A Dodge Data and Analytics 2021-es World Green Buidling Trends Report 2021 évvégén kiadott elemzése többek között arra is rámutat, hogy az építőiparban – annak is inkább a ”zöld tudatosabb” részében – egyre inkább előtérbe kerül az ún. embodied carbon tudatos ismerete, ill. annak nyomon követése az egyes projektek során.

Az embodied carbon (tükörfordításban: magába foglalt karbon) a hazai szakzsargonban jellemzően karbonlábnyomként jelenik meg, ennek megfelelően mi is így fogunk rá hivatkozni. Azonban fontos látni, hogy ez nem színtiszta CO2 kibocsátást takar, hanem az összes üvegházhatású gáz megfelelő egyenértékének összegét. A becslések szerint a következő 30 évben az új épületekhez köthető CO2 egyenérték kibocsátás mintegy fele ebből a karbonlábnyom kategóriából származik majd. Ez alapvetően az építőanyagok gyártása, szállítása, beépítése, karbantartása, ill. azok életciklus végi kezelése során kibocsátott CO2 (egyenérték) összessége.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor a kibocsátás másik 50%-a miből adódik? A válasz igen egyszerű, az az épületek üzemeltetése (hűtés, fűtés, szellőztetés, villamos-energia ellátás) során felhasznált energiahordozókhoz társított CO2 egyenérték összessége. Ez az ún. operational carbon, magyarra fordítva üzemeltetési karbonlábnyom.

A felmérés főbb eredményei:

  • a megkérdezettek 82%-a hallott már az épületek karbonlábnyomának koncepciójáról;
  • 34%-uk aktívan nyomon követi annak értékét saját projektjében, ráadásul 2/3-uk saját bevallása szerint lehetőségeihez képest mindent megtesz annak csökkentése érdekében;
  • a megkérdezettek mintegy harmada állította, hogy ugyan tisztában van a karbonlábnyom koncepciójával, de semmilyen formában nem számol vele;
  • a karbonlábnyom fogalma, ill. fontossága leginkább a mérnökök és tervezők körében volt ismert, míg a beruházók, ill. kivitelezők körében már kevésbé volt ismert fogalom.

A felmérésből kiderült, hogy az érintettek az alábbi főbb akadályokat látják a karbonlábnyom csökkentésére való törekvések során:

  • karbonlábnyom csökkentési módszerek ismeretének hiánya;
  • elérhető építőanyagok milyensége;
  • rendelkezésre álló költségkeret;
  • a fókusz inkább az üzemeltetési karbonlábnyomra kerül;
  • kalkulációja nem elvárás az egyes zöld minősítési módszertanokban.

Az előbbi utolsó pont kapcsán érdemes tudni, hogy például a LEED szerinti zöld épületminősítés követelményei között megjelenik az épület ún. teljes életciklus-elemzése, amely annak teljes életciklusára számított környezeti terhelését határozza meg (Building Life-Cycle Impact Reduction kredit). Ugyanakkor ez nem kötelezően teljesítendő elem, és csak az építőanyagokokhoz tartozó üvegházhatású gázokat veszi figyelembe, az üzemeltetési karbonlábnyomot nem.

Továbbá már az EU Taxonomia, ill. az arra épülő az MNB által nemrég meghirdetett ún. ”zöld” finanszírozási program* követelményrendszerei is tartalmazzák az épületek LCA elemzését, azok globális felmelegedési hozzájárulásának számszerűsítését (GWP – Global Warming Potential). Ma már több cég dobozos termékei is elérhetők a piacon, amelyekkel pl. építmények összesített GWP potenciálja relatíve könnyedén számítható, miközben a kalkuláció módszertana jellemzően a megfelelő EU-s szabványok szerinti. Fontos látni, hogy ezek a kalkulációk alapvetően a Környezetvédelmi Nyilatkozatokból (EPD, Environment Product Declaration) veszik az alapadatokat, amely egyúttal szűk keresztmetszetet is jelent ezen kalkulációk számára, hiszen ezek hozzáférhetősége teszi lehetővé a karbonlábnyom számítását. (Ezt a kérdéskört majd egy külön cikk keretében fogjuk részletesebben körüljárni.)  

Örömteli, hogy az azonosított nehézségek ellenére mégis

  • a megkérdezettek csupán 10%-a gondolja, hogy az épületek (embodied) karbonlábnyomának nullára csökkentése teljesíthetetlen célkitűzés;
  • és a karbonlábnyom-kalkuláció egyre inkább bekerül az építési projektek mindennapjaiba, sőt az érintett felek már nem egyszer a következő lépésig is eljutnak, és elgondolkodnak az egyes csökkentési lehetőségeken.

Várakozásaink -és őszinte reményeink- szerint ez a folyamat fel fog gyorsulni, és rövidesen eljön a nap, hogy magától értetődő legyen mind az LCA kalkuláció elvégzése, mind pedig a karbonlábnyom minimalizálására való törekvés minden egyes építőipari projektben (is).

Esztergály Levente LEED GA – MN6 Energiaügynökség

* Az MNB 2021. augusztus 31-én meghirdette a Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény kedvezmény Programját, majd pedig 2022. márciusában kiterjesztette annak feltételeit, ezzel végeredményben egy zöld finanszírozási ösztönzőt hozott be a kereskedelemi bankok hitelezési mechanizmusába, amely többek között ingatlanok építésére, adásvételére és korszerűsítésére is igénybevehető. 

Forrás:

https://www.usgbc.org/articles/world-green-building-trends-2021-reducing-embodied-carbon