A HuGBC WELL munkacsoportjával a felmerülő kockázatok minimalizálására speciális webinar sorozatot indítottunk, melynek keretei között körbejárjuk, hogy az újra megnyitott épület és a környezet milyen hatással van a szervezetünkre. A WELL Building Standard egy olyan új minősítési rendszer, ami az emberi egészséget helyezi a minősítés fókuszába. A minősítés megszerzéséhez az épületnek tíz témakörben kell 23 minimum követelményt teljesítenie és közel 200 egészséget támogató megoldásból, minősítési szinttől függően, 50-100 megoldást választania.
Harmadik webináriumunk alkalmával a „Tiszta levegő” témakör kapcsán néztük meg, hogy milyen aktuális és általános szakmai ajánlások illetve WELL előírások, javaslatok vonatkoznak az egészséges belső levegő minőség biztosítása érdekében a fejlesztőkre, épületüzemeltetőkre, épület használókra. Meghívott szakértőink segítségével igyekeztünk az épületeink belső levegő minőségével kapcsolatban minél szélesebb körű ismeretanyagot átadni, amely nemcsak a koronavírus járvány kapcsán lehet fontosak, hanem egy tudatos épülethasználó is jó, ha tisztában van ezzel.
Meghívott vendégeink:
- dr. Magyar Zoltán: Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomány Egyetem, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének egyetemi docense
- Király Tamás: Aereco Kft. cégvezető
- Medveczky András: Siemens Zrt. Building Products területi vezető
- Décsi Gábor: DOME Facility ügyvezetője, LEO – Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége képviseletében.
A WELL Building Standard egyik alappillére a folyamatosan kitűnő belső levegő biztosítása az épületben. Pontosan mérni és monitoringoni szükséges a finom por, szerves és szervetlen vegyületek és más veszélyes anyagok levegőben előforduló mennyiségét, amelyeket határérték alatt kell tartani. Hasonlóan ajánlást fogalmaz meg a WELL Standard a friss levegő ellátásra és a belső páratartalomra vonatkozóan is.
Miért fontosak a légtechnikai rendszerek?
Király Tamás az AERECO Légtechnikai Kft. vezetője, épületgépész szakember megosztotta velünk, hogy abból kiindulva, hogy napi 13-15 000 liter levegőt lélegzünk be, nem mindegy, milyen tisztaságú levegőről beszélünk, hiszen időnk 90%-át beltérben töltjük. Így kijelenthetjük, hogy az épületgépészeti rendszerek nem okozói a járványnak, de a helyes működtetési, üzemeltetési gyakorlatok lassíthatják, akadályozhatják a járványok terjedését is. Bár ezt a járványt még nem ismerjük annyira, ezért korábbi tapasztalatokra alapozunk. A SARS-CoV 2 vírus (~80-150 nanom) lehetséges terjedése:
Egyrészt cseppekkel történhet (cseppek/részecskék kerülnek ki tüsszentéskor, köhögéskor vagy beszélgetés közben):
- nagy cseppekkel >10 mikron elvileg 1-2 méter /levegőből is vagy tárgyakról, felületekről/
- kis részecskékkel <5 mikron, órákig levegőben maradhatnak, majd elpárolog kiszárad.
Másrészt a felszínen érintkezéssel (kézzel, kéz-felülettel stb.) lehetséges. Az épületgépészeti rendszerek a belső tér levegőjét hivatottak megfelelő szinten tartani, de nem kizárt, hogy a belső tér a fertözött. A fertőző személytől származó vírust hordozó részecskék száma szellőztetés nélkül feldúsulhat, vagy szellőztetéssel a szellőztető berendezés elemeinek (ventilátorok, csövek, hőcserélők, stb.) felületén is feltapadhatnak. Egyenlőre pontosan a SARS-CoV 2 vírus nem ismert, ezért elméleti megközelítésekre, analógiákra, tapasztalatokra lehet támaszkodni a védekezéshez. Egy ilyen tapasztalat, pl. egy kantoni étteremben a légkondicionáló légáramában 10 ember betegedett meg. Az egyik elszívó egység alatt ülő ember beteg volt, és megkapta majdnem mind a másik 2 asztalnál ülő összes ember, akik a befúvó egység alatt ültek. A belső levegő keringtetésével a légáram tovább viheti a vírus részecskéket.
Javaslatok a légtechnikai és hűtőrendszerek üzemeltetésére a vírusos időszakban
Tamás a nemzetközi épületgépész szövetségek ajánlásaival összhangban (REHVA, ASHREA) javasolja, hogy tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk, úgy, hogy az elszívott levegő ne jusson vissza a rendszerbe. Emellett a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, mert ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A légcserét folyamatosan, illetve minél hosszabb üzemidőben fenn kell tartani. Mindenképpen kerülni kell a recirkulációs – visszakeveréses rendszerek használatát.
Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvő a hővisszanyerős berendezés alkalmazása, abban az esetben ha a rendszer teljesen zárt és csak hőátadás történik. Egészségügyi létesítményekben használt berendezéseknél ez a visszafertőzési lehetőség a berendezés konstrukciója miatt ki van zárva. A forgódobos hőcserélők alkalmazása nem javasolt, illetve csak körültekintő üzemeltetési beállítások mellett. A lemezes hőcserélőn a kifúvó oldalon páralecsapódás keletkezhet, amelyet cseppvízként a csatornába vezetnek. Mivel a nedvesség vírushordozó lehet, ezért ezeknek a hőcserélőknek a tisztítását, fertőtlenítését gyakrabban kell elvégezni.
Az épületekben lévő relatív páratartalom jelenlegi tudásunk szerint nincs hatással a Covid-19 vírus stabilitására, ugyanakkor a nemzetközi ajánlások a terjedés csökkentése érdekében a 40-60% közötti páratartalmat ajánlják tartani a belső terekben. Ez mindenképpen jó hatással van az immunrendszerünkre is. A vírus átlagos méretéből adódóan a legnagyobb biztonságot a HEPA szűrők adják, ezek az ePM1 80% típusú szűrők, melyek a „tisztaterekben”, orvosi műtökben használatos finom szűrők, ám jelenleg kevés épületben vannak beépítve a légtechnikai rendszerekbe. Légtisztító berendezésekben is használatosak. A levegőszűrőket a kezelési utasításnak megfelelően cseréljük.
A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén hatásos lehet (germicid lámpa), ez inaktiválja a mikroorganizmusokat. Az eszközök utólag is beépíthetők mind a légtechnikai rendszer csöveibe, mind a szűrőbetétekhez. Felhívta arra is a figyelmet, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes légcseréjének megszűnése eredményez.
Belső levegő minőség, mire érdemes figyelni?
Medveczky András a Siemens részéről a levegő minőségének láthatatlan összetevőit mérő és megjelenítő szenzorokat mutatta be, amelyek manapság még sajnos nagyon kevés irodatérben segítik az épülethasználókat. A CO2 szint például pontosan megmutatja, mennyire friss a beltéri levegő, esetleg elhasználták-e már a bent lévő emberek, erre a WELL Standard a 800ppm maximális határértéket ajánlja figyelembe venni, ha ezt meghaladja a széndioxid szintje, érdemes szellőztetni, több friss levegőt bejuttatni a zárt térbe. A Siemens által végzett iskolai beltéri levegőminőség mérések alapján látható, hogy a tanulási teljesítmény szint 2500ppm CO2 szintnél már 35%-kal, míg az információk feldolgozása 60%-al csökken, ugyanez igaz az irodákban is. András felhívta ezért a figyelmet a CO2 szint érzékelők kiépítésének, kijelzésének jelentőségére az irodaterekben is. A beltéri levegő páratartalmát is érdemes 40-60% között szabályozott értéken tartani, amely akár 70%-kal kevesebb megfázás és influenzás megbetegedést eredményez.
A vírusfertőzések veszélye esetén a 40%-nál alacsonyabb páratartalom során magas a vírus transzmissziós ráta, a vírusok aktívak maradnak a lebegő aeroszolokban. Ahogy a levegő 60% páratartalomnál is nedvesebbé válik, a transzmissziós ráta növekedni kezd, majd csökken, amint a cseppek a földre hullanak.
A nagyvárosok légszennyezettségének legfőbb okozója a szálló por, amely sajnos az épületekben is megjelenik. A szállópor különböző méretű részecskékből áll, ezek veszélyei a következők:
- PM10+: orrban jellemzően megakad
- 5-10: szájban és torokban megakad
- 5: mélyen a tüdőbe kerül, amivel a tüdő-, szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye megnövekszik.
Emellett a belső levegő minőségét a különböző használati tárgyakból, burkolatokból, bútorokból és tisztítószerekből származó szerves vegyületek (VOC) koncentrációja is befolyásolja. Ezek összességében érzékelőkkel mérhetőek, kimutathatóak, jelenlétüket érdemes a keringetett levegővel csökkenteni. Tehát, az érzékelők kihelyezésre kerülnek, az épület gépészeti rendszereinek szabályozása központi épületfelügyeleti rendszeren keresztül megtörténik, akkor megnyugtatóan szabályozható a belső levegő minősége, amelyet kijelzőkön keresztül az épület használói is folyamatosan figyelemmel követhetnek, számukra visszajelzést ad.
Mire figyeljünk visszatéréskor?
Décsi Gábor a LEO – a Magyar Facility Szolgáltatók Szövetsége képviseletében a DOME Facility részéről az utóbbi 6 hét üzemeltetési tapasztalatait foglalta össze. Újrainduló gyárak, bérlői tévhitek és a WELL épületek üzemeltetési sajátosságai szerepeltek az előadásában. Budapesten jelenleg 10 épület vagy iroda WELL minősítése van folyamatban, ezek közül 8 irodaház fejlesztés. Ezek gépészete, illetve annak üzemeltetése némileg eltér más épületekétől, hiszen itt az egészséges belső levegő minőség biztosítása kiemelt szűrést, takarítást kíván. A légkezelő gépek normál, és szénszűrővel vannak ellátva és UV csírátlanító-gombaölő lámpával. Emellett negyedévente vízminőség vizsgálat is történik. A takarító eszközök és takarító vegyszerek felhasználóbarát és környezetbarát családba tartoznak.
Emellett Gábor egy nagyvállalat járványügyi leállását követő újraindulását mutatta be, ahol az új szabályok bevezetését oktatással is megerősítették. A távolságtartás betartásának szabályairól, az egyirányú közlekedés bevezetéséről és egyéb biztonságos újranyitáshoz kapcsolódó intézkedésről számolt be.
dr. Magyar Zoltán meghívott szakértő vendégünk a komfortelmélet és a WELL minősítés szoros kapcsolatáról beszélt, hiszen a WELL előírásai, javaslatai a komfortelméleti kutatásokra és orvosi eredményekre alapulnak. A „sick building syndrome” már a 80-as évektől megfigyelt tünetegyüttes, amely az épületek helytelen üzemeltetési beállításaitól alakulhat ki. Alacsony friss levegő ellátás, tartósan száraz levegő és nem megfelelő hőmérséklet okozhatja, amelyet el kell kerülni. A jelen helyzetben fokozottan ügyelni kell az ajánlott, vagy akár már rendeletekben előírt új szabályokra az épületekben is a járvány minél gyorsabb lecsengése érdekében. Egyik ilyen új szabvány az MSZ EN 16798-1:2019, az EPBD utolsó módosításához kapcsolódóan jelent meg, még sajnos kevesen ismerik.
A webinárium során rengeteg kérdés érkezett az UV lámpás fertőtlenítési technológiával kapcsolatban, amelyre a részletes alkalmazási útmutatót az ISO 15714:2019 szabvány tartalmazza. Az UV-C / germicid hatás alapja, hogy a 280 nm alatti UV-C / germicid sugárzás tartomány nagyon hatásos olyan mikroorganizmusok elpusztítására mint pl. a felületen vagy levegőben élő baktériumok, vírusok, gomba és penész. Ezek a leggyakoribb kórokozók, melyek rendszeresen megjelennek életünkben. Ezek mind elpusztíthatók a megfelelő dózisú UV-C fénnyel. Alkalmazása egészségügyben, élelmiszeriparban már régen elterjedt, irodaházi egyéb szolgáltatói környezetben még nem gyakori az alkalmazása.
A teljes webinárium anyaga ezen a linken nézhető vissza: Tiszta levegőt az épületeinkbe!
Kovács Emese
MN6 Energiaügynökség
[:]
