Miután az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, tegnap az Európai Unió Tanácsa is véglegesen zöld utat adott a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség bevezetésének.

Ha magántőkét akarunk bevonni környezetileg fenntartható és társadalmi szinten igazságosan működő üzleti tevékenységek finanszírozásába, jogosan merül fel az igény a befektetők részéről,  hogy a vállalatok ezekről az aspektusokról is hitelesen tájékoztassanak. Ahogyan természetesnek vesszük a teljeskörű és sok esetben könyvvizsgálattal hitelesített pénzügyi beszámolókat, ugyanilyen megbízható és összehasonlítható adatszolgáltatásig kellene eljutnunk a nem pénzügyi azaz környezeti és társadalmi fenntarthatóságról szóló adatszolgáltatásban, beszámolási kötelezettségben. A folyamat ugyan már néhány éve elindult önszabályozó módon, ám így épp a hitelesség, az összehasonlíthatóság és a teljeskörűség nem valósul meg. Az Unió épp ezt igyekszik orvosolni az EU Green Deal keretében minél szélesebb vállalati körben, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy további tőkeáramlást segítsen elő a fenntartható tevékenységekre. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD), amelyet 525 igen szavazattal, 60 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett fogadtak el nov.10-én, és hagyott jóvá a Tanács nov.28-án nagyobb nyilvános elszámoltathatóságot biztosít a vállalkozások számára azáltal, hogy kötelezi őket a társadalmi és környezeti hatásukra vonatkozó információk rendszeres közzétételére. Ez véget vetne a „green washing” azaz megalapozatlan és nem kielégítő tartalmú fenntarthatósági jelentéseknek,  megerősítené az EU szociális piacgazdaságát, és megteremtené a fenntarthatósági jelentéstételi szabványok alapjait világszinten.

Miután a Tanács jóváhagyta az Európai Parlament mai álláspontját, a jogi aktust elfogadták. Ezt a rendeletet az Európai Parlament elnökének és a Tanács elnökének aláírását követően az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az azt követő 20. napon lép hatályba. Az új szabályokat a tagállamoknak 18 hónappal később kell végrehajtaniuk, tehát a visszaszámlálás a magyarországi törvényi szintű végrehajtás kapcsán is elindult.

Új uniós fenntarthatósági szabványok

Ezek a szabályok a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó hatályos jogszabályok hiányosságait orvosolják. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első szabványcsomagot 2023 júniusáig fogadja el.

Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok megbízható információkat szolgáltassanak, független auditálásnak is alá kell vetni magukat. A cél, hogy a pénzügyi és fenntarthatósági jelentéstétel egyenrangú legyen, és a befektetők összehasonlítható és megbízható adatokkal rendelkezzenek. A fenntarthatósági információkhoz való nyilvános hozzáférést is biztosítani kell.

A befektetőt úgyis csak a profit érdekli, vagy nem?

Legyinthetnénk az EU törekvéseire arra, hogy rávegyék a befektetőket, hogy helyezzenek fenntarthatósági szempontokat a profit maximalizálás elé. Azonban az utóbbi 5 évben végzett kutatások is azt támasztják alá, hogy a befektetők döntéseiknél valóban figyelembe veszik a zöld célokat vagy a közjót támogató tevékenységeket. A Morgan Stanley 2017-es kutatásából már kiderült, hogy a legfiatalabb befektetői réteg, azaz az ezredfordulón születettek 86%-ának döntésében szerepet játszik a fenntarthatóság, több befektetési tanácsadó szerint ez lett napjainkra a befektetők által az elvárt szint. Az EU lépése a kötelezettség kiterjesztése és az egységes beszámolási tartalom felé tehát már mindenképp időszerű volt. A 2023-ra várt sztenderdizálás a legsürgetőbb lépés annak érdekében, hogy a kétes tartalmú és „green washing szagú” beszámolók ne vegyék el a befektetők kedvét a további tőke befektetésektől.

A hatókör kiterjesztése

Az új uniós fenntarthatósági jelentéstételi követelmények minden nagyvállalatra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy tőzsdén jegyzik-e vagy sem. Az EU-n kívüli, az EU-ban jelentős tevékenységet folytató (az EU-ban 150 millió eurót meghaladó forgalmat bonyolító) vállalatoknak is meg kell felelniük a követelményeknek. A tőzsdén jegyzett kkv-k is a hatálya alá tartoznak, de nekik több idejük lesz arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. EU szinten közel 50.000 vállalat számára válik normává a fenntarthatósági információk gyűjtése és megosztása, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11.700 vállalattal.

Következő lépések

A Tanács várhatóan november 28-án fogadja el a javaslatot, majd aláírásra és az EU Hivatalos Lapjában való közzétételre kerül. Az irányelv a kihirdetést követően 20 nappal lép hatályba. A szabályokat 2024 és 2028 között kell alkalmazni:

  • január 1-jétől a nem pénzügyi beszámolási irányelv hatálya alá tartozó nagy közérdeklődésre számot tartó (500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) vállalatok esetében, amelyeknek 2025-ben kell jelentést tenniük;
  • január 1-jétől azon nagyvállalatok esetében, amelyek jelenleg nem tartoznak a nem pénzügyi beszámolási irányelv hatálya alá (több mint 250 alkalmazottal és/vagy 40 millió eurós árbevétellel és/vagy 20 millió eurós mérlegfőösszeggel), 2026-ban esedékes beszámolási kötelezettséggel.;
  • január 1-jétől a tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások esetében, 2027-ben esedékes jelentésekkel. A kkv-nak 2028-ig nem kötelező a jelentés.

Forrás:

Council gives final green light to corporate sustainability reporting directive – Consilium (europa.eu)

https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20221107IPR49611/sustainable-economy-parliament-adopts-new-reporting-rules-for-multinationals

Do Investors Care About Sustainability? (physisinvestment.com)

Kovács Emese – MN6 Energiaügynökség