Képzeljük el azt a helyzetet, hogy épp megtaláltuk álmaink új irodáját, és elkezdjük kialakítani a helyet a munkatársak számára. Valószínűleg kifestetünk, kicsit átalakítjuk a tereket, dekoráljuk, bebútorozzuk. De valóban ennyiből állna egy új irodatér kialakítása? Idézzük fel, miért is döntöttünk a költözés vagy átalakítás mellett? Mert a munkavégzés szempontjából megfelelőbb teret akartunk a csapatnak, ahol hatékonyabban tudnak dolgozni! Vajon szerepelt-e a listánkon a jó beltéri komfort szempontja is, vagy ez a láthatatlan tényező kimaradt? Pedig az új ergonomikus bútorok és barátságos falburkolatok mellett ennek is ugyanolyan, ha nem nagyobb jelentősége van a hatékonyabb munkavégzés szempontjából, még ha szabad szemmel nem érzékelhető dolgokról van is szó!

Ma már számos kutatás is alátámasztja, hogy az irodai hőmérséklet, illetve hőkomfort eltérése az egészséges tartománytól akár pozitív, akár negatív irányba, csökkenti a munkahatékonyságot. Sajnos ugyanez igaz a belső levegő minőségére is. Azok a dolgozók, akik egészségügyi problémákkal küzdenek, nem tudnak olyan hatékonyan dolgozni, ez egyértelmű. Több kísérletet is végeztek a belső levegő minőség javításával a munkahatékonyság mérésére, s ennek legegyszerűbb módszere, a nagyobb mennyiségű friss levegő ellátás biztosítása egy adott légtérben. Kimutatták, hogy, ha a dolgozók elégedettsége 10%-kal javult, ez átlagosan 1,5% munkahatékonyság növekedést eredményezett. Így a jó egészségügyi állapot megóvása és az optimális teljesítmény elérése érdekében elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés biztosítása és a szennyezőanyag források eltávolítása a munkahelyeken.

A munkaadó szempontjából fontos a gazdaságosságot is figyelembe venni, ha a belső terek levegő minőségének javításáról beszélünk. Kutatások igazolják, hogy a belső terek minőségébe történő befektetések kevesebb, mint 2 év alatt megtérülnek, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal a munkavégzés hatékonysága kimutathatóan nő. A munkavállalók valóban kevesebb hiányzása, jobb egészségi állapota és megnövekedett koncentrációja egyes cégeknél akár 5%-ot is meghaladó növekedést eredményezhet, amely az ehhez szükséges épületfelújítási vagy üzemeltetési költségekkel összevetve nagyon rövid megtérülési idejű befektetésnek mondható.

 

De mire is kellene odafigyelnünk? SVOC-k és a belső levegőminőségre ható tényezők

Az illékony szerves vegyületek /Volatile Organic Compounds (VOC)/ kibocsátásának csökkentése szempontjából már nagy előrelépések történtek, többek között a LEED és a WELL Épület Minősítési rendszerekbe követelményként beépített alacsony -VOC tanúsítványoknak köszönhetően. Az építőipar belső levegő minőségre fókuszáló, következő generációs kihívását a félig illékony szerves vegyületek /Semi-Volatile Organic Compounds (SVOC)/ jelentik.

A VOC-k főleg új termékek esetében, szobahőmérsékleten a molekulák lebomlásával vagy, a levegő kicserélődésével kipárolognak különböző anyagokból, s így légzésen keresztül bejutnak az emberi szervezetbe. Az SVOC-k fél-illékonysága pedig azt jelenti, hogy adott termékekből – egy igen lassú folyamat során – mikroszkopikus részecskék szabadulnak fel, melyek belső felületekhez illetve porszemcsékhez tapadnak hozzá. Az SVOC-k levegő belégzésén felül, ételeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, illetve a bőrön keresztül is felszívódhatnak. Az épített környezetben még a forrásaik eltávolítása után is hosszútávon képesek fennmaradni, így az emberi kitettség mérése egy igen nehéz feladat.

Az SVOC-k a legtöbbször vizsgált endokrin szerveket károsító anyagok, melyek gyakran megtalálhatóak rugalmas vinyl tapétákban és padló burkolatokban, amelyekből felszabadulva hormonális zavarokat, allergiát, és asztmatikus tüneteket okoznak. Továbbá fellelhetőek a különböző folttaszító anyagokban, mint a teflon vagy a gore-tex. Ezek az anyagok tulajdonképp soha nem bomlanak le a környezetben, és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Hasonlóan SVOC-k találhatóak az égésgátló anyagokban, illetve halogénezett vegyszerekben, melyeket bútorokban, szőnyegekben, szigetelő anyagokban és egyéb vezetékekben lehet fellelni. Ezek szintén nem bomlanak le, s így az emberekben és a környezetben is fellelhetőek.

Mivel ezek az anyagok nehezen mérhetőek és kontrollálhatóak, a leghatékonyabb mód, hogy ne kerüljenek az emberek közvetlen környezetébe az, hogy az épített környezetben történő használatukat kell kiiktatni. A LEED és WELL standardok egyaránt támogatják az ilyen anyagok mellőzését, habár jogilag nem tiltott ezek használata sem, sőt egyes égésgátló anyagok kifejezetten követelményként vannak megfogalmazva az építési törvényekben. Így az ilyenfajta egészségkárosító anyagok csökkentésében még jelentős lehetőségek vannak az épített környezet tekintetében.

Az irodánk berendezésekor, a felhasználni kívánt burkolatok, bútorok és berendezési tárgyak esetében érdemes ezekre odafigyelni, a termékek tanúsítványait és paramétereit bekérni. A friss levegő megfelelő mennyiségének biztosítása és a szűrőbetétek megfelelő kiválasztása illetve üzemeltetése pedig a porszennyezettség és a beltéri egyéb ártalmas anyagok jelenlétét csökkenti.

Fel kell hívnunk a figyelmet az energiafogyasztás optimalizálására is, amely megfelelő üzemeltetés mellett elérhető, hiszen az irodaházak esetében ennek is fontos szerepe van, még a bérlők szempontjából is. Így járulhat hozzá hosszú távon az új irodánk egy valóban hatékonyabb céges működéshez és a munkavállalók elégedettségéhez.

A cikk alapját a következő linkeken található források adták:
https://resources.wellcertified.com/articles/poor-quality-of-the-indoor-environment-in-buildings-is-costly/
https://resources.wellcertified.com/articles/emerging-research-on-svocs-and-indoor-air-quality/

Pap Tímea, Kovács Emese
MN6 Energiaügynökség