogadott megállapodás:

  • Az emberi jogok és a környezet hatékonyabb védelme.
  • Az érdekelt felek fokozott tudatossága a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban.
  • Fenntartható befektetések érkezése, jó gyakorlatok alkalmazása
  • A nemzetközi szabványok fokozott bevezetése, alkalmazása.
  • Az emberek életkörülményeinek javulása.

Milyen kötelezettségük lesz a vállalatoknak?

A jogszabály átvilágítási kötelezettséget ír elő a vállalatok számára. E kötelezettség központi elemei az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatások azonosítása, megszüntetése, megelőzése, enyhítése és elszámolása a vállalat saját tevékenységeiben, leányvállalataiban és értékláncaiban. Emellett egyes nagyvállalatoknak tervvel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy üzleti stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával a Párizsi Megállapodással összhangban.

Az irányelv a hatálya alá tartozó uniós társaságok menedzsmentjére vonatkozó kötelezettségeket is bevezet. E kötelezettségek közé tartozik az átvilágítási eljárások kialakítása és végrehajtásának felügyelete, valamint az átvilágításnak a vállalati stratégiába való integrálása. Ezen túlmenően a vállalat döntéshozóinak figyelembe kell venniük döntéseik emberi jogi, éghajlat-változási és környezeti következményeit.

Mikor lép hatályba az új jogszabály?

Az irányelv most az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Az elfogadást követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelvet átültessék saját joggyakorlatukba.

A vállalatoknak egyre több kötelezettségnek kell eleget tenniük fenntarthatósági területeken, illetve a jogszabályok hatálya alá tartozók köre is folyamatosan bővül. A Magyarországon 2024. januárjában életbe lépett ESG törvényről itt írtunk korábban.

További cikkek

MN6 interjú a Rádiócaféban

Nyul Zsuzsa felkérésére a Rádiócafé Holnap tegnapja című műsorában jártunk. A beszélgetés fő témája az EU taxonóia volt, de sok egyéb fenntarthatósági téma (zöldhitelezés, ESG,

Tovább »