Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A HuGBC WELL munkacsoportjával a felmerülő kockázatok minimalizálására speciális webinar sorozatot indítottunk, melynek keretei között körbejárjuk, hogy az újra megnyitott épület és a környezet milyen hatással van a szervezetünkre. A WELL Building Standard egy olyan új minősítési rendszer, ami az emberi egészséget helyezi a minősítés fókuszába. A minősítés megszerzéséhez az épületnek tíz témakörben kell 23 minimum követelményt teljesítenie és közel 200 egészséget támogató megoldásból, minősítési szinttől függően, 50-100 megoldást választania.

Harmadik webináriumunk alkalmával a „Tiszta levegő” témakör kapcsán néztük meg, hogy milyen aktuális és általános szakmai ajánlások illetve WELL előírások, javaslatok vonatkoznak az egészséges belső levegő minőség biztosítása érdekében a fejlesztőkre, épületüzemeltetőkre, épület használókra. Meghívott szakértőink segítségével igyekeztünk az épületeink belső levegő minőségével kapcsolatban minél szélesebb körű ismeretanyagot átadni, amely nemcsak a koronavírus járvány kapcsán lehet fontosak, hanem egy tudatos épülethasználó is jó, ha tisztában van ezzel.

Meghívott vendégeink:

  • dr. Magyar Zoltán: Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomány Egyetem, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének egyetemi docense
  • Király Tamás: Aereco Kft. cégvezető
  • Medveczky András: Siemens Zrt. Building Products területi vezető
  • Décsi Gábor: DOME Facility ügyvezetője, LEO – Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége képviseletében.

A WELL Building Standard egyik alappillére a folyamatosan kitűnő belső levegő biztosítása az épületben. Pontosan mérni és monitoringoni szükséges a finom por, szerves és szervetlen vegyületek és más veszélyes anyagok levegőben előforduló mennyiségét, amelyeket határérték alatt kell tartani. Hasonlóan ajánlást fogalmaz meg a WELL Standard a friss levegő ellátásra és a belső páratartalomra vonatkozóan is.

 

Miért fontosak a légtechnikai rendszerek?

Király Tamás az AERECO Légtechnikai Kft. vezetője, épületgépész szakember megosztotta velünk, hogy abból kiindulva, hogy napi 13-15 000 liter levegőt lélegzünk be, nem mindegy, milyen tisztaságú levegőről beszélünk, hiszen időnk 90%-át beltérben töltjük. Így kijelenthetjük, hogy az épületgépészeti rendszerek nem okozói a járványnak, de a helyes működtetési, üzemeltetési gyakorlatok lassíthatják, akadályozhatják a járványok terjedését is. Bár ezt a járványt még nem ismerjük annyira, ezért korábbi tapasztalatokra alapozunk. A SARS-CoV 2 vírus (~80-150 nanom) lehetséges terjedése:

Egyrészt cseppekkel történhet (cseppek/részecskék kerülnek ki tüsszentéskor, köhögéskor vagy beszélgetés közben):

  • nagy cseppekkel >10 mikron elvileg 1-2 méter /levegőből is vagy tárgyakról, felületekről/
  • kis részecskékkel <5 mikron, órákig levegőben maradhatnak, majd elpárolog kiszárad.

Másrészt a felszínen érintkezéssel (kézzel, kéz-felülettel stb.) lehetséges. Az épületgépészeti rendszerek a belső tér levegőjét hivatottak megfelelő szinten tartani, de nem kizárt, hogy a belső tér a fertözött. A fertőző személytől származó vírust hordozó részecskék száma szellőztetés nélkül feldúsulhat, vagy szellőztetéssel a szellőztető berendezés elemeinek (ventilátorok, csövek, hőcserélők, stb.) felületén is feltapadhatnak. Egyenlőre pontosan a SARS-CoV 2 vírus nem ismert, ezért elméleti megközelítésekre, analógiákra, tapasztalatokra lehet támaszkodni a védekezéshez. Egy ilyen tapasztalat, pl. egy kantoni étteremben a légkondicionáló légáramában 10 ember betegedett meg. Az egyik elszívó egység alatt ülő ember beteg volt, és megkapta majdnem mind a másik 2 asztalnál ülő összes ember, akik a befúvó egység alatt ültek. A belső levegő keringtetésével a légáram tovább viheti a vírus részecskéket.

 

Javaslatok a légtechnikai és hűtőrendszerek üzemeltetésére a vírusos időszakban

Tamás a nemzetközi épületgépész szövetségek ajánlásaival összhangban (REHVA, ASHREA) javasolja, hogy tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk, úgy, hogy az elszívott levegő ne jusson vissza a rendszerbe. Emellett a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, mert ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A légcserét folyamatosan, illetve minél hosszabb üzemidőben fenn kell tartani. Mindenképpen kerülni kell a recirkulációs – visszakeveréses rendszerek használatát.

Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvő a hővisszanyerős berendezés alkalmazása, abban az esetben ha a rendszer teljesen zárt és csak hőátadás történik. Egészségügyi létesítményekben használt berendezéseknél ez a visszafertőzési lehetőség a berendezés konstrukciója miatt ki van zárva. A forgódobos hőcserélők alkalmazása nem javasolt, illetve csak körültekintő üzemeltetési beállítások mellett. A lemezes hőcserélőn a kifúvó oldalon páralecsapódás keletkezhet, amelyet cseppvízként a csatornába vezetnek. Mivel a nedvesség vírushordozó lehet, ezért ezeknek a hőcserélőknek a tisztítását, fertőtlenítését gyakrabban kell elvégezni.

Az épületekben lévő relatív páratartalom jelenlegi tudásunk szerint nincs hatással a Covid-19 vírus stabilitására, ugyanakkor a nemzetközi ajánlások a terjedés csökkentése érdekében a 40-60% közötti páratartalmat ajánlják tartani a belső terekben. Ez mindenképpen jó hatással van az immunrendszerünkre is. A vírus átlagos méretéből adódóan a legnagyobb biztonságot a HEPA szűrők adják, ezek az ePM1 80% típusú szűrők, melyek a “tisztaterekben”, orvosi műtökben használatos finom szűrők, ám jelenleg kevés épületben vannak beépítve a légtechnikai rendszerekbe. Légtisztító berendezésekben is használatosak. A levegőszűrőket a kezelési utasításnak megfelelően cseréljük.

A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén hatásos lehet (germicid lámpa), ez inaktiválja a mikroorganizmusokat. Az eszközök utólag is beépíthetők mind a légtechnikai rendszer csöveibe, mind a szűrőbetétekhez. Felhívta arra is a figyelmet, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes légcseréjének megszűnése eredményez. 

 

Belső levegő minőség, mire érdemes figyelni?

Medveczky András a Siemens részéről a levegő minőségének láthatatlan összetevőit mérő és megjelenítő szenzorokat mutatta be, amelyek manapság még sajnos nagyon kevés irodatérben segítik az épülethasználókat. A CO2 szint például pontosan megmutatja, mennyire friss a beltéri levegő, esetleg elhasználták-e már a bent lévő emberek, erre a WELL Standard a 800ppm maximális határértéket ajánlja figyelembe venni, ha ezt meghaladja a széndioxid szintje, érdemes szellőztetni, több friss levegőt bejuttatni a zárt térbe. A Siemens által végzett iskolai beltéri levegőminőség mérések alapján látható, hogy a tanulási teljesítmény szint 2500ppm CO2 szintnél már 35%-kal, míg az információk feldolgozása 60%-al csökken, ugyanez igaz az irodákban is. András felhívta ezért a figyelmet a CO2 szint érzékelők kiépítésének, kijelzésének jelentőségére az irodaterekben is. A beltéri levegő páratartalmát is érdemes 40-60% között szabályozott értéken tartani, amely akár 70%-kal kevesebb megfázás és influenzás megbetegedést eredményez.

A vírusfertőzések veszélye esetén a 40%-nál alacsonyabb páratartalom során magas a vírus transzmissziós ráta, a vírusok aktívak maradnak a lebegő aeroszolokban. Ahogy a levegő 60% páratartalomnál is nedvesebbé válik, a transzmissziós ráta növekedni kezd, majd csökken, amint a cseppek a földre hullanak.

A nagyvárosok légszennyezettségének legfőbb okozója a szálló por, amely sajnos az épületekben is megjelenik. A szállópor különböző méretű részecskékből áll, ezek veszélyei a következők:

  • PM10+: orrban jellemzően megakad
  • 5-10: szájban és torokban megakad
  • 5: mélyen a tüdőbe kerül, amivel a tüdő-, szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye megnövekszik.

Emellett a belső levegő minőségét a különböző használati tárgyakból, burkolatokból, bútorokból és tisztítószerekből származó szerves vegyületek (VOC) koncentrációja is befolyásolja. Ezek összességében érzékelőkkel mérhetőek, kimutathatóak, jelenlétüket érdemes a keringetett levegővel csökkenteni. Tehát, az érzékelők kihelyezésre kerülnek, az épület gépészeti rendszereinek szabályozása központi épületfelügyeleti rendszeren keresztül megtörténik, akkor megnyugtatóan szabályozható a belső levegő minősége, amelyet kijelzőkön keresztül az épület használói is folyamatosan figyelemmel követhetnek, számukra visszajelzést ad.

 

Mire figyeljünk visszatéréskor?

Décsi Gábor a LEO – a Magyar Facility Szolgáltatók Szövetsége képviseletében a DOME Facility részéről az utóbbi 6 hét üzemeltetési tapasztalatait foglalta össze. Újrainduló gyárak, bérlői tévhitek és a WELL épületek üzemeltetési sajátosságai szerepeltek az előadásában. Budapesten jelenleg 10 épület vagy iroda WELL minősítése van folyamatban, ezek közül 8 irodaház fejlesztés. Ezek gépészete, illetve annak üzemeltetése némileg eltér más épületekétől, hiszen itt az egészséges belső levegő minőség biztosítása kiemelt szűrést, takarítást kíván. A légkezelő gépek normál, és szénszűrővel vannak ellátva és UV csírátlanító-gombaölő lámpával. Emellett negyedévente vízminőség vizsgálat is történik. A takarító eszközök és takarító vegyszerek felhasználóbarát és környezetbarát családba tartoznak.

Emellett Gábor egy nagyvállalat járványügyi leállását követő újraindulását mutatta be, ahol az új szabályok bevezetését oktatással is megerősítették. A távolságtartás betartásának szabályairól, az egyirányú közlekedés bevezetéséről és egyéb biztonságos újranyitáshoz kapcsolódó intézkedésről számolt be.

dr. Magyar Zoltán meghívott szakértő vendégünk a komfortelmélet és a WELL minősítés szoros kapcsolatáról beszélt, hiszen a WELL előírásai, javaslatai a komfortelméleti kutatásokra és orvosi eredményekre alapulnak. A „sick building syndrome” már a 80-as évektől megfigyelt tünetegyüttes, amely az épületek helytelen üzemeltetési beállításaitól alakulhat ki. Alacsony friss levegő ellátás, tartósan száraz levegő és nem megfelelő hőmérséklet okozhatja, amelyet el kell kerülni. A jelen helyzetben fokozottan ügyelni kell az ajánlott, vagy akár már rendeletekben előírt új szabályokra az épületekben is a járvány minél gyorsabb lecsengése érdekében. Egyik ilyen új szabvány az MSZ EN 16798-1:2019, az EPBD utolsó módosításához kapcsolódóan jelent meg, még sajnos kevesen ismerik.

levegő sterilizáló gépészeti berendezés

A webinárium során rengeteg kérdés érkezett az UV lámpás fertőtlenítési technológiával kapcsolatban, amelyre a részletes alkalmazási útmutatót az ISO 15714:2019 szabvány tartalmazza. Az UV-C / germicid hatás alapja, hogy a 280 nm alatti UV-C / germicid sugárzás tartomány nagyon hatásos olyan mikroorganizmusok elpusztítására mint pl. a felületen vagy levegőben élő baktériumok, vírusok, gomba és penész. Ezek a leggyakoribb kórokozók, melyek rendszeresen megjelennek életünkben. Ezek mind elpusztíthatók a megfelelő dózisú UV-C fénnyel. Alkalmazása egészségügyben, élelmiszeriparban már régen elterjedt, irodaházi egyéb szolgáltatói környezetben még nem gyakori az alkalmazása.

 

A teljes webinárium anyaga ezen a linken nézhető vissza: Tiszta levegőt az épületeinkbe!

Kovács Emese
MN6 Energiaügynökség