Az elmúlt hetekben a kormány felhívására sok nagy- és középvállalat vállalta önként, hogy csökkenti áram- és vízfogyasztását. Néhányan pontosan le is írták, mit kapcsolnak le vagy állítanak át. Energetikai auditorként – vagyis olyan szakértőként, aki cégek energiafelhasználását vizsgálja – végignéztük ezeket a bejelentéseket, és szeretnénk megosztani, mit tanulhatunk belőlük: nem csak a mostani helyzetre, hanem hosszú távra is.
A 2026. augusztus 5-ig bejelentett
vállalati és intézményi energiamegtakarítási intézkedések
A jogszabályi keret már egy évtizede adott
2015 óta minden nagyvállalatnak törvényi kötelezettsége, hogy négyévente energetikai auditot végeztessen – vagyis szakértővel felmérje, hol pazarolja az energiát –, vagy bevezessen egy energiairányítási rendszert, amely folyamatosan figyeli a fogyasztást. A szabályozás célja az volt, hogy minden nagyvállalat kézhez kapjon egy konkrét intézkedési listát: milyen megtakarítási lehetőségek vannak, mennyibe kerülne megvalósítani őket, és mennyi idő alatt térülnének meg. Az egyik legfontosabb kategória azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek gyorsan, akár beruházás nélkül, három éven belül megtérülnek – például hétvégén lekapcsolni a felesleges berendezéseket, éjszaka nem működtetni, ami nem szükséges, vagy rábízni mindezt egy épületfelügyeleti rendszerre, hogy ne az emberi figyelmen múljon.
A legtöbb érintett vállalat mára már a harmadik ilyen auditjelentésénél tart – vagyis több mint tíz éve rendelkezik részletes, szakértők által kidolgozott javaslatokkal, konkrét beruházási költségekkel együtt. A 2022-es energiaár-robbanáskor néhány cégnél elő is került ez a dokumentum a fiókból, de a legtöbben akkor sem léptek érdemben: inkább arra koncentráltak, hogy megszabaduljanak a gáztól, és mindent a villany váltson fel.
A legtöbb bejelentett vállalás nem beruházást, hanem odafigyelést igényel
A mostani önkéntes vállalások jó része nem új technológiát, hanem egyszerű szemléletváltást jelent. Ilyen például a légkondicionálók hőmérsékletének megemelése, vagy hogy nem fűtenek, illetve hűtenek üresen álló helyiségeket. Jogos a kérdés: eddig miért hűtöttek üres tereket? És miért számít vállalásnak, ha valaki „csak” 27 fokra állítja a klímát, hiszen 40 fokos külső hőmérséklet mellett amúgy sem szabadna ennél hűvösebbre venni. Az épületek hűtését mindig az aktuális külső hőmérséklethez kell igazítani, nem szabad nagy hőmérséklet-különbséget tartani bent és kint. Hasonló a helyzet egy kereskedelmi szövetség tagvállalatainál is: zárás után lejjebb veszik az üzletek világítását – amit egyébként bármikor megtehettek volna, mégis egy országos energiaválságra volt szükség hozzá.
Mindez felveti a valódi kérdést: mi történik, ha Paks visszaáll teljes kapacitásra? Visszatérnek-e a vállalatok, intézmények, irodaházak a korábbi, pazarló megszokásaikhoz, vagy a válság alatt bevezetett – gyakorlatilag ingyenes – megtakarítási lépések tartósan beépülnek a mindennapi működésbe?
A kötelező home office, mint látszatmegoldás
Külön szót érdemel a home office, amelyet sok cég önkéntes energiamegtakarítási lépésként hirdet. A magyar lakások nagy részében nincs légkondicionáló. Ha a munkavállalónak otthon sincs klímája, a 40 fokos hőségben a kötelező otthoni munkavégzés önmagában veszélyeztetheti a munka hatékonyságát és az egészséges munkakörülményeket. Ha viszont van otthon klíma, akkor a „megoldás” valójában azt jelenti, hogy a klíma egész nap megy egy – sokszor rosszul szigetelt – lakásban, és ennek költségét a munkavállaló fizeti. Hol van ebben a vállalat önkéntes hozzájárulása?
Ez a modell főleg azoknál a nagyvállalatoknál nehezen indokolható, amelyek eleve energiahatékony irodaépületekben dolgoznak, jórészt megújuló energiával működnek, és ezt az ESG-jelentésükben – vagyis a fenntarthatósági beszámolójukban – büszkén be is mutatják. Sok irodaház energetikai felmérése után jól látszik, mekkora tartalék rejlik egy ésszerűbb, energiahatékonyabb üzemeltetésben – érdemes lenne inkább a réges-régen elkészült auditjavaslatokat elővenni.
Amit az auditok évek óta feltárnak
A gyakorlatban visszatérő jelenség, hogy a szerverszobákat feleslegesen 16–18 fokra hűtik, hogy árnyékolás nélküli, üvegfalú irodaházak működnek, és hogy hatalmas légtechnikai rendszereket üzemeltetnek hatékony szabályozás nélkül. Azt is gyakran látjuk, hogy bár a home office miatt kevesebben vannak bent az irodákban, ez alig csökkenti az energiafogyasztást, mert ehhez tudatos szervezésre és odafigyelésre lenne szükség.
A legutóbbi kötelező auditok tapasztalata szerint az irodaházaknál feltárt megtakarítási lehetőségek 59%-a magából az üzemeltetésből fakadt, azaz komolyabb beruházás nélkül is jelentős megtakarítás érhető el – még a viszonylag korszerű, 20 évnél fiatalabb épületeknél is.
A kereskedelmi ingatlanoknál is rendkívül sok tartalékot találtunk: az üzemeltetési és épületgépészeti megtakarítási lehetőségek kiemelkedőek, és sokszor rövid idő alatt megtérülnek.
Nyugat-európai kitekintés és a felelősség kérdése
Nyugat-Európa több országában komoly következménye van annak, ha egy vállalat nem hajtja végre azokat a beavatkozásokat, amelyeket az auditor feltárt, és amelyek rövid időn belül megtérülnének. Ez azt az elvet tükrözi, hogy egy gyakorlatilag ingyenes megtakarítási lehetőséget nem hagyhat kihasználatlanul egy cég indoklás nélkül.
A 2025-ös törvényi módosítás – az energiahatékonysági irányelv részeként – előírja, hogy az energetikai auditok részeként egy végrehajtási és intézkedési tervet is el kell készíteni, amely pontosan meghatározza, mik legyenek az első lépések, és hogyan haladjon végig rajtuk a vállalat. Emellett az érintett vállalatok körét is kiterjesztette mindazon gazdálkodó szervezetekre, akik 10TJ feletti energiafogyasztással rendelkeznek. Az auditok célja épp az, hogy elkerüljük az ehhez hasonló helyzeteket – nem az, hogy egy törvényi kötelezettséget kipipáljunk. Az ESG-elvárások és a saját bőrünkön tapasztalt klímaváltozás egyaránt azt üzeni, hogy konkrét intézkedésekre van szükség, nem elég átmeneti, önkéntes vállalásokat bevezetni.
Hol tart a vállalat? Az MN6 Energia és ESG Érettség Index megmutatja!
Sok vállalatnál még ma is időigényes, bizonytalan és nehezen kezelhető az energia- és ESG-adatok nyilvántartása. Ebben segítünk: lépésről lépésre felépítünk egy olyan rendszert, amellyel átláthatóvá válik a fogyasztás, csökkenthetőek a költségek, könnyebben teljesíthetővé válnak a megfelelési elvárások, és válsághelyzetben is pontosan tervezhetőek az intézkedések. Nem csak tanácsot adunk – végigkísérjük a vállalatokat a felméréstől a tényleges megtakarításokig és a fenntartható működés kialakításáig. Kifejlesztettük azt az Energia és ESG Érettség Indexet, amelynek segítségével felmérjük, hol tart a vállalat az energiahatékonysági és fenntarthatósági területen a zöld működési modell bevezetéséhez vezető úton.
Célunk egy teljes körű ESG- és energetikai átalakulás, mérhető üzleti eredményekkel.
