Megjelent a magyarországi ESG törvény

ESG

Az európai klímavédelmi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon is bevezetésre kerül a vállalatok fenntarthatóbb működését ösztönző törvény. A Parlament elfogadta és 2024. január 1-től hatályba is lépett „A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása (továbbiakban ESG törvény). A törvény a Németországban bevezetett beszállítói értéklánc szabályozás bizonyos elemeit is tartalmazza.

A magyar közvéleményt is élénken foglalkoztató uniós szintű ESG szabályozás részleteiről korábban itt írtunk.

A törvény átülteti a magyar gyakorlatba az EU-ban korábban bevezetett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes vállalatok tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen. Az „E”, azaz a környezeti változó az adott vállalatnak többek között a légszennyezésre, az energiafogyasztásra, a hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitásra ható tényezőit tartalmazza, míg a társadalmi pillér az entitás kapcsolatait sűríti magába a vállalat érintettjeivel és a társadalom egészével. Többek között idetartozik a munkavédelmi- és egészségügyi előírások szabályozása, valamint azok betartása és betartatása is, végül pedig az irányítási elem betekintést enged a szervezet működésébe, ideértve a tevékenységek széles körét, mint a vezető testületek összetételét, a szervezeti kultúrát, az információmegosztási csatornákat, a belső ellenőrzéseket és díjazást is.

A törvény értelmében az újonnan felállítandó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli majd a vállalkozások ESG célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítését és az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát. A Hatóság elnökének a feladata a Nemzeti ESG Tanács létrehozása és működtetése. A kötelezett vállalkozásoknak az ESG beszámolóban fel kell tüntetniük a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

A törvény az ESG tanúsítókra; a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó); a fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra, valamint az ESG tanácsadókat oktató intézményekre is kiterjed, szabályozza a jelenleg ellenőrizetlen szolgáltatásokat. 

A törvény fontos szerepet szán az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (IFKA), amely, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség látja majd el az alábbi feladatokat: 

  • kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel;
  • ESG tanácsadói képzést szervez;
  • képezi az ESG tanácsadókat és az ESG tanácsadókat oktató intézményeket;
  • nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről;

akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket.

 

Ez lenne a január 1-től hatályos ESG törvény keretrendszere, amelyhez még számos végrehajtási rendelet megalkotása szükséges – de nézzük mit jelent ez a gyakorlatban?

Mikor kell ESG jelentést készíteni?

A Magyarországon működő vállalkozásokra vonatkozóan a törvénytervezet kötelezően előírja a nem pénzügyi jelentéstételt, meghatározott ütemezés szerint (lásd 1. ábra). Első alkalommal a 2024. üzleti év tevékenységére vonatkozóan, a 2025.  évben kell jelentést közzétenni. A kettős lényegesség elvét1 szem előtt tartva a vállalkozásoknak jelenteniük kell, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, illetve a vállalkozásnál felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket. A jelentéseket a pénzügyi jelentéstétellel egy időben kell megtenni, majd 6 hónapon belül ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.  Kihagyhatóak az aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk. AZ ESG adatszolgáltatást elmulasztó cégeket a hatóság pénzbüntetéssel sújtja.

Mely vállalatokra vonatkozik elsőként a jelentéstételi kötelezettség?

ESG jelentés ütemezése

1. ábra

A vállalkozásoknak az ESG beszámoló készítésekor egységes adatszolgáltatási szabványokat kell alkalmazniuk. A szabványok segítik, hogy releváns, összehasonlítható és ellenőrizhető adatok kerüljenek a beszámolókba.  Az adatszolgáltatási szabványok az európai fenntarthatósági beszámolási szabványokkal (ESRS szabványok) állnak összhangban, melyekről korábban itt írtunk.

Mik a vállalkozás tényleges feladatai?

A vállalkozásnak kockázatkezelési rendszert kell létrehoznia és működtetnie, a kockázatkezelést be kell építenie üzleti folyamataiba, a kockázatkezelésért külön felelős személyt kell kijelölni. Június 30-ig évente (jelentős változás esetén pl. új termék bevezetése eseti jelleggel) el kell készítenie a kockázatelemzést, amely során beazonosítja a saját és a beszállítói ESG kockázatokat. A kockázatok kezelésére megelőző intézkedéseket kell tenni, ennek része a társadalmi felelősségvállalási stratégia kialakítása és közzététele, valamint a közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a társadalmi és környezeti elvárásokról. A vállalat köteles külső vagy belső panaszkezelési rendszert üzemeltetni a saját, vagy beszállítói tevékenységből eredő kockázatok és jogsértések bejelentésére. Az üzleti év végét követő 6 hónapon belül a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesüléséről ESG beszámolót kell készíteni és közzétenni. Az ESG beszámoló elkészítésébe a vállalkozás a Hatóság által nyilvántartásba vett ESG tanácsadót is bevonhat.

AZ ESG jelentésre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és közzététel

Évente, az előző üzleti év fenntarthatósági és társadalmi kérdésekre gyakorolt hatásait és azok hatását a vállalkozás fejlődésére, teljesítményére és helyzetére, a társadalommal való viszonyára

Tartalom

A vállalkozás bemutatja

  • a fenntarthatósági és társadalmi kérdésekre gyakorolt hatásait és azok hatását a vállalkozás fejlődésére, teljesítményére és helyzetére, a társadalommal való viszonyára
  • a fenntarthatósági célú átvilágítási folyamatának leírását
  • az azonosított társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését
  • környezeti károk megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit, értékelését ezek hatásáról és eredményességéről  
      

Forma és hitelesítés

  • magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni
  • a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni
  • részletes tartalmi követelményeit a Hatóság elnöke a miniszter véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg

 

Felelősség

A vállalkozás legfőbb szerve felel az ESG beszámoló az e törvényben és az európai uniós jogi aktusokban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelő elkészítéséért és közzétételéért.

Elmulasztásáért a Hatóság pénzbírságot szab ki. (legkisebb összege eseteként egymillió forint, legmagasabb összege az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének tíz százaléka)

ESG tanúsítás és minősítés

Az elkészült ESG jelentést a vállalkozás köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Tanúsításra csak előzetes akkreditáció, ESG tanúsítói jogosultság megszerzése után jogosultak a szakértő cégek. A tanúsítás a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló jelentéssel zárul. Ha a jelentés megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, az ESG tanúsító ESG tanúsítványt ad ki. Az ESG tanúsítvány tartalmazza az ESG tanúsítvány keltét és a tanúsítás érvényességi idejét is.

További lehetőség – azaz nem kötelező – az ESG jelentés minősítése.  Ezt a vállalkozás saját üzleti döntése alapján kérheti, és megbízhat egy ESG minősítőt. Auditori és minősítői tevékenységet ugyanaz a cég nem folytathat. A minősítést végző szervezetnek közzé kell tennie a minősítés módszertanát, illetve rendszeres időközönként felül kell azt vizsgálnia, összhangban a nemzetközi sztenderdekkel és a vonatkozó jogszabályokkal.

Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, Ernst & Young

  1.  A kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról.

További cikkek

ESG képzés

Vállalati ESG szakértő képzés 2.

Második alkalommal került megrendezésre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében zajló 3 napos képzés, melyen a Kamara Tudásközpontja és a Stradamus Zrt. felkérésére Kovács

Tovább »
ESG

Megjelent a magyarországi ESG törvény

Az európai klímavédelmi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon is bevezetésre kerül a vállalatok fenntarthatóbb működését ösztönző törvény. A Parlament elfogadta és 2024. január 1-től hatályba is lépett

Tovább »