Az ingatlan piac és az építőipar fenntartható fejlődését befolyásoló hatásokat összegzi egy a Ramboll csoport által készített jelentés . S teszi mindezt több mint 400 észak-európai és brit ingatlanpiaci résztvevő véleményére alapozva, egy széleskörű elemzés keretein belül. A kutatás célja a fenntartható épületek működtetésével, a zöld épületekkel és építkezésekkel kapcsolatos tapasztalatok és vélemények összegyűjtése volt. A jelentés talán legkiemelkedőbb eredménye, hogy a megkérdezettek 64%-a szerint növeli az ingatlan értékét annak fenntarthatósága.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni mit is értünk fenntartható illetve zöld épület alatt. Ezek a létesítmények az életciklusuk során kiemelt figyelemmel vannak fenntarthatóságra, azaz a környezet (energia-, víz- és anyagfelhasználás), a gazdaság (életciklus költségek) és a társadalom (biztonság, elérhetőség, egészségesség, jóllét, belső levegő minőség) kérdéseire. Ami valóban fontossá teszi a fenntartható épületek elterjedését az az, hogy ma a globális energiafelhasználás 40%-áért és az ÜHG kibocsátás harmadáért az épületek felelősek.
De mik is a fenntartható projektek fő mozgatórugói? A felmérés időpontjában az EU szinten 2020-21-től bevezetésre kerülő szigorú, közel nulla energiaigényű építészeti követelmények még nem alakítják kötelező érvénnyel az épületek műszaki színvonalát, energiaigényét. Ezért a korábbi évek beruházásait inkább a piaci folyamatok, semmint a törvényi szabályozás törvényszerűségei irányították.
A felmérés eredményei szerint alapvetően az ábrán látható előnyök említhetőek meg a fenntartható épületek kapcsán. Magától értetődő, hogy a mai piacgazdaságban még az ún. „zöld épületek” esetében is a pénzügyi előnyök a legfontosabbak. Az ilyen módon épült épületek több eszközön keresztül is bevételi forrást, gazdasági előnyt nyújtanak a tulajdonosnak. Azok a befektetések, melyek az energia- és a vízfelhasználás hatékonyságát célozzák meg, működési költségek csökkenését eredményezik. A megfelelően megválasztott építőanyagok – melyek a fenntartható épületek kifejezett jellemzői – tovább csökkentik a felmerülő költségeket és kockázatokat, melyek a tisztítással, karbantartással és újrahasznosíthatósággal kapcsolatosak. Ezen felül a jobb épületminőség magasabb ingatlanértéket és sok esetben magasabb bérleti díjat, alacsonyabb üresedési rátát illetve könnyebb kiadhatóságot is eredményez. További mozgatórugók még a már említett, bevezetésre kerülő egyre szigorodó építőipari szabályozások, melyek akár minimum követelményekként vagy önkéntesen megvalósítható ajánlásokként fogalmazódnak meg a vállalatokkal szemben. Marketing szempontból sem lehet panasz a fenntartható épületekre, hiszen a márkaértékre és az imázsra is pozitív hatással vannak, melyen keresztül egyszerre valósítható meg a megfelelő munkatársak bevonzása és megtartása. Sőt a társadalom egyre bővülő ismeretei miatt megjelent egy napról-napra szélesebb réteg, mely kifejezetten ilyen igénnyel lép fel a bérleményekkel kapcsolatban, így a fenntartható változáshoz saját maga tud hozzájárulni.
A piackutatás alapján óriási pozitívumnak tekinthető, hogy a fenntartható építőipari projektek teljesen mainstreammé váltak a megkérdezettek körében. Azonban az is kiderült, hogy sokak számára tisztázatlanok a fenntartható épületekkel járó valós költségek és előnyök. S noha a projektek gazdasági megtérülése ma talán az egyik legfontosabb mozgatórugó, a jövő generációknál már számítani lehet a fenntarthatóság olyan fajta kulcsszerepére, mely ezen felül emelkedve az egyéni széndioxid lábnyom csökkentésében vagy a fenntarthatóan működő, hasonló értékrendű szervezeteknél történő munkavégzésben nyilvánul majd meg, háttérbe szorítva az építőipar csupán profit központú szemléletét. Egyre inkább a fenntartható környezet, gazdaság és társadalom hármas tengelye kerül így a középpontba.
A kutatás során megkérdezték az ingatlanpiac szereplőit, hogy tapasztalataik szerint a fenntartható épületek mekkora működési költségmegtakarítást eredményeztek a számukra. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a megkérdezettek 50%-a tapasztalt 1-10%-os működési költség megtakarításokat. Ami igazán érdekes, hogy a dán, a svéd és az izlandi válaszadók érzékelték a legmagasabb, összesen 6-10%-os költségcsökkenést.
Továbbá kérdésként merült fel az is, hogy a fenntartható épületek hány %-kal nagyobb ingatlanértéket és bérleti díjat eredményeztek, egy normál épülethez képest. A megkérdezett ingatlantulajdonosok és befektetők közel 60%-a tapasztalt magasabb ingatlanértéket illetve bérleti díjat az ilyen épületeinél.
A fent kiemelt három kérdéskör kapcsán, noha egyértelműen jelentkeznek a pozitív hatások, melyek az zöld épületeknél fellépnek, mégis a válaszadók 35-40%-ában nem tudatosult, hogy jelen voltak-e ezek az említett megtakarítások illetve értéknövelő hatások. Vagyis sok esetben nem kommunikálják, vagy nem mutatják ki, hogy a fenntarthatóságba történt befektetés valóban megtérült-e. Ez a tudatosságban rejlő hiányosság a társadalom ismereteinek bővítésére és az erről történő szélesebb körű tájékoztatás fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az építőipar fenntarthatóságát a digitalizáció és innovatív technológiák is előmozdíthatják. Az egyik ilyen egyre elterjedtebben használt informatikai eszköz a Building Information Models (BIM), mely a tervezési stádiumtól kezdve a működtetésen át, akár az életciklus végéig segítheti az épület fenntarthatóságát és hatékonyságát. Valamint az épület digitális másának elkészítése támogatja az életciklus elemzést és az életciklus során fellépő költségek meghatározását is. A megkérdezettek között a legfontosabbnak vélt technológia a helyben termelt megújuló energia volt, illetve a válaszadók szerint nagy lehetőségeket rejt még a fenntarthatóság és a CO2 lábnyom csökkentése szempontjából az újfajta anyagok használata is.
A zöld épület minősítési rendszerek használatára egyre nő az igény, mégpedig a bérlő/kliens/részvényesi elvárások, az épület teljesítmény javítása és a minőség növelő hatás miatt. A legelterjedtebben használt minősítések közül a LEED és a BREEAM, valamint a WELL standard is olyan alacsony kémiai anyag tartalmú építőanyagok használatát írják elő, melyek elősegítik az épületen belüli jó minőségű levegő fenntartását. Ez azért nagyon fontos, mert a jóllét és egészségügyi kérdések terén a belső levegő minőség, a világítás és a termikus komfort foglalják el a dobogós helyeket. Annak ellenére, hogy ezek kiemelkedő fontossággal bírnak, a legtöbb országban a mai napig nem jelentek meg hozzájuk kapcsolódó határértékek, így az erre fókuszáló minősítések szerepe a belső terek levegőminőségének javításában kiemelkedő lehet.
Az eredeti tanulmány megtekinhető az alábbi linken: https://ramboll.com/-/media/files/rgr/documents/markets/buildings/s/sustainable-buildings-market-study_2019_web.pdf?la=en
[:]
