ESG beszámolás – mit tegyünk, ha nincs adat?

adathiány

Nyakig ülünk az ESG jelentésekhez szükséges rohamszerű adatgyűjtési folyamatokban, amelyek kapcsán újra és újra felmerül, hogy mit tegyünk, ha nincs adat?

Az energiafogyasztási adatok kapcsán sok a bizonytalanság, hiszen az energia számlázás sokszor több hónapos átfutással történik például bérleményi területeknél. Ugyanígy komoly feladat az energia szolgáltatói számlák összeszedése és feldolgozása, esetleg a mérőóra állások begyűjtése. Miután az ESG jelentési kötelezettség a pénzügyi beszámolási kötelezettséggel együtt lesz aktuális, ezért az adatgyűjtésre fordítható idő is jelentősen lerövidül. Sajnos ritka az a cég, ahol már profin működik a kibocsátás-leltár elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés akár csak a céges tevékenységekhez kapcsolódó közvetlen kibocsátási adatokra. A közvetett kibocsátásokra még a rálátás is hiányzik legtöbbször, tehát a scope 3 kibocsátási adatok gyűjtése még gyerekcipőben jár.

Sajnos a szorongató határidők komoly ösztönzőként hatnak a becslésekre, mondván, ha most nincs adatunk, akkor becsüljük meg! Az általunk támogatott ügyfeleknél nagyon körültekintően alkalmazunk becsléseket, mert a közelgő magyar és EU szabályozások miatt a pontos és precíz fenntarthatósági adatok nyilvántartása és riportálása most fontosabb, mint valaha. Volt olyan tapasztalatunk, hogy az energiafogyasztási adatok becslésénél olyan benchmark adatokat használnak a cégek, amelyek nem veszik figyelembe az adott épület tényleges adottságait (pl. ott is rögzítenek hűtési energia fogyasztást, ahol nincs is hűtés kiépítve). A céges autó flották vagy a szolgáltatásként igénybe vett szállítási kibocsátás összegyűjtése is nehézkesen megy, itt is gyakran felmerül a becslés alkalmazása, amit nem javaslunk.

A pontos és precíz adatok gyűjtésének előnyei:

  • A pontos, mért adatok lehetővé teszik a fejlesztendő területek azonosítását és a reális célok kitűzését. Nagyon mellé lehet lőni egy-egy terület kibocsátásának becslésével, amely elviszi akár a beruházási célokat is más irányba a tényleges kibocsátási részarányhoz képest.

  • A transzparens, pontos adatokon alapuló jelentéstétel hitelességet és bizalmat épít a befektetők szemében.

  • Rengeteg előnye van az évről-évre összehasonlítható, konzekvens adatgyűjtésnek. A valós adatokkal alátámasztott kibocsátás-csökkentés a legfontosabb piaci előnnyé tud válni néhány éven belül.  

  • A pontos adatgyűjtés lényege, hogy kiderüljön, hol vannak a kiugró értékek, fény derüljön egy hibás felhasználásra a többi hasonló egységhez, telephelyhez, gyártósorhoz képest, amit meghibásodás vagy egyéb használati probléma okoz. Amikor egy általános benchmark adattal becsüljük meg a kibocsátási értékek egy részét, ezek az információk vesznek el.

A becsült adatok használatának kockázatai:

  • A becslésekre való támaszkodás téves következtetésekhez és téves stratégiákhoz vezethet.

  • A pontatlan jelentések, amelyek évenkénti összehasonlítást nem tesznek lehetővé árthatnak a cég hírnevének és hitelességének.

  • Pontos adatok nélkül lehetséges, hogy a jelentős megtakarítással járó fejlesztési és költségmegtakarítási területek kimaradnak a döntéshozók látóköréből, pedig a jelentős energiamegtakarítást eredményező projektek finanszírozási lehetőségei kedvezőbb feltételekkel elérhetőek.

Az MN6 Energiaügynökség csapata minden ügyfelénél a pontos kibocsátási leltár és karboncsökkentési stratégia elkészítését vállalja. Itt az ideje elkezdeni az adatgyűjtés rendszerét, amely külső támogatás nélkül a napi üzletmenet mellett rendkívül megterhelő lehet a társaság munkatársainak!

További cikkek

ESG képzés

Vállalati ESG szakértő képzés 2.

Második alkalommal került megrendezésre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében zajló 3 napos képzés, melyen a Kamara Tudásközpontja és a Stradamus Zrt. felkérésére Kovács

Tovább »
ESG

Megjelent a magyarországi ESG törvény

Az európai klímavédelmi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon is bevezetésre kerül a vállalatok fenntarthatóbb működését ösztönző törvény. A Parlament elfogadta és 2024. január 1-től hatályba is lépett

Tovább »