Sokszor fenntarthatósági riportnak is nevezik az ESG releváns jelentéseket, azonban fontos látni, hogy előbbi fókusza inkább a környezet/környezetvédelem.
Valóban összehasonlítható a vállalatok ESG teljesítménye?
A fenntarthatóság/ESG jellegű jelentések fontosságát az elmúlt években erősítette a trend, miszerint a befektetők, pénzpiaci szereplők, ill. szabályozóhatóságok egyre inkább elvárják a vállalatoktól, hogy működésük fenntarthatóságáról illetőleg ESG (Environment, Social, Governance) releváns teljesítményükről és stratégiájukról beszámoljanak. Alapesetben a vállalatok maguk határozzák meg azokat a mutatókat, amelyekkel ESG ”megfelelésükről” hírt kívánnak adni. Ugyanakkor érezhető, hogy a vállalati sajátosságok (iparág, méret, vezetőség, stratégia, piac, állami szabályozás, régió, stb.) miatt beszámolójuk tartalma igen sokrétű lehet, megfelelő összehasonlításra pedig ennélfogva szinte alkalmatlan. A többféle, egymással párhuzamosan alkalmazott módszertan más-más eredményt mutat, nem egységes számítások vannak egy-egy fajlagos mutatószám mögött. Ennek a problémának a megoldása már részben az EU Taxonómia egységes számszerűsített tevékenységenkénti KPI számaival a környezeti elemre megszületett. További egységesítés várható a Social Taxonomy segítségével.
Miért is kötelező a jelentéstétel?
Az említett, piac felől érkező”pull” jellegű nyomáson túl természetesen az államok, nemzetközi szervezetek ill. egyéb szabályozók is megfogalmaznak releváns témájú jelentéstételi kötelezettségeket (”push” elvárások). Ilyenek például:
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról. Ez tulajdonképpen az EU Taxonómia rendelet. Ennek épületekre vonatkozó relevanciájáról itt és itt írtunk részletesebben.
- Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) azaz Vállalati Fenntarthatósági Riportálási Direktíva az EU eszköze, amelyben a nagyvállalatokat kötelezi, rendszeres környezetvédelmi és társadalmi hatásaikat tartalmazó jelentéstételre.
- The Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR), Fenntartható Finanszírozási Jelentéstételi Szabályzat, 2021 március óta van hatályban.
- Directive on Corporate Sustainability Due Diligence (CSDD) azaz Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Direktíva. Ez alapvetően környezetvédelmi, ill. emberjogi szempontból várja el a vállalat átvilágítását, ill. jelentéstételét. A tagállamok jelenleg tárgyalják ezt a javaslatot, és amint elfogadják, 2 évük lesz nemzeti szinten is beilleszteni a jogrendbe.
Az elvárás adott, de hogyan érdemes riportálni?
A KPMG egy 2021-es tanulmánya rámutat, hogy a fenntarthatósági standardok alkalmazása eddig csak korlátozott mértékben volt kötelező egyes országokban, és csak meghatározott vállalati körben (például tőzsdei társaságok, állami érdekeltségű vállalatok). Korábban is voltak harmonizációs törekvések, de nem valósult meg a teljes standardizáltság. Ebből fakadóan előfordult, hogy a jelentések nem voltak teljes mértékben tényszerűek, teljeskörűek, összehasonlíthatók, legtöbbször hiányzott belőlük a befektetői szemléletmód.
A 2020-as Davosi Világgazdasági Fórumon, a világ legnagyobb vállalatai közül mintegy 120 támogatta, hogy létrejöjjön egy olyan univerzálisan használható egységes keretrendszer, amely többek között ESG, ill. SDG (Sustainable Development Goals) releváns riportolási célokra is alkalmas. Így elindult egy 6 hónapos nyitott szakmai egyeztetés a Nemzetközi Üzleti Tanács (International Business Council) vezetésével, amelynek eredményeként megszületett az ún. Stakeholder Capitalism Metrics keretrendszer. A gyorsabb átállás és alkalmazhatóság miatt a keretszerendszer alapját a most is használatos jelentéstételi rendszerek képezik és olyan általánosan alkalmazható mutatókat tartalmaz, amelyek földrajzi elhelyezkedés, de akár iparágtól függetlenül is összehasonlíthatóvá teszik az egyes vállalatok teljesítményét, ill. beszámolóit. Ezen mutatók alapvetően nem-pénzügyi jellegűek és az alábbi 4 fő témakör köré épülnek:
- Bolygó (Planet / Environment) Hogyan segítem azt, hogy a termelésem, a működésem és a fogyasztásom ne terhelje meg a bolygó erőforrásait?
- Gazdaság (Prosperity) Mit tesz a vállalat a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi jó érdekében?
- Emberek (People / Social) Miként teremtek egyenlő feltételeket, egészséges, motiváló környezetet a munkavállalóim közösségének?
- Vállalatirányítás (Governance) Hogyan, milyen felelősséggel vezetem a vállalatomat? Pozitívak és fenntarthatók-e a célkitűzéseim?
És hogy hol tart most ez a kezdeményezés?
- 2021 januárja óta több mint 150 vállalat jelezte támogatását a keretrendszer kapcsán (pl.: Accenture, IBM, Bank of America, Mastercard, Nestlé, Paypal, Schneider Electric, Siemens, Unilever, Total).
- A 2022 májusi Davosi Fórumon már 70 vállalat nyilatkozott úgy, hogy már alkalmazzák a keretrendszert főbb beszámolóikban (éves riport, fenntarthatósági jelentés).
Természetesen a davosi kezdeményezésen túl is vannak már alkalmazott riportolási mechanizmusok, amelyek igyekeznek keretet biztosítani a jelentéstételhez. A leggyakrabban alkalmazott módszertanok a GRI (Global Riportig Initiative) vagy a SASB (Sustainability Accounting Standards Board). Érdekesség, hogy a két szervezet 2020-ban szakmai együttműködésbe kezdett és azóta kiadtak egy iránymutatást arról, hogyan alkalmazható a két rendszer együtt a szinergiákat erősítve (GRI egy magasabb szintű, de széleskörben alkalmazott átfogó rendszer, míg a SASB iparágspecifikus pénzügyi megközelítéséről ismert).
És hogy mire célszerű kitérnie az ESG jelentéseknek? A PwC összeállítása szerint például az alábbiakra:
- Environment (E): Hulladékok és kezelésük, CO2 lábnyom, nyersanyag-beszerzés, megújuló-energia potenciális hasznosítása
- Social (S): egészség és biztonság, emberi tőke és fejlesztése, adatvédelem
- Governance (G): vállalatirányítási elvek, igazgatóság összetétele, üzleti etika és antikorrupció
A KPMG jelentése rámutat továbbá, hogy az Európai Bankhatóság hitelnyújtásról és hitelmonitoringról szóló ajánlása részletesen foglalkozik a hitelnyújtási, hitelelbírálási folyamattal. Az ajánlás következtében a bankoknak be kell építeniük az ESG-tényezőket a kockázati keretrendszerükbe. Ennek elemeként figyelembe kell venniük az ESG-tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat is, de különösen a környezeti tényezők és az éghajlatváltozás által a hitelfelvevők pénzügyi helyzetére gyakorolt lehetséges hatásokat.
Konklúzió
Egy vállalat számára önmagában a tény, hogy ESG szempontok szerinti mutatószámokat is beépít a jelentéseibe, még messze nem elégséges. Ez egy iteratív folyamat egyik lépcsője csupán. Ezentúl elengedhetetlen, hogy a vállalat stratégiája, ill. az évenkénti üzleti tervezési folyamata is integrálja ezeket a mutatószámokat, az azzal kapcsolatos célokat, ill. elvárásokat. A folyamat pedig „mit sem ér” az utolsó láncszem, azaz az utóértékelés nélkül.
A felsorolt elvárások alapvetően nagyobb (pl. tőzsdén jegyzett) vállalatokra érvényesek, ugyanakkor a proaktivitás, befektetői és ügyféligények miatt érdemes már a hazai nagyvállalatok, esetleg középvállalatok számára is megfontolni hasonló szerkezetű, ill. tartalmú jelentések készítését. Mi az MN6 Energiaügynökségnél segítünk az ESG témakör környezet (Environment) releváns szempontjainak figyelembevételében, a környezeti KPI-ok meghatározásában, CO2 kibocsátás felmérésében és kibocsátás csökkentési stratégia elkészítésében, energiahatékonysági lépések előkészítésében és megújuló energia alkalmazásának lehetőségeinek vizsgálatában.
Esztergály Levente LEED GA, Kovács Emese WELL AP – MN6 Energiaügynökség
Forrás:
https://www.financierworldwide.com/esg-and-corporate-reporting#.YwypBnZBxPY
https://www.pwc.com/sk/en/environmental-social-and-corporate-governance-esg/esg-reporting.html
https://www.weforum.org/impact/stakeholder-capitalism-esg-reporting-metrics/
https://www.wolterskluwer.com/en/expert-insights/the-abcs-of-esg-reporting
