A fizikai aktivitás ma már egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészséges hétköznapi rutin megteremtésében, hiszen ennek hiányában sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedések. Ennek ellenére, a legfrissebb kutatások szerint a felnőtt társadalom közel negyede inaktív a mindennapokban. A mozgáshiányos életmód egyik oka a fejlett országokban egyre elterjedtebb ülőmunka végzéshez köthető. Mivel a napi ülve töltött idő akár 9 óra is lehet, világszerte szükséges célzott közegészségügyi intézkedések bevezetése a társadalmi szintű fizikai inaktivitás ellen.

Életmódunkat, fizikai aktivitásunkat nemcsak személyes tényezők befolyásolják, hanem az épített és szociokulturális környezetünk, illetve közösségünk is. Otthonunk, iskoláink, munkahelyeink, továbbá a közlekedési eszközök és munkánk során végzett feladataink is idővel kényelmesebbé váltak, s így kevesebb mozgást igényelnek tőlünk. Azonban, ezzel egyre növekvő egészségügyi kockázatnak vagyunk kitéve, melynek csökkentésére az egyes tervezési, kivitelezési fázisokban szükségessé vált az egészségügyi szektor bevonása. Ennek hatására progresszív standardok és a legjobb gyakorlatok megvalósítását elősegítő irányelvek, szabványok jöttek létre, a fizikai aktivitást támogató környezet megteremtéséért.