Az Európai Bizottság 2022. februárjában nyújtotta be a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) néven ismert javaslatát arról, hogy az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A CSDDD szerinti kötelezettségek nemcsak a vállalatok saját tevékenységére terjednek ki, hanem a leányvállalataikra is, valamint az értékláncuk tartós szereplőire is, így közvetlen és közvetett beszállítóikra is. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a vállalatok nagy részének óriási feladatot jelentett az első visszajelzések alapján egy ilyen adatgyűjtés, legtöbb esetben nem tudtak teljeskörűen adatot gyűjteni a beszállítói láncuktól. Az uniós döntéselőkészítésben néhány tagállam hangot is adott az aggályainak, és emiatt csúszott is a végleges megállapodás jóváhagyása.
Változások az első jogszabálytervezethez képest
Az Európai Tanács által 2024. március 15-én jóváhagyott végleges megállapodás több részletet enyhített az eredeti tervezethez képest, jóval kisebb vállalati körre terjesztve ki a kötelezettséget, illetve időben is eltolta a bevezetést. Az irányelv eredetileg 500 alkalmazottat foglalkoztató és 150 millió eurós forgalmú vállalatokat érintett. A végleges megállapodás azonban 1000 alkalmazottra és 450 millió eurós forgalomra módosította ezeket a számokat. Az irányelvet hosszabb időn keresztül vezetik majd be, ami 3 éven belül az 5000 főt foglalkoztató és 1500 millió eurós forgalommal rendelkező vállalatokat, 4 éves határidővel a 3000 főt foglalkoztató és 900 millió eurós forgalmú cégeket, 5 éven belül pedig az 1000 főt foglalkoztató és 450 millió eurós forgalmú cégeket érinti.
Mit várnak a döntéhozók az új jogszabálytól?
- Az emberi jogok, köztük a munkajogok erősebb védelme.
- Egészségesebb környezet a jelen és a jövő nemzedékek számára.
- Nagyobb bizalom kiépítése a vállalkozások iránt.
- Nagyobb átláthatóság, amely lehetővé teszi a megalapozott döntéseket.
- Az áldozatok jobb hozzáférése az igazságszolgáltatáshoz.
A vállalatok szempontjából a többlet adatgyűjtési terheken túl lehet előnye is a bevezetendő kötelezettségnek:
- Harmonizált jogi keretet teremt az EU-ban, amely jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket jelent.
- A transzparencia miatt az ügyfelek nagyobb bizalma és a munkavállalók elkötelezettsége.
- Több információ szolgáltatás a vállalatok negatív környezeti és emberi jogi hatásairól.
- Jobb kockázatkezelés és alkalmazkodóképesség.
- Nagyobb vonzerő a tudatos munkavállalók, a fenntarthatóság-orientált befektetők és a közbeszerzők számára.
- Nagyobb figyelem az innovációra.
- Jobb hozzáférés a finanszírozáshoz.
A fejlődő országok esetében is jelenthet pozitív hatásokat az elfogadott megállapodás:
- Az emberi jogok és a környezet hatékonyabb védelme.
- Az érdekelt felek fokozott tudatossága a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban.
- Fenntartható befektetések érkezése, jó gyakorlatok alkalmazása
- A nemzetközi szabványok fokozott bevezetése, alkalmazása.
- Az emberek életkörülményeinek javulása.
Milyen kötelezettségük lesz a vállalatoknak?
A jogszabály átvilágítási kötelezettséget ír elő a vállalatok számára. E kötelezettség központi elemei az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatások azonosítása, megszüntetése, megelőzése, enyhítése és elszámolása a vállalat saját tevékenységeiben, leányvállalataiban és értékláncaiban. Emellett egyes nagyvállalatoknak tervvel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy üzleti stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával a Párizsi Megállapodással összhangban.
Az irányelv a hatálya alá tartozó uniós társaságok menedzsmentjére vonatkozó kötelezettségeket is bevezet. E kötelezettségek közé tartozik az átvilágítási eljárások kialakítása és végrehajtásának felügyelete, valamint az átvilágításnak a vállalati stratégiába való integrálása. Ezen túlmenően a vállalat döntéshozóinak figyelembe kell venniük döntéseik emberi jogi, éghajlat-változási és környezeti következményeit.
Mikor lép hatályba az új jogszabály?
Az irányelv most az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Az elfogadást követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelvet átültessék saját joggyakorlatukba.
A vállalatoknak egyre több kötelezettségnek kell eleget tenniük fenntarthatósági területeken, illetve a jogszabályok hatálya alá tartozók köre is folyamatosan bővül. A Magyarországon 2024. januárjában életbe lépett ESG törvényről itt írtunk korábban.
Források:
