Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

„Egyeseket mindig boldoggá tudsz tenni és mindenkit boldoggá tudsz tenni néha, de mindig mindenkit képtelenség.” 

John Lydget versrészlete vélhetően nem pont a munkahelyek megfelelő hőfokszabályozására vonatkozott, de elég jól körülírja, hogy mekkora kihívás a modern épületekben ideális és mindenkinek megfelelő hőmérsékleti körülményeket biztosítani. 

Minden embernek más és más a hőérzete és nincsenek egyértelmű definíciók a „túl hideg” és „túl meleg” meghatározására. Az épületek holisztikus tervezésénel a cél az, hogy az összes hőérzetet befolyásoló tényezőt figyelembe véve a lehető legnagyobb időtartamban a lehető legtöbb ember számára sikerüljön jó közérzetet biztosítani.  

Egy kutatás szerint a dolgozók teljesítménye 4 százalékkal csökken, hogyha fáznak. Túlzott melegben a helyzet még rosszabb, akkor 6 százelékkal is romolhat a teljesítményük. Sőt, a nem megfelelő körülmények egészségügyi kockázatot is magában rejtenek. Az úgynevezett beteg épület tünetegyüttest (angolul Sick Building Syndrome) már régóta ismerjük, de az talán kevésbé nyilvánvaló, hogy tikkasztó melegben hajlamosak vagyunk a csökkent koncentrációs képesség miatt a hibázásra is.  

Az emberek hőérzetét hat tényező befolyásolja:

–        levegő hőmérséklet

–        sugárzási hőmérséklet (gondoljunk csak arra, hogy egy hideg téli napon is milyen jól esik a napsütés)

–        légsebesség (egy huzatos helyiségben nem fogjuk jól érezni magunkat…)

–        páratartalom (ha túl magas, akkor könnyebben lesz meleg érzetünk, ha pedig túl alacsony, akkor jobban terjednek a vírusok és a szemünket, bőrünket is irritálhatja)

–        ruházat hőtartó képessége (ez az emberi tényező, ami könnyen befolyásolható és érdemes is figyelembe venni pl a céges dress code kialakításánál)

–        metabolikus hő (az anyagcsere folyamataink függenek a korunktól, testalkatunktól, és az egészségi állapotunktól is, ezt az emberi tényezőt közvetlenül nem tudjuk befolyásolni).

A WELL Building épületminősítési szabvány ezeket a paramétereket és a várható időjárást alapul véve egy olyan modelt dolgozott ki, ahol az emberek a lehető legnagyobb arányban elégedettek.

kép forrása: CoWrks

A jövő irodája rugalmas

Sokunkat foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon milyenek lesznek a jövő irodái. Körvonalazódni látszik, hogy az iroda tereit a mostaninál sokkal rugalmasabban fogjuk használni. Erre az új IT technológiák részben már ma is adottak, a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk az íróasztalunkhoz kötve. Egyre kevésbé tudható előre, hogy ki honnan fog dolgozni és az irodai létszám tekintetében is nagyok a bizonytalanságok. Igen ám, de ez a változás a gépészeti rendszer tervezőit új kihívások elé állítják.

kép forrása: CoWrks

A belső terekben a legalapvetőbb problémát a szén-dioxid feldúsulása jelzi. Légzésünk során szén-dioxidot bocsátunk ki. Minél többen vagyunk annál többet. Fontos lenne ilyenkor a friss levegő utánpótlás, különben az elhasználódott, oxigén hiányos levegő miatt megfájdul a fejünk, rosszul érezzük magunkat, nem tudunk figyelni. A WELL szabvány elvárja a gépészektől, hogy a CO2 szint alapján szabályozzák a légtechnikai rendszer működésének intenzitását. Ez a módszer garantálja az aktuális friss levegő igény pótlását.. Másik fontos követelmény, hogy a nagyobb terekben 3 C° hőmérséklet különbséget az épület használói maguknak be tudjanak állítani. Hozzáteszem, hogy mindenki roppant hálás lesz (unokáink és a számlák fizetői különösképpen), ha ezt a feladatot sikerül úgy megvalósítani, hogy koratavasszal és késő ősszel sem működik együtt a fűtési és hűtési rendszer, ahogy sajnos sokszor tapasztaljuk az irodaépületekben.

Láthatjuk, hogy ezeket az igényeket figyelembe véve egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy mindenki igényeinek mindig megfelelhessünk és még a hatékony munkavégzést is támogatjuk.

A bejegyzés ennek a cikknek a tovább gondolásával született.

Vértesy Móni
MN6 Energiaügynökség

kiemelt kép forrása: wellcertified.com