A MÁV Szimfonikus Zenekar hazánk egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatásos együttese, amely évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi komolyzenei életnek. A Zenekar vezetése a fenntarthatóság iránt elkötelezett, élen jár az előadóművészeti terület szereplői között azzal, hogy mind a saját tagjai, mind a közönség részére példamutató adatgyűjtéssel és vállalásokkal, intézkedésekkel tesz a fenntarthatóbb működésért, alacsonyabb környezeti terhelésért.
A 2025. folyamán az MN6 Energiaügynökség csapatával közösen végzett fenntarthatósági projekt célja az volt, hogy átfogó képet adjon a Zenekar működéséhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátásokról, legyen szó a közvetlen, a zenekar mindennapi működéséhez kapcsolódó energiafogyasztásról, illetve a koncertekhez, közönséghez kapcsolódó, avagy egyéb közvetett működésből adódó kibocsátásokról. Emellett feltártuk azokat a lehetőségeket, amelyek révén a szervezet hosszú távon fenntarthatóbbá válhat. A felmérés során olyan speciális tényezőket is figyelembe vettünk, mint például a koncertlátogatók utazásából származó kibocsátások vagy a hangszerek szervizelése, esetleg a külföldi turnék karbonlábnyoma.
A számítások alapján a Zenekar 2024-ben összesen 358 tonna CO₂-egyenérték kibocsátást produkált. Az üvegházhatású gáz kibocsátások három fő kategóriába sorolhatók: Scope 1 alatt az együttes próbateremként is használt ingatlanának földgáz felhasználása és a zenekar járműveinek üzemanyag felhasználása jelenik meg. Az ún. Scope 2, azaz közvetett kibocsátási kategória a zenekar által használt ingatlan villamosenergia felhasználása kapcsán keletkező emissziókat foglalja magába, míg Scope 3 az egyéb közvetett kibocsátásokat tartalmazza. Ez utóbbi rendkívül sok területen végzett adatgyűjtés alapján került kiszámításra. Ide tartozik a meghívott vendégművészek utazása és szállása, a teherszállítás a koncertekre és a hangszerek karbantartására-javíttatására vonatkozóan, a kották beszerzése, a közönség közlekedése, a zenekari tagok egyéni közlekedése, a zenekar hulladéktermelése, a busszal vagy repülővel megtett hazai illetve külföldi turnék, valamint a menedzsment szakmai útjai.
A vizsgálat eredményei alapján több fejlesztési irányt is kijelöltünk. Az egyik legfontosabb lépés az adatok rendszeres és részletesebb gyűjtése. A próbateremként is használt zenekari ingatlan energiafogyasztásának folyamatos nyomon követése nemcsak a fogyasztási mintázatok megértését segítené, hanem a pontosabb számlázásokat is lehetővé tenné. Emellett javasoltuk az ingatlanon végrehajtott energiahatékonysági beruházások pontos dokumentálását, hogy a tervezett és tényleges megtakarítások összevethetők legyenek. A járműpark műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése és karbantartása hozzájárulhat az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez, míg az eco-driving szemlélet terjesztése a vezetési szokások javításán keresztül további megtakarításokat eredményezhet. A közvetlen emissziók mennyisége viszonylag alacsony, így a legnagyobb hatás a tudatosításban rejlik – közös utazások szervezése és a tömegközlekedés népszerűsítése jó példát mutathat a közönség számára is.
A Zenekar fenntarthatóság iránti elkötelezettsége már eddig is megmutatkozott. Saját kezdeményezésre készült el a karbonleltár, gondot fordítanak a szelektív hulladékgyűjtésre, és korábban épületkorszerűsítésekre is sor került lehetőségeikhez mérten. A székházban LED-világítás, split klímák, hőszivattyú és légkezelők kerültek beépítésre, amelyek mind hozzájárultak az energiahatékonyság növeléséhez. A mostani felmérés szilárd alapot biztosít a jövőbeli stratégiai döntésekhez, és segíti a szervezetet abban, hogy hosszú távon fenntarthatóbb módon működjön.
A kérdőíves felmérés további értékes információkat szolgáltatott. A projekt keretében felmérésre került a zenekari tagok és a koncerteket látogató közönség utazási szokásai is, jelenleg még alacsonyabb számú részvétellel. A zenekari tagok válaszai alapján a tömegközlekedés használata alacsony arányú, sokan egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel. Tudatos ösztönzőkkel és támogatással ez az arány növelhető lenne, ami a karbonlábnyom csökkentésében is fontos előrelépést jelenthet. A szabadválaszos részekben számos gyakorlati ötlet érkezett, amelyek jól tükrözik a dolgozók elkötelezettségét és tapasztalatát. A közönség esetében a közlekedési mód erősen függ a koncert helyszínétől. Belvárosi helyszíneknél magasabb a tömegközlekedés aránya, míg a nehezebben megközelíthető helyszínek (például a MÜPA) esetében sokan inkább autót választanak, ami nagyobb környezeti terhelést jelent.
A vizsgálat akár évenkénti megismétlése – motiválva a nagyobb számú részvételt -, a jövőben lehetőséget adna a szemléletformáló és képzési tevékenységek hatásának mérésére. A kérdőíves válaszadási arány növelése érdekében érdemes lehet ösztönzőket bevezetni, például kisebb ( 5-10 %-os) jegyvásárlási kedvezmény kisorsolását a kérdőívet kitöltők között. Ezáltal a közel 20 ezres látogatói körből sokkal többen kapcsolódhatnának be a felmérésbe, és átfogóbb számítások készülhetnének.
Összességében a MÁV Szimfonikus Zenekar karbonleltára nemcsak a jelenlegi kibocsátási helyzetet tárta fel, hanem irányt is mutat a jövőbeli fenntarthatósági lépésekhez.
A tudatos adatgyűjtés, az energiahatékonysági beruházások dokumentálása, a közlekedési szokások formálása és a közönség bevonása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Zenekar példát mutasson a kulturális szféra más szereplői számára is.
Köszönjük a lehetőséget erre az izgalmas feladatra a MÁV Szimfonikus Zenekar elkötelezett munkatársainak, vezetésének. Reméljük, a jövőben más szereplők is feladatuknak érzik az előadóművészeti területről, hogy foglalkozzanak a fenntartható működéssel!
