Az elhasználódott levegő általában csak akkor tűnik fel az embereknek, ha már kritikus módon megnövekszik a levegő széndioxid koncentrációja és fizikai tüneteket is okoz. Ezzel szemben az irodaházakban a zaj az a tényező, ami a dolgozókat a leggyakrabban és a legközvetlenebb módon zavarja. Míg légtechnikai rendszer nélkül ma már szerencsére nem nagyon épül nagyobb kereskedelmi funkciójú épület, addig az akusztikai tervezés még mindig méltatlanul kevés figyelmet kap.

A WELL szabványnak való megfelelést azonban nem lehet „megúszni” akusztikai szempontból is átgondolt tervezés nélkül. A decibelekkel való számolás nem gyerekjáték, a lényeget foglaljuk most össze, a konkrét követelményértékekkel és definíciókkal nem (nagyon) szeretnénk elijeszteni senkit.

1. Külső zaj csökkentése

Ezt alapvetően nagy léghanggátlási képességű falazatok és a nyílászárók segítségével érdemes elérni.

2. Belső zaj csökkentése

A helyiségekben kialakuló zajszintet sok tényező befolyásolja: a WELL kritériumrendszere itt elsősorban a légellátási berendezések keltette zajt minősíti. A zaj csökkentéséhez melegen ajánlott egy olyan terv elkészítése, ami felosztja a teret csendes (pl. pihenőszoba, tárgyaló stb) és hangos helyiségekre (pl étkező) a későbbi felhasználástól függően, valamint beazonosítja és számszerűsíti az összes lényeges belső zajforrást. Itt külön foglalkozni kell a rettentő bosszantó gépi zajokkal is, amik általában alacsony frekvencián, ám annál kitartóbban képesek megőrjíteni a dolgozni/létezni vágyó embereket. (Épp ezért a WELL is hangmagasságfüggő ún. zaj kritérium (NC) értékekkel minősít. Európában a hasonló jelentésű NR görbék is használatosak. Akit bővebben is érdekel a Noise Criteria, az ne fojtsa vissza tudásszomját!)

3. Utózengési idő

Ez alatt azt az időt értik, amennyi idő alatt a kibocsátott hang az eredeti szintjéről 60 dB értékkel csökken. Optimális értéke a helyiség funkciójától és térfogatától is függ, a követelmények meghatározása akusztikai szabványokból és szakértői segítséggel szükséges. A WELL határértékeket ad meg az utózengési időre: konferencia termekben magasabb, nyitott irodaterekben alacsonyabb a követelményérték. Legkésőbb ennél a pontnál felmerül mindannyiunkban, hogy talán mégis érdemes lenne bevonni egy akusztikust is a tervezésbe, de ha ez nem elég:

4. Hang maszkoló rendszerek

Ezek a rendszerek főleg egyterű irodákban használatosak és elsősorban a tengerentúlon terjedtek el. Amikor a hangelnyelés és a hangterjedés blokkolása nem elegendő a kedvező akusztikai körülmények kialakításához, egy olyan rendszert kell alkalmazni, ami elfedi az érthető beszéd hangját egy környezetbe olvadó, észrevehetetlen hangjelenség segítségével. A maszkoló rendszerek open office-ok esetén halk elektroakusztikus háttérzajt sugároznak a térbe annak érdekében, hogy a zavaró beszédhangot és zajokat elfedjék, valamint, hogy alkalmasabb legyen a tér bizalmasabb beszélgetések lebonyolítására is. Ez az elsőre bizarrnak tűnő, ám már sok helyen bizonyított módszer nem kötelező, hanem választható témakör a WELL minősítés során. Az irodai funkciók tükrében különböző zónákban az akusztikai tervező segítségével meg lehet határozni, hogy hol és milyen rendszerre van szükség.

5. Hangelnyelő burkolatok

Mindannyian voltunk már kiürített helyiségben, ahol még a saját beszédünk hangját is nehéz elviselni. A tégla vagy a gipszkarton hangelnyelő képessége minimális, a szőnyegeké és a bútoroké sem túl jelentős, de már érezhető, az üveggyapoté és a kimondottan e célra kifejlesztett akusztikus mennyezeti és fali burkolatoké, illetve az akusztikailag is tervezett bútoroké pedig kiváló. (Aki ismét megszomjazott…) A hangelnyelő burkolatok és paravánfalak különösen a nagyobb térfogatú helyiségekben elengedhetetlenek, az utózengési idő csökkentése mellett zajcsökkentő hatásúak is.

6. Akadályok a hang útjába

Régi találmány, de működik: az ajtó! Csak nem mindegy hogy tömör-e, vannak-e alul kis seprűi, oldalt a tömítést biztosító gumicsíkok, és hogy milyen a kivitelezés, a tokozás minősége. Sok múlik a belső falazóanyagok minőségén is, vagy például a gipszkarton táblák megfelelően vannak-e összeszerelve, vagy elektromos csatlakozók miatt átlukasztva.

Száz szónak is egy a vége, mindenkit arra buzdítunk, hogy gondoljon előre a zajhatások csökkentésére és törekedjen az akusztikai szempontból komfortos munkakörnyezet kialakítására, mert az akusztikai kialakítás költségei akkor a legalacsonyabbak, ha a kialakítás kezdetén gondoltak rá. A megfelelő akusztikai minőség kialakítása már rövid időtávon megtérül.

fotó: Bashigo/Shutterstock

Akusztikai szakmai közreműködő: Dr Huszty Csaba, ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft.

Vértesy Móni,
MN6 Energiaügynökség

[:en]

Az elhasználódott levegő általában csak akkor tűnik fel az embereknek, ha már kritikus módon megnövekszik a levegő széndioxid koncentrációja és fizikai tüneteket is okoz. Ezzel szemben az irodaházakban a zaj az a tényező, ami a dolgozókat a leggyakrabban és a legközvetlenebb módon zavarja. Míg légtechnikai rendszer nélkül ma már szerencsére nem nagyon épül nagyobb kereskedelmi funkciójú épület, addig az akusztikai tervezés még mindig méltatlanul kevés figyelmet kap.

A WELL szabványnak való megfelelést azonban nem lehet „megúszni” akusztikai szempontból is átgondolt tervezés nélkül. A decibelekkel való számolás nem gyerekjáték, a lényeget foglaljuk most össze, a konkrét követelményértékekkel és definíciókkal nem (nagyon) szeretnénk elijeszteni senkit.

1. Külső zaj csökkentése

Ezt alapvetően nagy léghanggátlási képességű falazatok és a nyílászárók segítségével érdemes elérni.

2. Belső zaj csökkentése

A helyiségekben kialakuló zajszintet sok tényező befolyásolja: a WELL kritériumrendszere itt elsősorban a légellátási berendezések keltette zajt minősíti. A zaj csökkentéséhez melegen ajánlott egy olyan terv elkészítése, ami felosztja a teret csendes (pl. pihenőszoba, tárgyaló stb) és hangos helyiségekre (pl étkező) a későbbi felhasználástól függően, valamint beazonosítja és számszerűsíti az összes lényeges belső zajforrást. Itt külön foglalkozni kell a rettentő bosszantó gépi zajokkal is, amik általában alacsony frekvencián, ám annál kitartóbban képesek megőrjíteni a dolgozni/létezni vágyó embereket. (Épp ezért a WELL is hangmagasságfüggő ún. zaj kritérium (NC) értékekkel minősít. Európában a hasonló jelentésű NR görbék is használatosak. Akit bővebben is érdekel a Noise Criteria, az ne fojtsa vissza tudásszomját!)

3. Utózengési idő

Ez alatt azt az időt értik, amennyi idő alatt a kibocsátott hang az eredeti szintjéről 60 dB értékkel csökken. Optimális értéke a helyiség funkciójától és térfogatától is függ, a követelmények meghatározása akusztikai szabványokból és szakértői segítséggel szükséges. A WELL határértékeket ad meg az utózengési időre: konferencia termekben magasabb, nyitott irodaterekben alacsonyabb a követelményérték. Legkésőbb ennél a pontnál felmerül mindannyiunkban, hogy talán mégis érdemes lenne bevonni egy akusztikust is a tervezésbe, de ha ez nem elég:

4. Hang maszkoló rendszerek

Ezek a rendszerek főleg egyterű irodákban használatosak és elsősorban a tengerentúlon terjedtek el. Amikor a hangelnyelés és a hangterjedés blokkolása nem elegendő a kedvező akusztikai körülmények kialakításához, egy olyan rendszert kell alkalmazni, ami elfedi az érthető beszéd hangját egy környezetbe olvadó, észrevehetetlen hangjelenség segítségével. A maszkoló rendszerek open office-ok esetén halk elektroakusztikus háttérzajt sugároznak a térbe annak érdekében, hogy a zavaró beszédhangot és zajokat elfedjék, valamint, hogy alkalmasabb legyen a tér bizalmasabb beszélgetések lebonyolítására is. Ez az elsőre bizarrnak tűnő, ám már sok helyen bizonyított módszer nem kötelező, hanem választható témakör a WELL minősítés során. Az irodai funkciók tükrében különböző zónákban az akusztikai tervező segítségével meg lehet határozni, hogy hol és milyen rendszerre van szükség.

5. Hangelnyelő burkolatok

Mindannyian voltunk már kiürített helyiségben, ahol még a saját beszédünk hangját is nehéz elviselni. A tégla vagy a gipszkarton hangelnyelő képessége minimális, a szőnyegeké és a bútoroké sem túl jelentős, de már érezhető, az üveggyapoté és a kimondottan e célra kifejlesztett akusztikus mennyezeti és fali burkolatoké, illetve az akusztikailag is tervezett bútoroké pedig kiváló. (Aki ismét megszomjazott…) A hangelnyelő burkolatok és paravánfalak különösen a nagyobb térfogatú helyiségekben elengedhetetlenek, az utózengési idő csökkentése mellett zajcsökkentő hatásúak is.

6. Akadályok a hang útjába

Régi találmány, de működik: az ajtó! Csak nem mindegy hogy tömör-e, vannak-e alul kis seprűi, oldalt a tömítést biztosító gumicsíkok, és hogy milyen a kivitelezés, a tokozás minősége. Sok múlik a belső falazóanyagok minőségén is, vagy például a gipszkarton táblák megfelelően vannak-e összeszerelve, vagy elektromos csatlakozók miatt átlukasztva.

Száz szónak is egy a vége, mindenkit arra buzdítunk, hogy gondoljon előre a zajhatások csökkentésére és törekedjen az akusztikai szempontból komfortos munkakörnyezet kialakítására, mert az akusztikai kialakítás költségei akkor a legalacsonyabbak, ha a kialakítás kezdetén gondoltak rá. A megfelelő akusztikai minőség kialakítása már rövid időtávon megtérül.

fotó: Bashigo/Shutterstock

Akusztikai szakmai közreműködő: Dr Huszty Csaba, ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft.

Vértesy Móni,
MN6 Energiaügynökség

[:]