A zöld kötvények és az ESG szempontok aktualitása talán megkérdőjelezhetetlen, szerencsére már Magyarországon is a vállalatok egyre szélesebb körét érinti a zöld szempontok átvétele. Az MNB által indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) katalizátora volt annak, hogy újabb és újabb – már nem is csak ingatlanfejlesztők – jelentsék be, hogy élni kívánnak a kötvénykibocsátás lehetőségével, de nem a hagyományos módon, hanem vállalva, hogy kizárólag zöld projektek megalkotására, támogatására használják a nemzeti banktól és a piactól befolyt összeget.

A HuGBC zöld kötvényekről szóló beszélgetésén Kovács Emese, az MN6 Energiaügynökség partnere, többek között egy felmérés eredményeit is bemutatta, amely a fenntarthatósági jelentések, zöld projektek előnyeire kérdezett rá a nagyvállalatoknál.

A társaságok 88%-a új befektetőket tudott elérni, de szintén fontos következmény volt, hogy a cégen belüli különböző területek együttműködése javult. A nagyobb társaságok szerint elvárás lenne a feltételek szigorítása, ezeknek követniük kellene az EU-s elvárásokat is.

A zöld kötvények egy kiemelt előnye, hogy ösztönzik a bankokat is a zöld hitelek, jelzálogfinanszírozás elindítására, amely több és olcsóbb forrásokat eredményez a zöld célokra.

Hol tart az EU?

Kovács Emese arról is beszámolt, hogy az EU négylépéses akciótervet indított el, ezek között az első nehéz, de már folyamatban lévő feladat az EU Taxonómia kidolgozása, ami meghatározza, hogy az egyes vállalati tevékenységek környezetileg fenntarthatóak-e. A második lépés a zöld kötvények standardjának létrehozása, amely még nem készült el, de várhatóan 2022-ben ez is sorra kerül. Egy EU-s klímapolitikai benchmark létrehozása a harmadik lépés, a negyedik pedig egy útmutató kidolgozása arra, hogy a vállalati jelentésekbe hogyan kerüljenek bele a fenntarthatósági eredmények és célok.

Kovács Emese

MN6 Energiaügynökség, energetikai tanácsadó, WELL AP tanácsadó

Szakközgazdászként pályámat a bankszektorban kezdtem, ahol nagyvállalati energetikai projektek finanszírozásán keresztül ismerkedtem meg az energetikával. A nonprofit szektorba történő rövid kitérő ut… Tovább

 

Hol tart Magyarország?

Magyarországon 2020-ban két állami és 3 vállalati (CPI, GTC, SkyGreen Buildings) zöldkötvény-kibocsátás is történt. Ezt követte a 2021-es év, amikor további három vállalat (GTC ismét, Futureal, Vajda-Papír) élt ezzel a lehetőséggel, köztük egy termelő vállalat is.

Az esemény következő részében Ezer Rezső, a Futureal Group tranzakciós és befektetői kapcsolatok igazgatója a kötvénykibocsátás első lépéseiről számolt be:

„A magyar vállalati kötvénypiac az MNB NKP elindításáig aligha létezett. A kötvényprogram első lépéseként végigtelefonáltuk a potenciális intézményi befektetőket, akiktől egy nem várt lelkesedést tapasztaltunk az ötletre vonatkozóan. Szinte mindegyikük mondta, hogy a közeljövőben biztosan lesznek olyan alapjaik, amely csak zöld befektetéseket tartalmaz.”

A Futureal 55 milliárd forintnyi zöld kötvényt bocsátott ki, 3,46%-os átlaghozammal 10 évre fixálva.

A világban jelentkező hozamemelkedési trend mellett még inkább nagyszerűnek értékelte az igazgató, hogy 10 évre 3,5% alatt sikerült fixálniuk a hozamot. Elmondta:

A kötvények 71%-át a piac vásárolta meg, az MNB katalizátora a zöld kötvények kibocsátásának, de a piac is egyértelműen aktív szerepet vállal. A Raiffeisen volt a befektetési bankunk, akiknek a nemzetközi tapasztalatai is segítettek. A minősítő cég a Sustainalytics volt.

Ezer Rezső

Futureal Management Kft., Tranzakciós és befektetői kapcsolatok igazgató

Rezsö EZER is managing partner in Whitestone Investment Consulting Ltd. where he is responsible for the firms capital markets dealing with investment consulting, property financing and transaction str… Tovább

 

Szó esett a vállalásokról is, amik alapvető kritériumnak számítanak a befektetőknek való megfelelésnél, akik a zöld kötvények megvásárlásával kölcsönt adnak a cég számára. A befektetők mellett azonban az ingatlanfejlesztő által felépített épületek bérlőinek az igényei sem másodlagosak. Mivel a cégek zöld projektekre használhatják fel a forrást, ingatlanfejlesztőként olyan épületeket kell felépíteniük, amely megfelel mind a végvásárlóknak – eladás esetén -, mind a bérlők igényeinek. Nem fenntartható épületet csak erős diszkonttal vennének meg a fejlesztőtől, zöld minősítés nélkül pedig a nagyobb bérlőket lenne nehezebb elérni.

Ezer Rezső elmondta, hogy több példa van a bérlői tudatosságra, a Corvin Innovation Campus esetében egy nagy nemzetközi cég 10 ezer négyzetmétert fog bérelni, akiknél az épületminősítés fontos szempont volt az irodaház választás során. Mi a zöld épületek előnye?

Évente 11% helyett 35%-os csökkenést érhetünk el a károsanyag-kibocsátásban, míg a vízhasználatot 38% helyett 70%-kal tudjuk redukálni a Futureal folyamatban lévő 5 fejlesztés alatt álló épületében.

A zöld kötvényt kibocsátóknak az utólagos monitoring is a feladatok között van, egyrészt meg kell mutatni, hogy a forrásokat milyen épületekre költötték, mire alapozzák ezt a döntést, és konkrét számításokat is készíteni kell is károsanyag-kibocsátásokról, illetve azok csökkenéséről.

Az igazgató hozzátette, hogy ugyan pénzügyi előnnyel nem jár a zöld kötvény, – talán 5 bázispont előnyt élvez Európában egy ilyen kötvény – de már vannak olyan alapok, amelyek a jövőben csak zöld instrumentumokba fektethetnek, így aki nem lép lemaradhat ezekről.

Az MNB-ben is komoly munka folyik, hogy a zöld kötvények elterjedése jobban beinduljon, így nem lepődnék meg, ha egy éven belül új kezdeményezésekkel rukkolnának elő.

Az első NKP-s zöldkötvény-kibocsátás

Az CPI volt az első, aki 2020-ban forint alapú zöld vállalati kötvényt bocsátott ki a kötvényprogram keretében. Pásztor Tamás a CPI jogi és operatív vezetője elmondta, hogy kezdetben egy fenntarthatósági keretrendszert és stratégiát dolgoztak ki, erre jött rá a pénzügyi oldal. Pár évvel ezelőtt ezt még vadnyugatként lehetett jellemezni, mára viszont egyre több keretrendszer alakult ki és próbálták standardizálni a kötvénykibocsátás feltételeit, illetve a visszamérésre is megjelentek a külsős, független cégek.

Bárki kibocsáthat zöld kötvényt, de hogy a piacon ennek milyen fogadtatása van, az függ attól, hogy a kibocsátó hogyan bástyázza körül ezt a tevékenységét. Aki zöld kötvényt szeretne kibocsátani, annak valamilyen fenntarthatósági céllal kell rendelkeznie. Ez egy ingatlanpiaci szereplőnél az ingatlanok környezeti lábnyomát jelenti többnyire.

Az első 4 lépés a zöldkötvény-kibocsátáshoz:

1. A kibocsátó lefekteti, hogy mik azok a tevékenységek, amelyekre a forrást el szeretné költeni
2. Kitalálja, hogy hogyan fogja a belső szervezet ellenőrizni ezeket a kritériumokat, illetve, hogyan döntenek majd arról, hogy mely projektek tartoznak ide.
3. Megtervezi, hogy a belső szervezeten belül hogyan különítik el a kötvények tartását és felhasználását a többi forrástól.
4. Riporting: megtervezi azt is, hogy miként tájékoztatják a kötvényeseket a forrás felhasználásáról és arról, hogy milyen pozitív hatása volt a fejlesztéseiknek, vagy a létrejött zöld projekteknek a környezetre.

A vállalásokról a jogi vezető elmondta:

A 2018-as bázishoz képest jelenleg 30%-os csökkenéssel kalkulálunk a CO2-kibocsátás terén, a vízhasználatban pedig 10 százalékossal. 2024-re cégcsoport szinten 100%-ban megújuló energiaforrásra váltunk.

A legfontosabb üzenetek és költségtételek

A kérdésekre válaszolva Ezer Rezső elmondta:

• Nem szabad senkinek a kedvét elvenni a túl magas kritériumokkal, jobb lenne ha kis lépésben szigorodnának a feltételek.
• Legelsőként pénzügyileg stabilnak kell lennie a cégnek, akinél ez nincs rendben az nem fog tudni zöld kötvényt kibocsátani.
• A minősítő ügynökségektől nem kell tartani, van egy részletes kérdőív és egy általunk elkészített viszonylag standard keretrendszer. Ezt vizsgálják meg, majd két körben tisztáznak néhány kérdést az adott vállalattal.
• Három hét alatt el lehet jutni az auditig, ekkor kell a minősítéseket bemutatni, de tervdokumentációra nincs szükség.
• Körülbelül 70 ezer euróba kerül az, hogy nem hagyományos, hanem zöld kötvényt bocsátanak ki, ez elenyésző egy több tízmilliárdos kibocsátáshoz képest.
• A bérlőket úgy lehet bevonni a fogyasztás csökkentésébe, úgy tud a fejlesztő hatni a vízhasználatukra, hogy drágább, de fogyasztáscsökkentő eszközöket épít be. Másrészt vannak bérlők, akik el is várják, hogy monitorozzák a fogyasztást.

Pásztor Tamás a kérdések kapcsán elmondta:

• A fenntarthatósági riportokat és keretrendszert, értékeléseket kötelesek a cégek közzétenni, így ezek nyilvánosan elérhetők minden cég honlapján.
• A megépült ingatlanok bérlőivel egyelőre együttműködés és aktív beszélgetés zajlik, most még egyáltalán nem a szankcionálás időszaka van (például a túlzott fogyasztás miatt), hanem a partnereket keresnek a zöld projekteket megvalósító vállalatok.
• Az utánkövetésnek is van még költsége.Amíg nincsenek nagyon konkrét kritériumok a vállalásoknál, addig egy felelős kibocsátó azt tudja tenni, hogy folyamatosan követi az elvárásokat és igyekszik magas szintű, részletes jelentést készíteni.
• Fontos, hogy legyen egy dedikált csapat aki megfelelő jogkörökkel rendelkezik a kibocsátó cégen belül és kezelni tudja a zöld projekteket