A Well minősítési rendszer egyik fontos alappillére a komfort, amely az irodabútorok kényelme mellett a dolgozókat érő hang, szag és hőmérsékleti paraméterek tudatos alakításáról szól. Az irodai dolgozók körében készített felmérések szerint 74%-ban panaszkodunk a minket érő zajok miatt. Egyben ez a vezető zavaró faktor a munkahatékonyság csökkenésénél is, főként az egyterű irodák térhódítása óta.

Hogyan hatnak a zajok a szervezetünkre?  Hány zajforrás vesz minket körül nap-mint-nap a munkahelyen, az otthonunkban? Felsorolni is nehéz, mennyi minden hathat zavaróan a környezetünkben. Az emberi fül egy meghatározott tartományban érzékeny a hangnyomásra és frekvenciára. Például a fül általában 0-130 dB nyomástartományban lévő hangokat képes érzékelni. Minél kisebb ez az érték, annál halkabbnak halljuk, illetve 130 dB már a fájdalomküszöböt jelenti. Ezek a határok szubjektívek, és sokkal inkább egyéni érzékenységtől függ, ki mit érez hangosnak, vagy épp halknak.

Az emberi fül 20 és 20 000 Hz között érzékeli a hangokat, amin belül az emberi hang 1000 és 6000 Hz közötti frekvencián halljuk. A másik leggyakoribb hangforrás, az épületgépészeti rendszerek hangja, például a légkezelő, a légkondi, a csatornák folyamatos zúgása, vibrálása, amelyek alacsony frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, állandó zavaró hatást keltve.

Ebben a pillanatban is rengeteg zaj vesz minket körül, két kolléga beszélgetése az asztal másik oldalán, egy autó dudálása az utcán, a nyomtatók, a levegőztető rendszer zúgása, és még sorolhatnám. Az egyértelmű, hogy ezek a hanghatások mind elviszik a figyelmet az épp olvasott cikkről, az adott feladatról. Amiről kevesebbet hallunk, hogy a komoly zajterhelés tartós jelenléte akár egészségügyi problémákat is okozhat. Például az 55 dB vagy annál alacsonyabb teljes (külső és belső) zajhatás a stresszhormon termelés növekedését eredményezi. Érdemes ezért közelebbről is megvizsgálni a munkakörnyezetben naponta minket érő zajhatások szintjét, és ha szükséges, csökkenteni azokat.

Ma már szerencsére rengeteg építészeti és belsőépítészeti megoldás áll rendelkezésre, a hangelnyelő falaktól a hangvisszaverő határoló elemekig, a szőnyegektől az ablakszigetelésig, a gépészeti kialakításkor alkalmazható antivibrációs megoldásokig, amelyek fontos szerepet játszanak egy Well Iroda kialakításánál, hozzájárulva a munkavállalók egészségéhez, kiegyensúlyozottságához.

A munkavállalókat a magyarországi szabályozás [3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet] is védi, mely már alkalmazható határ-értékeket is előír, a munkaterületen, vagy munkaterületekkel határosan lévő iroda, tárgyaló és egyéb helyiségekben. Az adott helyiségben, illetve munkaterületen hangnyomásszint méréseket kell elvégeztetni.

[:en]

A Well minősítési rendszer egyik fontos alappillére a komfort, amely az irodabútorok kényelme mellett a dolgozókat érő hang, szag és hőmérsékleti paraméterek tudatos alakításáról szól. Az irodai dolgozók körében készített felmérések szerint 74%-ban panaszkodunk a minket érő zajok miatt. Egyben ez a vezető zavaró faktor a munkahatékonyság csökkenésénél is, főként az egyterű irodák térhódítása óta.

Hogyan hatnak a zajok a szervezetünkre?  Hány zajforrás vesz minket körül nap-mint-nap a munkahelyen, az otthonunkban? Felsorolni is nehéz, mennyi minden hathat zavaróan a környezetünkben. Az emberi fül egy meghatározott tartományban érzékeny a hangnyomásra és frekvenciára. Például a fül általában 0-130 dB nyomástartományban lévő hangokat képes érzékelni. Minél kisebb ez az érték, annál halkabbnak halljuk, illetve 130 dB már a fájdalomküszöböt jelenti. Ezek a határok szubjektívek, és sokkal inkább egyéni érzékenységtől függ, ki mit érez hangosnak, vagy épp halknak.

Az emberi fül 20 és 20 000 Hz között érzékeli a hangokat, amin belül az emberi hang 1000 és 6000 Hz közötti frekvencián halljuk. A másik leggyakoribb hangforrás, az épületgépészeti rendszerek hangja, például a légkezelő, a légkondi, a csatornák folyamatos zúgása, vibrálása, amelyek alacsony frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, állandó zavaró hatást keltve.

Ebben a pillanatban is rengeteg zaj vesz minket körül, két kolléga beszélgetése az asztal másik oldalán, egy autó dudálása az utcán, a nyomtatók, a levegőztető rendszer zúgása, és még sorolhatnám. Az egyértelmű, hogy ezek a hanghatások mind elviszik a figyelmet az épp olvasott cikkről, az adott feladatról. Amiről kevesebbet hallunk, hogy a komoly zajterhelés tartós jelenléte akár egészségügyi problémákat is okozhat. Például az 55 dB vagy annál alacsonyabb teljes (külső és belső) zajhatás a stresszhormon termelés növekedését eredményezi. Érdemes ezért közelebbről is megvizsgálni a munkakörnyezetben naponta minket érő zajhatások szintjét, és ha szükséges, csökkenteni azokat.

Ma már szerencsére rengeteg építészeti és belsőépítészeti megoldás áll rendelkezésre, a hangelnyelő falaktól a hangvisszaverő határoló elemekig, a szőnyegektől az ablakszigetelésig, a gépészeti kialakításkor alkalmazható antivibrációs megoldásokig, amelyek fontos szerepet játszanak egy Well Iroda kialakításánál, hozzájárulva a munkavállalók egészségéhez, kiegyensúlyozottságához.

A munkavállalókat a magyarországi szabályozás [3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet] is védi, mely már alkalmazható határ-értékeket is előír, a munkaterületen, vagy munkaterületekkel határosan lévő iroda, tárgyaló és egyéb helyiségekben. Az adott helyiségben, illetve munkaterületen hangnyomásszint méréseket kell elvégeztetni.

[:]