A Green Lease, azaz a „zöld bérleti szerződés” tartalma és lehetőségei még kialakulóban vannak, viszont így a bérlő és bérbeadó együttműködési lehetőségei még bőven rejtenek lehetőségeket az energiamegtakarításra az irodaházakban. Ezt a folyamatot erősítheti most a közös ESG célok elérése is, ami végre egy irányba terelte a bérlők és bérbeadók és az üzemeltetők lépéseit is.
Sokszor múlik éppen azon egy irodaépület energiahatékony üzemeltetése, hogy az évekkel ezelőtt megkötött szerződésben be vannak betonozva az üzemeltetési kötelezettségek a bérbeadó részéről, a bérlő pedig motiváció hiányában vagy egyszerűen a kényelmet választva nem lép azok átgondolására.
Hány vállalatnál maradt meg vagy terjesztették ki a home-office lehetőségét a Covid után? Sok irodaházi bérlő cég csak heti 1-2 napra kéri a dolgozókat az irodai munkavégzésre, mégis csak töredékük gondolta végig, hogy a fennmaradó 3 napon vajon szükség van-e ugyanarra a komfortszintre az irodában, van-e lehetőség a változtatásra, racionalizálásra?
A zöld bérleti szerződéseket vagy teljesítmény alapú szerződéseket már több mint egy évtizede használja a piac az ESG-célok elérésére, a bérbeadók és a bérlők felelősségének meghatározására, az átláthatóság és az adatok biztosítására, valamint szükség esetén az árkorrekció mechanizmusának létrehozására.
A zöld bérleti szerződések iránti érdeklődés az idei évben még inkább növekszik, mivel a bérlők és a bérbeadók ezen keresztül változatos és rugalmas eszközökkel tehetnek nemcsak az energiafelhasználás csökkentése, az egészségügyi és wellness kérdések kezelésére, hanem a befektetők és a szabályozók számára alapvető adatok számszerűsítésére és gyűjtésére is.
A Green Lease megállapodás az alábbi vállalásokat tartalmazhatja
- a beszerzett vagy beépített berendezések és felújításokhoz használt anyagokra vonatkozó követelményeket a minimum energiahatékonyságra vonatkozóan,
- a helyiségek energiahatékony üzemeltetését érintő rendelkezéseket
- az energiafelhasználás (villamos energia, hő- és hidegenergia mennyiség) és víz almérések kiépítését és elfogyasztott mennyiség alapú továbbszámlázását
- pontos és teljeskörű adatszolgáltatást az elfogyasztott energianemekre, vízre és hulladékra vonatkozóan az üzemeltető, bérbeadó részéről
- amennyiben megújuló energiafelhasználás van az épületben, adatszolgáltatást a termelési adatokról, bérlőnként elszámolható mennyiségről
- a hűtés és frisslevegő ellátás valós épülethasználathoz történő kialakítása, üzemeltetési idő vagy biztosított hőmérsékletek módosítása és a természetes szellőzés nagyobb mértékű használata;
- az ivóvíz fogyasztás csökkentése és lehetőség szerint az újrahasznosított víz vagy az esővíz nagyobb mértékű használata;
- a hulladéktermelés mérséklése és a hulladékfeldolgozás optimalizálása a szelektív válogatás és újrafeldolgozás jobb alkalmazásával;
- takarításhoz környezetbarát termékek használata
- alternatív közlekedési eszközök népszerűsítése az épület használói és a látogatók számára;
- a magas illékony szerves vegyületeket tartalmazó anyagok és bútorok elkerülése
- az irodaterek kiépítése során az anyagok újrafelhasználásának ösztönzése
Az irodapiacion az utóbbi tíz évben már alig épült irodaépület valamilyen zöldépület minősítés nélkül, mint például a LEED, DGNB, BREEAM, WELL. Azonban sajnos a bérleti szerződések a legtöbb esetben nem foglalkoznak a minősítés meglétén túl a fenntarthatósági szempontokkal, ennek következtében bár az épület alapvető kialakítása alkalmassá teszi a nagyon hatékony üzemeltetésre, a bérlők nem veszik ki a részüket ebből a feladatból. Az ESG-szabályozások már látható hatása azonban, hogy a bérbeadók és a bérlő társaságok is elkészítik a karbonleltárukat, amely sokszor fájdalmas adatokkal szembesíti a szereplőket azzal, hogy ami a bérlőknek közvetlen (Scope 1 – 2 ) kibocsátási kategóriába tartozó CO2 kibocsátásként kerül nyilvántartásra, az az energiafogyasztás a bérbeadónál is megjelenik a közvetett (Scope 3) kategóriában, közös célként definiálható tehát a csökkentés, közös stratégia alkotás a 2030, 2050-es céldátumokkal.
A BBP Climate Commitment Signatories Net Zero Carbon Pathways (BBP Éghajlatvédelmi Kötelezettségvállalás) aláíróinak nemrégiben végzett felmérése szerint a Scope 3-ba tartozó kibocsátások a tulajdonosok karbonlábnyomának több mint 85%-át teszik ki. Ezért az épület tulajdonosok fenntarthatósági stratégiáinak középpontjában a bérlőkkel való együttműködésnek kell állnia.
Míg a zöld bérleti szerződés leegyszerűsítve egy jogi tranzakciót jelent, valójában azonban a tulajdonos és a bérlő közötti szélesebb körű elkötelezettség részeként tekintve, fontos eszköz lehet, amely megnyitja a pozitív és nyílt párbeszéd lehetőségét és segít az épület környezeti és társadalmi hatásának átalakításában.
Számos külföldi szakmai testület készített javaslatokat zöld bérleti szerződés mintákra.
A mintaklauzulákat végső soron olyan menüként kell kezelni, amelyből a bérbeadók és bérlők – ügyvédjeikkel és más szakmai tanácsadóikkal együttműködve – kiválaszthatják és testre szabhatják, hogy megfeleljen a fenntarthatósági céljaiknak és a bérlemény adottságainak.
