Az új varázsszó a Zöld Arányszám? Hogyan találjunk utat a finanszírozókhoz az energiahatékonysági beruházásokkal?

Energetikai auditor társaságként, számunkra az idei év az energetikai veszteségfeltárásokról, az energiafogyasztás csökkentés támogatásáról, az egekbe emelkedett energiaköltségek lefaragására szolgáló lehetőségek feltérképezéséről szól.

Az eddig a nagyvállalatok részéről mérsékelt lelkesedéssel fogadott 4 évenkénti kötelezettség idén valóban egy várakozással teli együtt gondolkodás lett. Azonban az audit eredmények/ javaslatok prezentálásánál az eddigieknél is hangsúlyosabban merül fel a kérdés, honnan és milyen feltételekkel lehet finanszírozást találni ezekre a projektekre? A magas kamatkörnyezet és óvatosabb bankok nem épp a projektek gyors indítását támogatják. A CO2 kibocsátás csökkentés amúgy is cél a legtöbb társaságnál, de ennek érdekében milyen irányba induljanak? Fontos tehát látnunk az európai kötelezettségi rendszert, ahhoz, hogy a finanszírozó és hitelfelvevő szektor egymásra utaltságát, és a közös utakat megértsük. Ami a vállalatoknak kedvezményes finanszírozási lehetőség, az a bankoknak értékes zöld kitettséget jelenthet, így tudnak az energiahatékonysági projektek és karboncsökkentési stratégiai célok a lefektetett feltételrendszer mentén kölcsönösen előnyös folyamatokat beindítani.

A banki beszámolási kötelezettség kapcsán talán már ügyfélként vagy egy-egy projekt kapcsán is szembesülhettünk olyan banki kérdőívekkel, információ szolgáltatási kötelezettséggel, amely a vállalati fenntarthatósági kérdéseket érintette.

Egy friss, 2023. februárban publikált tanulmányban az Európai Bankszövetség (European Banking Federation) elemzést készített a bankok EU Taxonómia keretrendszer szerinti első beszámolási időszakának tapasztalatairól, amely még csak a pénzügyi intézményeket érinti élesben, ám ennek a tanulságait érdemes sorba venni. 

Az EU beszámolási kötelezettségről szóló szabályozás 8. cikke előírja a bankok számára, hogy tegyék közzé a Zöld Arányszámukat (Green Asset Ratio, azaz GAR), amelyre vonatkozóan a bankok már elkezdték a felméréseiket, adatgyűjtésüket kialakítani. A GAR a bankok finanszírozásainak és befektetéseinek az EU taxonómiához igazodó arányát mutatja a fedezett eszközök teljes arányában, egyszerűbben, mennyi zöld tevékenységet hiteleznek / tartanak fedezetként nyilván a bankok.

A 2021-ben bevezetett EU Taxonómia keretrendszer segítségével az éves pénzügyi beszámolóval egyenrangú környezeti és fenntarthatósági beszámoló is bevezetésre került első körben a pénzügyi szektor vállalatait érintve. Bár első látásra ez csak a bankokat érinti, ám a bankok riportálható „zöld arányszáma” mögött olyan az EU Taxonómia kritériumrendszere alapján zöldnek minősíthető projektek állnak, amelyeket a bankok kifejezetten keresnek, szeretnének, és érdekükben áll felkutatni, sőt elsősorban ezeket érdemes meghitelezniük is.

Röviden az EU Taxonómiáról

Az EU Taxonómia segít meghatározni, hogy mi minősül fenntarthatónak:

  • egzakt mérőszámokkal méri gazdasági áganként, hogy mennyire fenntarthatóan működik az adott vállalat ;
  • ezáltal összehasonlítható és elszámoltatható lesz a vállalatok tevékenysége;
  • láthatóvá teszi a fenntartható intézkedéseket, a felelős vállalati működést;
  • segít megelőzni a zöldrefestést azaz a „green washing” tevékenységet.

Az EU Taxonómia a társaság beszámolásához kapcsolódóan több kötelezettséget definiál egyre szélesebb körben bevonva a gazdasági társaságokat.

  1. körben az EU-ban pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők kötelezettsége (az EU-taxonómia 5–7. cikke alapján)
  2. körben érintettek a nem pénzügyi beszámolási irányelv (NFRD) értelmében a nagyvállalatok. Nekik is be kell nyújtaniuk egy nem pénzügyi beszámolót, amely kiterjed a pénzügyi tevékenységet (beleértve a bankokat is) és nem pénzügyi tevékenységet végző társaságokra is (az EU taxonómiai rendeletének 8. cikke alapján)
  • Az EU taxonómia előírásainak megfeleltethető forgalom aránya, azaz „Zöld Arányszám” (GAR) meghatározása
  • Azon tőkekiadások (CapEx) és a működési kiadások (OpEx) aránya, amelyek összhangban vannak az EU taxonómia előírásokkal
  • Egyéb KPI-ok a cégek számára, beleértve a hitelintézetek (bankok) és a nem pénzügyi tevékenységű vállalatok egyedi KPI mutatóit is – a 2021. július 6-án közzétett szabályozás 8. cikkében meghatározottak szerint egy folyamatosan bővülő tevékenységekre kiterjedő műszaki háttérszámítás alapján.
  1. körben az Európai Unió és az EU-tagállamoknak (az EU taxonómia rendeletének 4. cikke alapján) zöld pénzügyi termékekre vonatkozó intézkedések követelményei szabványok vagy címkék meghatározásakor és zöld (vállalati) kötvények kibocsátásakor.

Az említett elemzés során a hitelintézetek tapasztalatait gyűjtötték össze főként a második körös beszámolási kötelezettség kapcsán a 2021 nyara, tehát a bevezetés óta eltelt időszakról. A felmérésben levont tanulságokat projektgazdaként, hitelfelvevőként, sőt még az energiahatékonysági projektek előkészítése során is jó, ha kicsit jobban megismerjük.

A bankok is adatokból, információkból tudják a beszámolási kötelezettségeiket teljesíteni, amiből jelenleg nagyon kevés áll rendelkezésükre. Számukra az lenne a leghasznosabb, ha a cégek maguktól az EU Taxonómia szerinti megfelelőséget, igazodást nyilvánosságra hoznák, segítve ezzel a bankokat a beszámolási kötelezettségben, másrészt képet kapnának a hitelintézetek, hogy az ügyfelek hogy állnak jelenleg az EU Taxonómia keretrendszer alapján.

A NACE kód, azaz a besorolás alapja

Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás alapján az ügyfelek besorolása a cég gazdasági tevékenységei alapján történik, amelyet az európai NACE-kódok mutatnak meg. Azonban sokszor ezek csak tájékoztató jellegű iránymutatásként értelmezhetőek, mivel ez egy széles körben használt osztályozási rendszer Európában, de közel sem pontos. Az EU Taxonómia keretrendszer előírásai is a kódok alapján kikereshetők és azonosíthatók a folyamatosan bővülő tevékenységeket tartalmazó EU Taxonomy Compass segítségével . A NACE-kódok használatánál jelenleg nincs jobb megoldás, hiszen egy létező osztályozás, de nem érdemes ez alapján korlátozni az értékelést. Egyes bankok saját besorolást vezetnek, hozzáigazítva a cég tényleges gazdasági tevékenységéhez, sőt, egyes ügyfeleknél a ténylegesen finanszírozott projektet veszik alapul. A hitelintézeteknek nyilvánosságra kell hozniuk a fedezett eszközök összesített zöld arányszámát a GAR-t a környezeti célok szerinti bontásban (klímaváltozás mérséklése és éghajlatváltozáshoz történő adaptáció)  a szerződő fél típusa szerint. Azoknál a hiteleknél, ahol a hitelfelvétel célja ismeretlen vagy általános célú, a szabályozás alapján a forgalom és a CapEx KPI szerinti felhasználást kell alapul venni.

Általános probléma az adatok és információk hiánya, viszont a résztvevő hitelintézetek rámutattak, hogy sokféle adatbázist használnak az adatszolgáltatásuk teljesítésére. A már meglévő a bankoknál lévő vagy külső forrásból hozzáférhető információk, mint a bankok belső adatbázisai; ahiteldokumentációk; a piaci adatok; az ESG adatszolgáltatóktól vásárolt adatok és a nyilvánosan közzétett adatok (és lehetőség szerint az európai egységes hozzáférési ponton (ESAP) keresztül központosítva).  Emellett  maga a hitelfelvevő ügyféltől is érkezhet további információk, amelyek segíthetik a banki értékeléseket, ilyenek a hitelfelügyeleti folyamat során gyűjtött adatok; a vállalat meglévő KPI mutatói vagy befektetési céljai, vállalati szintű átállási tervek, célkitűzések, stratégiák vagy az új hitelekre vonatkozó CapEx-tervek.

Emellett a bankok a meghatározott új kibocsátású hitelek esetében várhatóan megvizsgálják a partnertől származó információkat az EU Taxonómia keretrendszerek tükrében és a hitelkérelmek értékelésekor szempontként felmerül majd a közeljövőben.

A felmérés eszközként említi a bankok részéről, hogy a szükséges információkat kérdőívek és önértékelő űrlapok segítségével begyűjtsék a hitelfelvételi útmutató alapján. Ezek általában a taxonómiával kapcsolatos témákkal foglalkoz, illetvenak az ügyfelekre szabhatók.

Épp az előbbiekben jelzett problémák miatt felmerül a bankok esetében a becslés alkalmazása is, amelyet a 8. cikkely a DNSH-megfelelőségre vonatkozóan lehetővé teszi 2024 júniusáig azzal a feltétellel, hogy a  becsléseken alapuló taxonómiához igazított kitettségeket külön kell jelenteni és az alkalmazott módszertant dokumentálni kell és közzé kell tenniük.

Az adatszolgáltatások hiányossága miatt a banki becslések például  az alábbi területeken jellemzőek.

  1. Kereskedelmi ingatlanok esetén egyes bankok a fedezetek energiahatékonyságát becsülik meg pl. az építés évére, felújításokra vonatkozóan. Ez a helyzet például Ausztriában, ahol létezik az ingatlanállomány energiahatékonysági szempontból top 15% -ára vonatkozó kimutatás. A 2010 után épült épületek (Salzburg tartomány kivételével) a felső 15%-ba tartoznak. Magyarországon ilyen ingatlanokra vonatkozó elemzés sajnos még nem készült.
  2. Információfeldolgozó keresőmotorok alkalmazása: A hírek/cikkek keresésére szolgáló előre programozott információfeldolgozó motor bevezethető az ESG-ellentmondások vagy a szankciófigyelés keresésére. Ez általánosságban korai figyelmeztető rendszerként szolgálhat a potenciálisan káros projektek finanszírozási kockázatának csökkentése érdekében.

Mit kezdenek a bankok az egyelőre az EU Taxonómia alá nem besorolható vagy a feltételeknek nem megfelelő társaságokkal, projektekkel?

A jelentés legérdekesebb része az a tapasztalat, hogy mit kezdhetnek a bankok az EU Taxonómia kritériumrendszerébe nem illeszkedő vagy még nem megfeleltethető tevékenységű társaságokkal, ügyfelekkel. A GAR fő célja annak bemutatása, hogy a bankok milyen százalékban finanszírozzák a taxonómiához igazodó tevékenységeket. Emellett a pénzügyi szektor részére fontos annak feltárása is, hogy a taxonómia-megfelelőségi értékelések hogyan egészíthetők ki úgy, hogy feltárja a hiányosságokat, segítse-terelje a társaságok nem megfelelő tevékenységeit a fenntartható területekre, amely a finanszírozásokkal támogatható is lenne.

Tekintettel arra, hogy a banki ügyfelek eltérő kiindulópontokkal rendelkeznek a fenntarthatóbbá válás során, a bankok számára érdekes az eltérések további értékelése és egyúttal lehetőséget ad  portfóliójuk, tehát ügyleteik és ügyfeleik fenntarthatósági szempontú elemzésére.

A beszámolási kötelezettség nem írja elő a vállalatok számára, hogy tegyék közzé azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek nincsenek összhangban a taxonómiával, például nem köteles nyilvánosságra hozni az okot, hogy egy tevékenység miért nem igazodik a taxonómiához és pontosan mely pontban nem felel meg. Ennek az információnak a belső rendszerekben történő feldolgozása azonban lehetővé tenné a bankok számára, hogy azonosítsák és rangsorolják ügyfeleik gyakorlati megközelítéseit az EU-taxonómia bankhitelezésre történő alkalmazásához. Lehetővé teszi azt is, hogy a bankok megértsék az ügyfelek stratégiáját, így saját hozzájárulásukat a klímasemlegességi célkitűzéshez, még akkor is, ha a tevékenység nem tekinthető taxonómia megfelelőnek. Ha egy tevékenység megfelel egy vagy több (de nem az összes) kritériumnak ahhoz, hogy taxonómiához igazodónak tekintsék, akkor a tevékenységet (belsőleg) rendszertani jogosultként lehet rögzíteni, különböző lehetséges összehangolási szintekkel. Egy ilyen besorolási rendszer csak belső nyomon követés szempontjából releváns. Célja, hogy a bankok felmérhessék, hogyan tudnak kapcsolatba lépni az ügyfelekkel, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő pénzügyi megoldásokat kínáljanak, és tevékenységeik vagy üzleti modelljeik átállása összhangban legyen az EU fenntarthatósági célkitűzéseivel.

Az ESG értékeléseknél ugyanezek a szempontok?

A tőzsdén jegyzett cégek, nagyvállalatok sorra készítik ESG értékelésüket, teszik közzé jelentéseiket, besorolásaikat. Van-e kapcsolódás a két rendszer között?

Bár egyelőre nincs egységes módszertan az ESG értékeléseknél, és nem fedi az EU Taxonómia követelményeket a besorolás. A 8. cikk szerinti közzétételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében az Európai Bankfelügyeleti Hatóság nemrégiben tette közzé végleges tervezetét a prudenciális közzétételekre vonatkozó technikai standardok végrehajtása az ESG azaz a környezeti, társadalmi és szervezeti kockázatok tekintetében. A dokumentumban a 3. pillér ITS-ként jelölve még az Európai Bizottság elfogadására vár, és ezért nem tekinthető véglegesnek, de a CRR 449a. cikke alapján (módosítva: 2019), a 3. pillér ITS kötelező azon nagy intézmények számára, amelyek olyan értékpapírokat bocsátottak ki, amelyet bármely EU-tagállam szabályozott piacára bevezettek. Ezeknek az intézményeknek meg kell felelnie az EU-taxonómia 8. cikke szerinti közzétételi kötelezettségeknek, amely az EU taxonómiai megfelelőség mérőszámait tartalmazza. A 3. pillér ITS végleges tervezete különböző rendelkezéseket tartalmaz a mennyiségi adatok közzétételére vonatkozóan információk az éghajlat fizikai és átmeneti kockázatairól, mérséklő intézkedésekről (beleértve az EU a 3. pillér ITS 6., 7. 8., 9. és 10. sablonjában bemutatott taxonómiai mutatók, valamint, mint minőségi információkat az ESG kockázatokról. Ezzel viszont egyértelműsítik az eddigi eltérő módszertanról szóló kétségeket, hiszen egységesíti a beszámolási kötelezettséget. Tehát itt ér össze a két beszámolási kötelezettség, és támogatja a szabályozás az egységes riportolást és egységes „zöld” fogalmának bevezetéséta vállalati beszámolókban.

Akármilyen bonyolultnak és megfoghatatlannak is tűnnek egyenlőre az európai zöld megállapodás fokozatosan bevezetésre kerülő fogalmai, érdemes megismerkednünk ezekkel. A cégek egyre több ehhez kapcsolódó kérdést-kérést várhatnak a bankjuktól, elvárásokkal szembesülnek a jövőbeni terveikre, stratégiáikra vonatkozóan. A jó hír azonban az, hogy ugyanezek a bankok egyre inkább a zöld feltételrendszerbe illeszkedő projekteket és a vállalt célokhoz elvezető stratégiával rendelkező vállalatokat fogják finanszírozni. Előnnyel indulnak azok, akik felkészülnek a megváltozott körülményekre!

Cikkünk folytatásában azzal foglalkozunk, hogy mit is jelent a Zöld Arányszám Magyarországon? A 2021-ben az MNB által meghirdetett tőkekövetelmény kedvezmény program nemrég módosult, és többek között a Zöld Arányszám kapcsán is tartalmaz útmutatást.

Kovács Emese MN6 Energiaügynökség

energetikai területen dolgozó szakközgazdász

További cikkek

Flottaokosan

Elektromos autó és ami mögötte van

A Flottaokosan és a PARKL rendezvénye egy megkerülhetetlen kérdéskörrel, a töltési infrastruktúra kihívásaival foglalkozott. A Graphisoft Parkban lezajlott eseményen, szakértő előadók igyekeztek ezt a témát

Tovább »