„Egyeseket mindig boldoggá tudsz tenni és mindenkit boldoggá tudsz tenni néha, de mindig mindenkit képtelenség.” 

John Lydget versrészlete vélhetően nem pont a munkahelyek megfelelő hőfokszabályozására vonatkozott, de elég jól körülírja, hogy mekkora kihívás a modern épületekben ideális és mindenkinek megfelelő hőmérsékleti körülményeket biztosítani. 

Minden embernek más és más a hőérzete és nincsenek egyértelmű definíciók a „túl hideg” és „túl meleg” meghatározására. Az épületek holisztikus tervezésénel a cél az, hogy az összes hőérzetet befolyásoló tényezőt figyelembe véve a lehető legnagyobb időtartamban a lehető legtöbb ember számára sikerüljön jó közérzetet biztosítani.  

Egy kutatás szerint a dolgozók teljesítménye 4 százalékkal csökken, hogyha fáznak. Túlzott melegben a helyzet még rosszabb, akkor 6 százelékkal is romolhat a teljesítményük. Sőt, a nem megfelelő körülmények egészségügyi kockázatot is magában rejtenek. Az úgynevezett beteg épület tünetegyüttest (angolul Sick Building Syndrome) már régóta ismerjük, de az talán kevésbé nyilvánvaló, hogy tikkasztó melegben hajlamosak vagyunk a csökkent koncentrációs képesség miatt a hibázásra is.  

Az emberek hőérzetét hat tényező befolyásolja:

• levegő hőmérséklet
• sugárzási hőmérséklet (gondoljunk csak arra, hogy egy hideg téli napon is milyen jól esik a napsütés)
• légsebesség (egy huzatos helyiségben nem fogjuk jól érezni magunkat…)
• páratartalom (ha túl magas, akkor könnyebben lesz meleg érzetünk, ha pedig túl alacsony, akkor jobban terjednek a vírusok és a szemünket, bőrünket is irritálhatja
• ruházat hőtartó képessége (ez az emberi tényező, ami könnyen befolyásolható és érdemes is figyelembe venni pl a céges dress code kialakításánál)
• metabolikus hő (az anyagcsere folyamataink függenek a korunktól, testalkatunktól, és az egészségi állapotunktól is, ezt az emberi tényezőt közvetlenül nem tudjuk befolyásolni).

A WELL Building épületminősítési szabvány ezeket a paramétereket és a várható időjárást alapul véve egy olyan modelt dolgozott ki, ahol az emberek a lehető legnagyobb arányban elégedettek.

A jövő irodája rugalmas

Sokunkat foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon milyenek lesznek a jövő irodái. Körvonalazódni látszik, hogy az iroda tereit a mostaninál sokkal rugalmasabban fogjuk használni. Erre az új IT technológiák részben már ma is adottak, a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk az íróasztalunkhoz kötve. Egyre kevésbé tudható előre, hogy ki honnan fog dolgozni és az irodai létszám tekintetében is nagyok a bizonytalanságok. Igen ám, de ez a változás a gépészeti rendszer tervezőit új kihívások elé állítják.

A belső terekben a legalapvetőbb problémát a szén-dioxid feldúsulása jelzi. Légzésünk során szén-dioxidot bocsátunk ki. Minél többen vagyunk annál többet. Fontos lenne ilyenkor a friss levegő utánpótlás, különben az elhasználódott, oxigén hiányos levegő miatt megfájdul a fejünk, rosszul érezzük magunkat, nem tudunk figyelni. A WELL szabvány elvárja a gépészektől, hogy a CO₂ szint alapján szabályozzák a légtechnikai rendszer működésének intenzitását. Ez a módszer garantálja az aktuális friss levegő igény pótlását.. Másik fontos követelmény, hogy a nagyobb terekben 3 C° hőmérséklet különbséget az épület használói maguknak be tudjanak állítani. Hozzáteszem, hogy mindenki roppant hálás lesz (unokáink és a számlák fizetői különösképpen), ha ezt a feladatot sikerül úgy megvalósítani, hogy koratavasszal és késő ősszel sem működik együtt a fűtési és hűtési rendszer, ahogy sajnos sokszor tapasztaljuk az irodaépületekben.

Láthatjuk, hogy ezeket az igényeket figyelembe véve egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy mindenki igényeinek mindig megfelelhessünk és még a hatékony munkavégzést is támogatjuk.

A bejegyzés ennek a cikknek a tovább gondolásával született.

Vértesy Móni
MN6 Energiaügynökség

kiemelt kép forrása: wellcertified.com

[:]