Eltelt majd’ egy év az EU energiahatékonysági direktíva hazai jogrendszerbe történő átültetése óta. Bár cégünk már korábban is készített energetikai auditokat (hiszen minden energetikai pályázat is egy hasonló veszteségfeltáró vizsgálatra alapszik és a beruházások előkészítése is egy részletes audittal kezdődött eddig is) mégis nagy várakozással tekintettünk az új kihívásra: milyen hatást ér el a szabályozás, hogyan befolyásolja a nagyvállalatok motivációját az energiahatékonyságuk javítására. 

Az állam oldaláról a törvényben már kiíráskor rögzített esetleges büntetési tétel megjelentetése kellő hatást gyakorolt a társaságokra és megkezdődött nagy ütemben az auditok megrendelése, elkészíttetése.

Számos auditunk tapasztalatait összefoglalva megállapíthatjuk:

A cégek menedzsmentje egy szükséges rossznak éli meg az audit elkészíttetését és a törvényi minimum követelmények teljesítését tekinti egyedüli célnak. Menedzsment szinten gyakran nincsenek tisztában a vizsgálat pozitív hozadékaival, nevezetesen, hogy valós veszteségforrásokat tárunk fel, üzemeltetésben rejlő, sokszor beruházás nélkül azonnali megtakarítást jelentő intézkedéseket javaslunk, mellyel az audit árának sokszorosát nyeri meg a cég.

A folyamat elején a társaságok részéről van egy érdekes prekoncepció általában, egy minőségirányítási rendszereknél szokásos megfelelőség-vizsgálatnak gondolják az energetikai auditot, amelyhez elég a telephely(ek) néhány órás bejárása. A valóságban azonban egy nagyon alapos és mélyreható helyszíni és dokumentumokat elemző jelenállapot rögzítés alapozza meg a veszteségfeltárást. Fontos a technológiai folyamatok és üzemeltetési szokások megismerése, majd erre alapozva javaslatok kidolgozása. Tehát a folyamat egész más jellegű, sok mélyinterjún és optimális esetben mérési eredmények vizsgálatán is alapszik. Cserébe azonban eddig kivétel nélkül minden esetben találtunk azonnali megtakarítást eredményező hiányosságot, rossz üzemeltetési beállítást.

A dokumentum elkészítésén és átadásán túl minden esetben fontosnak tartjuk egy záró prezentáció megtartását, ahol a menedzsment is képviselteti magát. Ez nagyon tanulságos eredményt hozott az eddigi auditok esetében. Minden alkalommal kiderült, hogy a társaság vezetése nagyon kevés információval rendelkezik az energiafogyasztásról, ennek költségvonzatáról, a megtakarítási lehetőségek pedig mindenütt felülmúlták a várakozásokat és elérik azt a bizonyos „ingerküszöböt”, amivel már érdemes és kell foglalkozni.

A szabályozói oldal sem könnyíti meg a kötelezett társaságok dolgát, sem a cél, sem a kötelezettségek nincsenek tisztán szabályozva és egyértelműen kommunikálva. Pedig a vállalatokat akár motiválhatná is, hogy bemutassák már bevezetett jó gyakorlataikat, eddigi erőfeszítéseiket az energiahatékonyság területén. Összehasonlíthatják magukat más, hasonló területen működő versenytársaikkal, azok mutatóival, hiszen az elemzések alapján könnyen készülhetnek iparági benchmarkok. 

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy annyira különbözőek lehetnek a vállalatoknál előforduló egyes technológiák, hogy az – a törvényben hivatkozott szabvánnyal összhangban – egy auditor team megszervezését teszi a legtöbb esetben szükségessé. Adott iparági képzettséggel és rálátással rendelkező szakember bevonása mindenképp szükséges az auditok során. Az auditor team, minden projektünk esetében egy energetikus, gépész, villamos szakember, építész és közgazdász tagokból állt, de szállítással foglalkozó társaság esetében még közlekedésmérnök is helyet kapott a csapatban.

A törvényben előírt energetikai auditot csak a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatalnál (MEKH) auditori jogosultsággal rendelkező szervezet készíthet, amely feltételezi egy auditori vizsgával, megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező auditor alkalmazását. Cégünk rendelkezik az említett jogosultsággal, az auditok magas színvonalú elkészítéséhez szükséges tapasztalattal, referenciákkal. Az eredeti határidő 1 évvel történő hosszabbítása a törvényhozó részéről megtörtént, így a vállalatok és az auditorok is nyertek egy kis időt 2016. decemberéig.

Összegzésül tehát elmondhatjuk, hogy végső soron pozitív mérleggel zárultak az eddigi auditok, a más nézőpontból történő rávilágítás a társaság energiafogyasztásával kapcsolatos kérdésekre nemcsak az ezzel megbízott munkatársak, de a menedzsment számára is tanulsággal szolgált. Az audit ára eddig minden társaság esetében egy éven belül megtérül!

Reméljük, a kezdeti nehézségek után a direktíva eléri célját és belső motivációvá válik nemcsak a legnagyobbaknál!