Mit kell tudni az energiahatékonysági irányelv legutóbbi felülvizsgálatáról?
Az Európai Tanács 2023. júliusában fogadta el az új irányelvet, amely a korábbi szabályozás felülvizsgálata. Erre azért volt szükség, mert az EU azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és ehhez jelentős mértékben fokoznia kell energiahatékonyságot.
A tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végsőenergia-fogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7%-kal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.
A végső fogyasztásra vonatkozó korlát kötelező erejű, és azt a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés indikatív.
Miről szólnak az új szabályok?
- Megnövelt energiahatékonysági célértékek
Az EU eddig átlagosan 29%-os csökkenést ért el (a 2007-ben 2030-ra vonatkozóan készített becsléshez képest). A jelenlegi csökkentési célérték a primerenergia-fogyasztás és a végsőenergia-fogyasztás esetében egyaránt –32,5%. Az új célérték –40,6% a primerenergia-fogyasztás (indikatív cél) és –38% a végsőenergia-fogyasztás (kötelező cél) esetében.
- Nagyobb energiamegtakarítás a végfelhasználás tekintetében
Az új szabályok értelmében a tagállamoknak 2024 és 2030 között fokozatosan növelniük kell energiamegtakarításukat.
A legfontosabb érintett ágazatok:
-
- építőipar
- közlekedés
- ipar
Az EU27 primerenergia- és végsőenergia fogyasztása millió tonna egyenértékben.
A célkitűzések szerint, a tagállamok ennek megfelelően átlagosan évente a teljes fogyasztás 1,49%-ának megfelelő végfelhasználási energiamegtakarítást fognak elérni, majd fokozatosan előrehaladva a megtakarítás 2030 végére eléri az 1,9%-ot.
- A közszektor energiahatékonyságának növelése
Az új szabályok értelmében a közszférára egyedi kötelezettségek vonatkoznak, amely mögött az áll, hogy a középületek alkalmasak a példamutatásra. Az ágazatnak évente 1,9%-kal kell csökkentenie energiafogyasztásását (ebbe nem számít bele a tömegközlekedés és a fegyveres erők energiafogyasztása). Ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át.
Az új célértékek Magyarországot komoly kihívások elé állítják, tekintettel az elavult épületállományra és a tömeges felújítások elmaradására az elmúlt évtizedben.
Valamennyi tagállam hozzá fog járulni az átfogó uniós cél eléréséhez: integrált nemzeti energia- és klímaterveikben indikatív nemzeti hozzájárulásokat és a cél elérését szolgáló kibocsátási pályákat fognak meghatározni. A tagállmoknak 2023. júniusáig kellett benyújtaniuk naprakésszé tett nemzeti energia- és klímaterveik tervezetét.
Az EU-n belül egyre erősödnek a hangok, hogy 2040-ig már 90 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy ezzel megközelítsük a nettó nulla kibocsátást. Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület 2023. júniusi ajánlásai szerint ez a lépés megvalósítható és szükséges is. Az Európai Bizottság október 6-án született célkitűzése biztató, de önmagában azonban sajnos nem elegendő. A célt törvénybe kell foglalni, amihez még hatásvizsgálatok és megvalósítási tanulmányok szükségesek, a folyamat elhúzódhat és eredményét befolyásolhatják a közelgő uniós választások is.
