Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az ingatlan piac és az építőipar fenntartható fejlődését befolyásoló hatásokat összegzi egy a Ramboll csoport által készített jelentés (Sustainable Buildings Market Study 2019- Ramboll). S teszi mindezt több mint 400 észak-európai és brit ingatlanpiaci résztvevő véleményére alapozva, egy széleskörű elemzés keretein belül. A kutatás célja a fenntartható épületek működtetésével, a zöld épületekkel és építkezésekkel kapcsolatos tapasztalatok és vélemények összegyűjtése volt. A jelentés talán legkiemelkedőbb eredménye, hogy a megkérdezettek 64%-a szerint növeli az ingatlan értékét annak fenntarthatósága.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni mit is értünk fenntartható illetve zöld épület alatt. Ezek a létesítmények az életciklusuk során kiemelt figyelemmel vannak fenntarthatóságra, azaz a környezet (energia-, víz- és anyagfelhasználás), a gazdaság (életciklus költségek) és a társadalom (biztonság, elérhetőség, egészségesség, jóllét, belső levegő minőség) kérdéseire. Ami valóban fontossá teszi a fenntartható épületek elterjedését az az, hogy ma a globális energiafelhasználás 40%-áért és az ÜHG kibocsátás harmadáért az épületek felelősek.

Forrás: Green building in Singapore

De mik is a fenntartható projektek fő mozgatórugói? A felmérés időpontjában az EU szinten 2020-21-től bevezetésre kerülő szigorú, közel nulla energiaigényű építészeti követelmények még nem alakítják kötelező érvénnyel az épületek műszaki színvonalát, energiaigényét. Ezért a korábbi évek beruházásait inkább a piaci folyamatok, semmint a törvényi szabályozás törvényszerűségei irányították.

Forrás: Sustainable Buildings Market Study 2019 (Ramboll)

A felmérés eredményei szerint alapvetően az ábrán látható előnyök említhetőek meg a fenntartható épületek kapcsán. Magától értetődő, hogy a mai piacgazdaságban még az ún. „zöld épületek” esetében is a pénzügyi előnyök a legfontosabbak. Az ilyen módon épült épületek több eszközön keresztül is bevételi forrást, gazdasági előnyt nyújtanak a tulajdonosnak. Azok a befektetések, melyek az energia- és a vízfelhasználás hatékonyságát célozzák meg, működési költségek csökkenését eredményezik. A megfelelően megválasztott építőanyagok – melyek a fenntartható épületek kifejezett jellemzői – tovább csökkentik a felmerülő költségeket és kockázatokat, melyek a tisztítással, karbantartással és újrahasznosíthatósággal kapcsolatosak. Ezen felül a jobb épületminőség magasabb ingatlanértéket és sok esetben magasabb bérleti díjat, alacsonyabb üresedési rátát illetve könnyebb kiadhatóságot is eredményez. További mozgatórugók még a már említett, bevezetésre kerülő egyre szigorodó építőipari szabályozások, melyek akár minimum követelményekként vagy önkéntesen megvalósítható ajánlásokként fogalmazódnak meg a vállalatokkal szemben. Marketing szempontból sem lehet panasz a fenntartható épületekre, hiszen a márkaértékre és az imázsra is pozitív hatással vannak, melyen keresztül egyszerre valósítható meg a megfelelő munkatársak bevonzása és megtartása. Sőt a társadalom egyre bővülő ismeretei miatt megjelent egy napról-napra szélesebb réteg, mely kifejezetten ilyen igénnyel lép fel a bérleményekkel kapcsolatban, így a fenntartható változáshoz saját maga tud hozzájárulni.

A piackutatás alapján óriási pozitívumnak tekinthető, hogy a fenntartható építőipari projektek teljesen mainstreammé váltak a megkérdezettek körében. Azonban az is kiderült, hogy sokak számára tisztázatlanok a fenntartható épületekkel járó valós költségek és előnyök. S noha a projektek gazdasági megtérülése ma talán az egyik legfontosabb mozgatórugó, a jövő generációknál már számítani lehet a fenntarthatóság olyan fajta kulcsszerepére, mely ezen felül emelkedve az egyéni széndioxid lábnyom csökkentésében vagy a fenntarthatóan működő, hasonló értékrendű szervezeteknél történő munkavégzésben nyilvánul majd meg, háttérbe szorítva az építőipar csupán profit központú szemléletét. Egyre inkább a fenntartható környezet, gazdaság és társadalom hármas tengelye kerül így a középpontba.

A kutatás során megkérdezték az ingatlanpiac szereplőit, hogy tapasztalataik szerint a fenntartható épületek mekkora működési költségmegtakarítást eredményeztek a számukra. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a megkérdezettek 50%-a tapasztalt 1-10%-os működési költség megtakarításokat. Ami igazán érdekes, hogy a dán, a svéd és az izlandi válaszadók érzékelték a legmagasabb, összesen 6-10%-os költségcsökkenést.

Forrás: Sustainable Buildings Market Study 2019 (Ramboll)

Továbbá kérdésként merült fel az is, hogy a fenntartható épületek hány %-kal nagyobb ingatlanértéket és bérleti díjat eredményeztek, egy normál épülethez képest. A megkérdezett ingatlantulajdonosok és befektetők közel 60%-a tapasztalt magasabb ingatlanértéket illetve bérleti díjat az ilyen épületeinél.

Forrás: Sustainable Buildings Market Study 2019 (Ramboll)

A fent kiemelt három kérdéskör kapcsán, noha egyértelműen jelentkeznek a pozitív hatások, melyek az zöld épületeknél fellépnek, mégis a válaszadók 35-40%-ában nem tudatosult, hogy jelen voltak-e ezek az említett megtakarítások illetve értéknövelő hatások. Vagyis sok esetben nem kommunikálják, vagy nem mutatják ki, hogy a fenntarthatóságba történt befektetés valóban megtérült-e. Ez a tudatosságban rejlő hiányosság a társadalom ismereteinek bővítésére és az erről történő szélesebb körű tájékoztatás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az építőipar fenntarthatóságát a digitalizáció és innovatív technológiák is előmozdíthatják. Az egyik ilyen egyre elterjedtebben használt informatikai eszköz a Building Information Models (BIM), mely a tervezési stádiumtól kezdve a működtetésen át, akár az életciklus végéig segítheti az épület fenntarthatóságát és hatékonyságát. Valamint az épület digitális másának elkészítése támogatja az életciklus elemzést és az életciklus során fellépő költségek meghatározását is. A megkérdezettek között a legfontosabbnak vélt technológia a helyben termelt megújuló energia volt, illetve a válaszadók szerint nagy lehetőségeket rejt még a fenntarthatóság és a CO2 lábnyom csökkentése szempontjából az újfajta anyagok használata is.

A zöld épület minősítési rendszerek használatára egyre nő az igény, mégpedig a bérlő/kliens/részvényesi elvárások, az épület teljesítmény javítása és a minőség növelő hatás miatt. A legelterjedtebben használt minősítések közül a LEED és a BREEAM, valamint a WELL standard is olyan alacsony kémiai anyag tartalmú építőanyagok használatát írják elő, melyek elősegítik az épületen belüli jó minőségű levegő fenntartását. Ez azért nagyon fontos, mert a jóllét és egészségügyi kérdések terén a belső levegő minőség, a világítás és a termikus komfort foglalják el a dobogós helyeket. Annak ellenére, hogy ezek kiemelkedő fontossággal bírnak, a legtöbb országban a mai napig nem jelentek meg hozzájuk kapcsolódó határértékek, így az erre fókuszáló minősítések szerepe a belső terek levegőminőségének javításában kiemelkedő lehet.  

Az eredeti tanulmány megtekinhető az alábbi linken: https://ramboll.com/-/media/files/rgr/documents/markets/buildings/s/sustainable-buildings-market-study_2019_web.pdf?la=en