– esettanulmány egy magyar ipari KKV-ról
Egy magyar tulajdonú, mintegy 50–60 főt foglalkoztató, acélipari kereskedelemmel és feldolgozással, valamint ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozó KKV ESG-felkészülését támogattuk. A vállalat vezetése az ESG-t nem kizárólag megfelelési feladatként, hanem a hosszú távú versenyképességet támogató lehetőségként azonosította. A változó piaci környezet, a partneri és finanszírozói elvárások, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság növekvő jelentősége egyaránt indokolttá tette a fenntarthatósági szempontok tudatosabb beépítését a működésbe.
A közös munka célja annak feltárása volt, hogy hol tart jelenleg a vállalkozás az ESG-felkészülésben, milyen erősségekre építhet, hol vannak hiányosságok, és mely fenntarthatósági területek fejlesztése járulhat hozzá a versenyképesség növeléséhez is. A vállalatnál már számos ESG szempontból releváns gyakorlat és adat rendelkezésre állt, ezek azonban még nem alkottak egységes, stratégiai szinten kezelt rendszert.
Első lépésként ESG GAP-elemzést végeztünk, amely során környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból vizsgáltuk meg a vállalat működését, adatgyűjtését és folyamatainak szabályozottságát. Környezeti területen az energiafelhasználásról és a Scope 1–2 ÜHG-kibocsátásokról már rendelkezésre álltak adatok.
A teljes energiafogyasztás 1 037 MWh volt, amelynek 16,74%-a saját termelésből származott. A Scope 3 kibocsátások azonban még nem kerültek teljeskörűen meghatározásra, és az egyes értéklánc-kategóriákhoz szükséges adatok rendelkezésre állásában is bizonytalanságokat azonosítottunk. A vízgazdálkodásról csak részleges adatok álltak rendelkezésre, míg a hulladékadatok esetében a strukturáltabb adatgyűjtés és nyilvántartás kialakítása vált szükségessé.
A projekt fontos eleme volt a stakeholder-elemzés. A vállalat munkatársaival közösen azonosítottuk a legfontosabb belső és külső érintetteket, majd kérdőíves felméréssel vizsgáltuk elvárásaikat. A 40 megkeresett érintett közül 19-en válaszoltak, és 79%-uk támogatta, hogy a vállalat fenntarthatósági célokat határozzon meg. A visszajelzésekben hangsúlyosan jelent meg az energiahatékonyság és a megújuló energia, a munkavállalók egészsége és biztonsága, valamint a képzés és készségfejlesztés. Az eredmények arra is rámutattak, hogy egyes ESG-területekről az érintettek részletesebb tájékoztatást igényelnek.
Az elemzés nem állt meg a vállalat saját működésénél: feltérképeztük az upstream és downstream értékláncot is. Ennek során az alapanyag-beszerzéshez, beszállítókhoz, logisztikához, vevőkhöz és a termékek további felhasználásához kapcsolódó hatásokat és kockázatokat is figyelembe vettük. Az értéklánc vizsgálata egyúttal megalapozta a Scope 3 kibocsátásokhoz kapcsolódó későbbi adatgyűjtés fejlesztését.
A GAP-elemzés, a stakeholder-vizsgálat és az értéklánc feltérképezésének eredményeire építve elkészítettük a vállalat kettős lényegességi elemzését. Ennek során egyaránt értékeltük, hogy a vállalat saját működése és értéklánca milyen pozitív és negatív hatást gyakorolhat a környezetre és a társadalomra, illetve azt, hogy az egyes fenntarthatósági kérdések milyen pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket jelenthetnek a vállalkozás számára.
A vizsgálat alapján lényeges területként jelent meg többek között az éghajlatváltozás és az energetikai átállás, az energiafelhasználás és az ÜHG-kibocsátások, a saját munkaerő, a képzés és készségfejlesztés, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint az üzleti magatartás és a beszállítói kapcsolatok kezelése.
Az elemzések alapján meghatároztuk a vállalat további ESG-fejlesztési irányait is. Ezek között szerepel az energiahatékonyság és a megújuló energia további fejlesztése, az ESG-adatgyűjtés egységesítése, a Scope 3 kibocsátásokhoz szükséges adatgyűjtés továbbfejlesztése, a munkavállalói képzés és a munkahelyi biztonság erősítése, valamint a vállalatirányítási és beszállítói folyamatok ESG-szempontú fejlesztése.
Az együttműködés eredményeként a vállalkozás átfogó képet kapott ESG-felkészültségéről, lényeges fenntarthatósági témáiról, érintettjeinek elvárásairól, valamint azokról az adat- és működési hiányosságokról, amelyek fejlesztése szükséges a továbblépéshez. Az elkészült elemzések egyben megalapozták a vállalat ESG-stratégiai irányainak meghatározását.
A projekt tapasztalata jól mutatja, hogy egy KKV számára az ESG nem megfelelési feladat. A megfelelő adatgyűjtés, az érintetti elvárások megértése és a valóban lényeges ESG-kockázatok és lehetőségek azonosítása olyan döntési alapot teremthet, amely a fenntarthatóbb működés mellett a vállalat hosszú távú versenyképességét is erősítheti.
