Közel 400% százalék. Ennyit emelkedett a holland gáztőzsdén (TTF ár) a földgáz piaci ára 2022.02.23., azaz az orosz-ukrán háborút megelőző nap és az idei csúcsot jelentő augusztus 26-ai nap között. És bár a héten komoly áresés volt tapasztalható a holland gáztőzsdén, a volatilis árak és a közép- és hosszútávon várható áremelkedés mindenkit elgondolkodtat. A hazai végfelhasználók többségénél a folyamatos emelkedés valamelyest késleltetve jelentkezett, mert ők jellemzően vagy hosszabb távú gázbeszerzési szerződésekkel vagy egyetemes szolgáltatás keretében vannak ellátva. Azonban ez nagyfokú drágulás, ill. kapcsolódó ellátási bizonytalanság előbb utóbb mindnyájunkat elért.

Mivel a hazai gázfelhasználás mintegy 40%-át az épületek teszi ki az Energiaklub becslése szerint, nem meglepő, hogy a lakossági szereplőktől kezdve egészen a közületekig, vállalatokig, ingatlanüzemeltetőkig mindenki egyből a lehetséges gázfelhasználás-csökkentő intézkedéseken kezdett el gondolkodni. Az elmúlt időszak ráébresztett mindenkit, mennyire nem mindegy, milyen havi energia számlákat kell vállalkozásának, ill. háztartásának kigazdálkodnia.

Természetesen összességében az energia-felhasználás csökkentése a cél mindenhol, hiszen a villamosenergia ára is jelentősen emelkedik, de a jelen cikkben a földgázra fókuszálunk. Így a cél tehát adott, csökkentsük az ingatlanunk kitettségét a földgázzal szemben, mind ár, mind az ellátásbiztonság vonatkozásában.

Ennek apropóján járjuk körbe, mik az ingatlanok -elsősorban irodaházak, szállodák, kereskedelmi épületek- főbb gázfelhasználási területei, az miként csökkenthető, ill. váltható ki mással és hogyan segíti ezt a LEED zöld épületminősítési keretrendszer. Röviden kitérünk az ún. épület energiamodellre, amely egy hatékony eszköz az energiafelhasználás optimalizálására.

Az épületek gázfelhasználása

Épületek esetében általánosságban az alábbi kategóriákba sorolhatjuk a gázfelhasználást, annak célja szerint:

• Fűtés,
• Használati melegvíz előállítás (hmv),
• Egyéb: főzés, technológia (pl. gőz).

Legyen szó irodaházról, szállodáról, kereskedelmi vagy közintézményről, logisztikai központról a fenti alábontás alapvetően igaz. Lakóházak esetében az utóbbi (Egyéb) kategória jellemzően elhanyagolható a többihez képest.

Hogyan csökkenthető egy épületben a gázfogyasztás?

Alapvetően 3 lehetséges megközelítést tudunk megfogalmazni:

1. Mindenféle szakember, gépcsere, ill. rendszerátépítés nélkül tudunk felhasználást csökkenti a fogyasztói szokások megváltoztatásával. Ezt nem is részleteznénk nagyon, hiszen számtalan cikk foglalkozott ezzel a kérdéskörrel az elmúlt hónapokban. Például: hány fokra fűtjük az egyes helyiségeket, milyen szaniterelemeket használunk, mire szabályozzuk a fűtési-hűtési rendszert, stb. Az igazi kihívás ilyenkor a komfortszint megőrzése, tehát 18 Celsius fokban ülő munkát végezni például nem komfortos.
2. Már írtuk korábban, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, amelyet jelen helyzetben egy szóval tudunk lefordítani: energiahatékonyság. Azaz ugyanazon egységnyi eredményért (vagy esetünkben komfortszintért) felhasználandó gáz mennyiségének csökkentése. Itt már jellemzően szükség van valamilyen értékű beruházásra.
   1. Meglévő berendezések cseréje korszerűbb, hatékonyabb berendezésre (kazánok, szivattyúk, bojlerek, tűzhelyek, hőszivattyúk, stb.)
   2. Meglévő berendezések, ill. rendszerelemek (összekötő vezetékek) megfelelő karbantartása
   3. Hulladékhő-hasznosítás (pl. víz vagy füstgáz hőjének hasznosítása)
3. Gázfogyasztó eszköz cseréje nem gáz alapú megoldásra. Érezzük, hogy ez már jelentősebb ráfordítást igényelhet, azonban ezzel gyakorlatilag nullára csökkenthető az ingatlan gázigénye. Ez alapvetően lehet villamos energia vagy megújuló energia alapú áttérés. Nézzünk meg néhány példát:
   1. Villamos-energia alapú hőszivattyú. Ezt fűtés, hűtés és hmv (puffertartállyal) ellátás céljára is lehet használni, azonban nem győzzük hangsúlyozni a megfelelő rendszertervezés fontosságát. Itt ugyanis, ha nem integrált tervezéssel valósul meg a kialakítás (tájolás, fűtőfelület nagysága, szabályozás, építészeti kialakítás, stb.), akkor könnyen egy kevésbé hatékony, ily módon az elvártnál drágább és környezetszennyezőbb (a felhasznált villamosenergia-mixnek is van CO₂lábnyoma!) rendszert kaphatunk. Ugyanakkor megfelelő tervezés, kivitelezés és üzemeltetés esetén egy igen költséghatékony rendszerünk lesz, amelyre bizonyos feltételek teljesülésekor egy kedvezményes speciális villanytarifa is igényelhető.
   2. Infrapanelek, amely helyiségfűtésre alkalmazható
   3. Biomassza tüzelésű kazán, fűtés vagy hmv célokra (főleg fabrikett, pelletkazán, vegyestüzelés)
   4. Napkollektor, amely fűtési és hmv célokat szolgálhat, itt érdemes felületfűtéssel (fal, padló) kombinálni a nagyobb hatékonyság érdekében

Fontos látni, hogy az előbb felsorolt intézkedések, módszerek alapvetően meglévő épületekre vonatkoznak. Új épületek esetében némi költői túlzással élve könnyebb dolgunk van, hiszen ott már a koncepcióalkotásnál egyértelműsítheti a beruházó az épület fenntarthatóságával, ill. energiafelhasználásával kapcsolatos célkitűzéseit. Így pedig a tervek kidolgozása, majd a kivitelezés, ill. az üzemeltetés megtervezése is ezek tudatában történhet, amellyel jelentős költségcsökkenést realizálunk hosszabb távon. És egy igazán jó recept egy „jövőálló” épületre. Ezt a törekvést támogatják az ún. zöld épületminősítési rendszerek, mint pl. a LEED, WELL, BREEAM.

A LEED minősítési rendszer alapvetése az energiahatékonyság

Nézzük meg kicsit közelebbről, hogyan tudjuk a meglévő épületek üzemeltetésének szimulációjával a lehetséges intézkedéseket a legpontosabban összegyűjteni, így egy épület energiafelhasználását optimalizálni, ily módon a gázfogyasztás csökkentését maximalizálni.

Eszköze az ún. épület energetikai modell, amely alapvetően egy dinamikus szimuláció. Ebben felépítésre kerül az ingatlan, annak minden energetikailag fontos elemének részletezésével (határolóelemek, gépészet, nyílászárók, liftek, használati melegvíz ellátás, fűtési és hűtési rendszer, stb). A szimuláció lehetővé teszi, hogy órás bontásban a benapozás, külső hőmérséklet, ill. az épülethasználói szokásokat is figyelembe véve meghatározzuk az épület várható energiafogyasztását. Ezzel alapvetően meghatározható a villamosenergia- ill. földgázfogyasztás, ill. a különböző homlokzatvariációk (pl. üvegfelület) de akár az épület tájolásának hatása is az energiafogyasztásra. Új fejlesztések esetén hatékony, gyors és relatíve olcsó eszköz arra, hogy összehasonlíthassuk, hogy az egyes verziók mennyire gazdaságosak, azaz egyből forintosíthatók a még csak koncepcionális szinten létező épületeink. Természetesen nem maradhat ki az apróbetűs rész, hiszen ezek a számok nem garantáltak, ugyanis a kivitelezéstől, az anyagválasztáson át egészen az üzemeltetésig számtalan tényező befolyásolhatja az épület energiafogyasztását. Azt azonban könnyen beláthatjuk, hogy még mindig magabiztosabban vághatunk neki a projektünknek egy ilyen szimulációval, mintha kizárólag a TNM számításra alapozunk, illetve egy egyszerű excel számítás alapján számoltunk volna.  Emellett a meglévő épületek esetén is érdemes az energetikai szimulációt igénybe venni, és egyes intézkedési lehetőségeket vizsgálni a tényleges üzemeltetési paraméterek figyelembe vételével.

• A következő részterületek esetén történik meg a vizsgálat: A LEED integrált tervezést vár el, azaz már a koncepcióalkotáskor azonosítandók a beruházói célok, így pedig a tervezés ennek tudatában történik. Ennek főbb elemei a tájolás, építészeti kialakítás, ideális fűtési-hűtési-szellőztető rendszer (HVAC) megválasztása és méretezése, megfelelő szabályozórendszer kialakítása, megújuló energia hasznosítás az ingatlan területén, nyílászárók megválasztása, stb.
• A koncepciótervezés végén ún. épület energetikai modell segítségével szimulálhatók a különböző koncepciótervek. (A modellről egy kicsit később részletesebben is írunk.) Ez egy kiváló eszköz, amely segíti a beruházót a koncepció véglegesítésében. Képzeljük csak el, hogy beruházóként az asztalra elénk tesznek 4 db egy oldalas összefoglalót, amely különböző ingatlankoncepciókat tartalmaz a várható beruházási és üzemeltetési(!) költség feltüntetésével. Ha ehhez még egy komplex megtérülési kalkuláció is társul (például ingatlanbérbeadás esetén), akkor már egy meglehetősen jól informált döntést tudunk hozni.
• A LEED alapvetően elvárja az energiahatékonyságra való törekvést. Alapesetben az elérhető pontszám mintegy 30%-a ehhez kapcsolódik. Jellemzően nincs előírva, hogy milyen módszerekkel kell azt elérni, így nagy szabadságot biztosít a tervezőcsapatnak. Ugyanakkor elvárás az előző 2) pontban ismertetett épületenergetikai modell készítése és alkalmazása.
• A használati melegvíz előállítás oldalról fontos, hogy a LEED elvár bizonyos szintű víztakarékosságot, amelyet a minimálisan elvárton túl további értékes pontokért növelni is lehet. Ha pedig takarékos szaniterelemekkel (kézmosó, zuhanyzó) van felszerelve az épület, úgy várhatóan a ráfordított energia is kisebb lesz.
• A LEED alapelve, hogy az energiafelhasználást csökkentsük, majd pedig amennyire lehet vonjuk be megújuló energiaforrásokat is az épület ellátásába. Például napelemek, napkollektorok a tetőn vagy akár a szabadtéri parkolók felett elhelyezve.

Összefoglaló

A fentiek alapján látjuk, hogy a LEED nem egy intézkedés vagy intézkedéscsomag, sokkal inkább egy szemlélet, amely keretrendszert biztosít az ingatlanfejlesztőknek, tervező csapatoknak és érintett szakértőknek annak érdekében, hogy egy energiakorszerűbb, fenntarthatóbb épületet tudjanak teremteni, illetve az épületek felújítását így megtervezni. Ez szinergikus kapcsolatban van a gázfogyasztást csökkentő célokkal, az azokat biztosító megoldásokkal.

Mi az MN6 Energiaügynökségnél mind az energiahatékonysági felmérésben (energetikai audit) és annak eredményeként születő javaslattételekben, mind pedig a LEED valamely minősítési fokozatának elérésében tudjuk a beruházókat ill. a projektcsapat egészét segíteni. Komplex javaslattételi csomagot állítunk össze az adott épületsajátosságokra testreszabva, mindezt pedig agilis és mélyreható gazdaságossági számításokkal tudjuk a beruházók számára forintosítani.

Esztergály Levente LEED GA