Fontos változások az energiahatékonysági törvényben –

Már nem csak a cégméret dönti el, hogy kinek szükséges energetikai auditot készíttetnie!

2026. január 1-től megváltozott az energetikai auditálási kötelezettség rendszere hazánkban. Mostantól nem a nagyvállalati státusz, hanem a tényleges energiafogyasztás határozza meg, hogy kinek kell auditot készíttetni. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és határidőket, hogy időben felkészüljön a megváltozott jogszabálynak való megfelelésre az energetikai audit elkészítésével.

A 10 TJ szabály – Kik az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetek?

A törvény törölte a „nagyvállalat” kifejezést a kötelezettek megnevezéséből, helyette bevezette az „energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet” fogalmát. Minden olyan gazdálkodó szervezet (legyen az KKV vagy nagyvállalat), amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az átlagos éves energiafogyasztása (az összes energiahordozót együttvéve) meghaladja a 10 TJ (terajoule) mennyiséget, az kötelezetté válik, függetlenül attól, hogy KKV vagy nagyvállalat! Mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen és mekkora energiamennyiség felhasználását jelenti mindez? A 10 TJ éves fogyasztás megegyezik körülbelül:

§  2 777 MWh villamos energia vagy

§  292 000 m3 földgáz vagy

§  10 000 GJ hőmennyiség vagy

§  280 000 liter dízel elfogyasztásával.

A fentiek alapján, a kisebb, de energiaintenzív KKV-k egy része újonnan kerül be a kötelezettek közé, miközben több alacsony energiafelhasználású nagyvállalat kikerül az auditköteles körből. Ezért érdemes mielőbb ellenőrizni, hogy a vállalata 3 éves átlagos fogyasztása átlépie ezt a 10 TJ-s küszöböt, és szükség vane 2026-ban energetikai auditra. 

Határidők – Kire mi vonatkozik?

Azoknak a vállalatoknak, amelyek a megváltozott szabályozás szerint idéntől auditkötelessé válnak, az első energetikai auditot legkésőbb 2026. október 10-ig kell elvégeztetniük.

Azoknak a cégeknek, amelyek eddig is kötelezettek voltak, az előző audit elkészítésétől számított 4 éven belül kell megújítaniuk a vizsgálatot. 

Ha például Ön 2023-ban készíttetett auditot, a következő határidő 2027 megfelelő hónapja.

Új elemek – Végrehajtási terv készítése és közzétételi kötelezettség

Többé már nem elég csupán „kipipálni” és így letudni csak az energetikai auditot, az abban foglaltakkal és javaslatokkal érdemben foglalkozni is kell. A jogszabály bevezette a végrehajtási terv fogalmát, amely az audit eredményei, ajánlásai alapján kidolgozott, műszakilag és gazdaságilag is reálisan megvalósítható lépéseket, illetve intézkedéseket kell, hogy tartalmazza.

A tervet a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének kell átadni, hatósághoz nem kell beküldeni.

További újdonság a nyilvános közzététel: A végrehajtási tervekről és az ajánlások megvalósulási arányáról éves jelentést kell készíteni, amelyet a tárgyévet követő év március 31-ig a cég saját honlapján közzé kell tenni.

Az ISO 50001 előnye – Az audit helyett ez a megoldás 

Ha a vállalata rendelkezik akkreditált EN ISO 50001 energiagazdálkodási rendszer tanúsítvánnyal, teljesen mentesül a külön energetikai audit alól. Az ISO 50001 szabvánnyal rendelkező cégeknek nem kell külön végrehajtási tervet készíteniük a törvény szerinti formában, hiszen a szabvány maga biztosítja a folyamatos energiahatékonysági felülvizsgálatot. Fontos azonban, hogy a tanúsítvány meglétét továbbra is be kell jelenteni a Hivatal (MEKH) felé.

Mit tegyen most? – Íme az 5 lépéses cselekvési terv 

1. Gyűjtse össze és ellenőrizze az elmúlt 3 év összesített energiafogyasztási adatait!

2. Ha segítségre van szüksége a kötelezettség megállapításához, keressen bennünket, segítünk!

3. Kössön szerződést az auditáló szervezettel már 2026. I. negyedévében!

4. Regisztrálja cégét a MEKH oldalán, legkésőbb június 30-ig!

5. Az első auditot október 10-ig végezze el!

Kezdjük el még ma a közös munkát!

Szakértőink segítenek a fogyasztási adatok kiértékelésében, megmondjuk, hogy auditköteles-e a cége, és teljes körűen levezetjük az energetikai auditot. 

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma! 

 

Törvényi kötelezettség vagy üzleti lehetőség?

Sok cégvezető számára a kötelező audit csupán egy kipipálandó adminisztrációs teher. Mi viszont üzleti előnyként látjuk: 

§  feltárja a rejtett költségeket, túlköltekezéseket és kockázatokat, 

§  optimalizálja a gyártási és üzemeltetési folyamatokat, 

§  növeli a cég piaci hitelességét.

Az audit ne legyen teher, legyen versenyelőny! 

Miért éri meg túllépni az egyszerű jogszabályi megfelelésen? 

§  Pénzügyi biztonság: Az audit során azonosítjuk a belső kontrollok hiányosságait, mielőtt azokból pénzügyi veszteség válna. 

§  Vezetői döntéstámogatás: Rávilágítunk azokra a gazdasági összefüggésekre és hatékonysági tartalékokra, amelyek a napi operatív működés során rejtve maradhatnak. 

§  Hitelképesség: A bankok, befektetők és üzleti partnerek szemében egy auditált beszámoló a megbízhatóság garanciája. 

§  Cégérték növelése: Egy esetleges cégeladás során az auditált múlt évek jelentősen növelik a vállalkozás értékét és a vevői bizalmat.