Mit jelent a közeledő ESG jelentéstételi kötelezettség? Hogyan készüljünk fel a következő évi feladatokra?

Napjainkban nő a fókusz az ESG teljesítményen, a kötelező jelentéstétel vészesen közeledik sok vállalat életében, amelynek pontos tartalmáról, formájáról és a szükséges adatokról még kevés az érintettek információja, tudása. Bár az energetikai felülvizsgálatok, megtakarítási lehetőségek vizsgálata közben jelentős adatgyűjtést végzünk a társaság tevékenységeihez kapcsolódó energiafogyasztásról, tapasztaljuk, hogysokszor az esetleg hozzáférhető adatok  is nehezen feldolgozhatóak. Fontos lenne folyamatos adatgyűjtés kialakítása, bevezetése az érintett területeknél, hiszen másképp minden évben jelentős időt, energiát emészt fel ezek összeszedése.

A téma egyre szélesebb körben kerül elő a vállalatvezetők életében, ESG jelentéstételi ütemtervek születnek. Tájékoztató előadások, cikkek segítik az érintett vállalatokat, többek között a Denkstatt Hungary legutóbbi webináriuma és a KPMG friss cikke alapján készítettük összefoglalónkat.

CSRD helye az EU jogrendben, a nem pénzügyi jelentéstétel előzményei

Az Európai Zöld Megállapodás azzal a céllal született, hogy 2050-re karbonkibocsátás mentes legyen az EU gazdasága. Ehhez több jogszabály és egy keretrendszer is született. A megvalósításhoz források is szükségesek, olyan pénzáramok, amelyek ebbe az irányba terelik az EU gazdaságát. Az átállás finanszírozására az EU elindított egy fenntartható pénzügyi akciótervet. Az akcióterv 3 fő jogszabályra épül, amelyek jelentési kötelezettségeket írnak elő pénzügyi szereplők és tanácsadók, illetve nagyvállalatok és tőzsdei vállalatok részére. Az első csoportnak (az SFDR szabályozás alatt) már 2021. márciusától fennáll a jelentéstételi kötelezettsége, jelenteniük kell fenntarthatósági kockázatokról a vállalattal ill. a termékeikkel kapcsolatban. A nagyvállalatok és tőzsdei vállalatok az NFRD irányelv szerint már 2018 óta jelentenek saját és az értékláncuk szereplőinek tevékenységéről, és 2025 második negyedévétől pedig a CSRD kötelezettség is vonatkozik rájuk. Mindezt megalapozza a taxonómia, amely egy EU szintű, egységes fenntarthatósági osztályozó rendszer, mely arra szolgál, hogy megállapítható legyen egy adott cég tevékenysége mennyiben tekinthető fenntarthatónak. Az említett rendelkezések mellé becsatlakozik még a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amely jelenleg előkészítés alatt áll és várhatóan 2026-tól jelent a nagyvállalatok számára jelentéstételi kötelezettséget. Szabályozni fogja az emberi jogi és környezetvédelmi tényezőket a teljes ellátási láncban.

Kritikus kérdés a „green washing” azaz zöldremosás. Miként ellenőrizhetőek a vállalatok állításai? Erre léteznek ma már jogszabályi keretek (legfrissebb: 2023. március 22. – Bizottsági ajánlás: Green Claims Directive: az önkéntes környezetvédelmi állítások megalapozása és kommunikációja, kiegészíti a 2022-es javaslatot az EU Unfair Commercial Practices Directive (UCPD) és a Consumer Rights Directive módosítására)

Egyre több ESG jelentést tesznek közzé a nagyvállalatok, csupa hangzatos ígérettel, vállalással. De hogyan lesznek összehasonlíthatóak az ESG jelentések, mitől érezheti azt egy befektető vagy a vásárló, hogy korrekt tájékoztatást kapott?

Az összehasonlíthatóság és egységesség problémáját hivatott orvosolni az új kötelező jelentési szabványrendszer bevezetése: az ESRS, mely jelenleg kidolgozás alatt áll, de hamarosan, június végéig várhatóan közzéteszi az EU. Meghatározza a jelentések tartalmát: fókuszban a mérőszámok, célok, végrehajtási tervek és előrehaladás. Új elem, hogy az éves jelentésben kell ezeket az adatokat közzétenni és előírás a kötelező független audit is. Büntetések és szankciók várhatóak, amennyiben egy cég nem felel meg a jelentéstételi kötelezettségeknek.

A 12 ESRS-ből álló első csomag a következőket tartalmazza:

  • a fenntarthatósági jelentéskészítés általános alapelvei (ESRS 1);
  • Átfogó közzétételi követelmények (ESRS 2); és
  • A konkrét közzétételi követelmények a 10 környezetvédelmi (ESRS E1–E5), a társadalmi (ESRS S1–S4) és az irányítási (ESRS G1) témákra kidolgozva

Az az elképzelés, hogy a Bizottság 3 évente felülvizsgálja az ESRS követelményeit. Az a cél, hogy ne legyen plusz adminisztrációs teher, ezért egyéb nemzetközi sztenderdek beépítésén (pl. GRI) dolgoznak.

A főbb szempontrendszerek az alábbiak:

Környezet:

  • Klímaváltozás
  • Szennyezés
  • Vizi és tengeri erőforrások
  • Biodiverzitás és ökoszisztémák
  • Erőforrások használata és körforgásos gazdaság

 

Társadalom:

  • Saját munkaerő
  • Munkaerő az értékláncban
  • Hatásviselő közösségek
  • Vásárlók és végfelhasználók

 

Vállalatirányítás:

  • Üzletvitel

 

Kidolgozás alatt állnak a további szektor-specifikus sztenderdek. A klímaváltozáshoz és a saját munkaerőhöz kapcsolódó indikátorokról kötelezően kell jelenteni az érintetteknek. Várhatóan 2023. júniusára készülnek el a szektorfüggetlen sztenderdek és 1 évvel később a szektorspecifikusak is.

 

CSRD céljai és alappillérei

Alapcél, hogy a nem pénzügyi / fenntarthatósági jelentéstétel a pénzügyi jelentéstétellel egyenrangú legyen. Egy vállalat tevékenységét ne csak a pénzügyi teljesítménye alapján ítéljék meg.

Általános alapelvek:

  • A Vezetőség aktív felelősségvállalása a jelentés tartalmáért
  • Érdekelt felek bevonása
  • Értéklánc – CSDDD
  • Szankciók, büntetések

 

Tartalom:

  • Az EU Sustainability Reporting Standards (ESRS) kötelező használta
  • A Jelentés tartalma a kettős lényegességelvén alapul
  • A CSRD által kötelezett cégeknek az EU taxonómiáról is jelenteniük kell
  • Célok, programok, politikák

 

Formátum:

  • Az Éves Jelentés részeként kell jelenteni a fenntarthatósági információkat
  • Digitális, kötelező gépi olvashatóság
  • Feltöltés a„ European single access point”-ba
  • Címkézés: ESEF (European Single Electronic Format)

 

Közeleg a határidő

A kötelezettségek lépcsőzetesen fognak belépni, a vállalatok méretétől függően. Maga az irányelv hatályba lépett 2023. január 5-én. Az EU tagállamoknak 18 hónapon belül (2024 júl.) kell a nemzeti jogrendbe beépíteni. Az első CSRD-jelentési periódusig az NFRD marad hatályban.

Minden évben az előző év adatai alapján kell jelentenie:

  • 2025-ben az NFRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknak
  • 2026-ban + minden nagyvállalatnak
  • 2027-ben tőzsdén jegyzett KKV-k, a kis és nem összetett hitelintézeteknek, a zártkörű biztosítótársaságoknak
  • 2028-ban EU-n kívüli vállalatoknak

 

Kettős lényegesség

Az Általános elvárások (ESR 1) rész a CSRD-nek megfelelő jelentésekkel kapcsolatos általános elvárások kialakítását célozza meg. Ebben a legfontosabb újdonság a kettős lényegesség fogalma. Egy fenntarthatósági téma akkor lényeges a vállalkozás számára, ha a hatások és/vagy pénzügyi szempontból lényeges.

Hatás (belülről kifelé):

  • Tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatások
  • Rövid, közép- és hosszú távon
  • A környezetre vagy az emberekre
  • Lényegesség mértéke: súlyosság, valószínűség, nagyságrend, hatály

 

Pénzügyi (kívülről befelé):

Egy fenntarthatósági kérdés akkor lényeges pénzügyi szempontból, ha jelentős

pénzügyi hatásokat vált ki vagy válthat ki:

  • Olyan kockázatokat vagy lehetőségeket generál vagy generálhat, amelyek
  • lényegesen befolyásolják a pénzáramlásokat, a fejlődést, a teljesítményt,
  • a pozíciót, a tőkeköltséget vagy a finanszírozáshoz való hozzáférést
  • Rövid, közép- és hosszú távon
  • A természeti/társadalmi erőforrásoktól való függés
  • Lényegesség mértéke: az előfordulás valószínűsége és a hatások nagysága

 

Felkészülés

Meg kell vizsgálni, hogy a vállalatnak mikortól van jelentéstételi kötelezettsége és ehhez kell időzíteni egy felkészülési ütemtervet Fel kell osztani a felelősségeket és feladatokat.  Tulajdonképpen „számvitelt kell teremteni a fenntarthatóságban”, és meg kell teremteni az ehhez szükséges informatikai hátteret. Be kell vonni az érdekelteket a kettős lényegesség vizsgálatába. Fel kell készülni a hitelesíthetőségre is.

 

A cikk elkészítéséhez felhasznált anyagok:

Denkstatt Hungary webinárium 2023.05.17. A CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel – Juranics Judit, vezető tanácsadó fenntarthatóság

Introducing the European Sustainability Reporting Stand – KPMG Global

 

Szerző: MN6 Energiaügynökség

További cikkek

ESG képzés

Vállalati ESG szakértő képzés 2.

Második alkalommal került megrendezésre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében zajló 3 napos képzés, melyen a Kamara Tudásközpontja és a Stradamus Zrt. felkérésére Kovács

Tovább »
ESG

Megjelent a magyarországi ESG törvény

Az európai klímavédelmi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon is bevezetésre kerül a vállalatok fenntarthatóbb működését ösztönző törvény. A Parlament elfogadta és 2024. január 1-től hatályba is lépett

Tovább »