Újabb mérföldkőhöz ért az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal), mivel 2024. április 12-én az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. A jogszabály meghatározza a tagállamok számára azt a keretet, amely az egész EU-ban az épületek kibocsátásának és energiafelhasználásának csökkentését célozza, az otthonoktól a munkahelyeken át az iskolákig, kórházakig és egyéb középületekig. A felülvizsgált irányelv ambiciózus célokat tűz ki az épületek teljes energiafelhasználásának csökkentésére az egész EU-ban.
2 éven belül minden tagállamnak el kell fogadnia saját nemzeti célkitűzését, hogy 2030-ig 16%-kal, 2035-ig pedig 20-22%-kal csökkentse a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználását. A nem lakóépületek esetében 2030-ig a legrosszabb energiafelhasználású épületek 16%-át, 2033-ig pedig a legrosszabb energiafelhasználású épületek 26%-át kell felújítaniuk. Bizonyos kategóriákba tartozó épületek, mint -a történelmi épületek vagy a nyaralók mentességet kaphatnak.
Összességében a legfontosabb teljesítendő kritériumok az alábbiak:
- 2028-tól már csak széndioxid-kibocsátásmentes középületet lehet építeni, amely a felhasznált minimális, de megújuló forrásból származó energiát helyben vagy a környékről nyeri („net zero épület”), napelemet is használva.
- 2030-tól minden új épületre, köztük az új lakóépületekre is vonatkozik majd ugyanez az előírás: nagyon alacsony széndioxid-kibocsátású vagy kibocsátásmentesnek kell lenniük, a közel nulla energiaigény (76 kWh/m2) előíráshoz képest is csökkenteni kell az energiaigényt, és az energiát lokális megújuló forrásból kell biztosítani, napelemet is használva.
- A nem lakáscélú épületekre a tagállamoknak minimumkövetelményeket kell meghatározniuk, és ezek révén kell biztosítani, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
- A lakóépületekben 2030-ra legalább 16 %-kal, 2035-re pedig legalább 20-22 %-kal kell csökkenteni az átlagos primer energiafelhasználást.
A felülvizsgált irányelv új rendelkezéseket tartalmaz a fosszilis tüzelőanyagok épületek fűtéséből való fokozatos kivonására és a napenergia-berendezések elterjedésének ösztönzésére. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az új épületek „napenergia-képesek” legyenek. A fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez nyújtott támogatások 2025. január 1-jétől nem lesznek megengedettek.
Az energiaszegénység elleni küzdelem és az energiaszámlák csökkentése érdekében a finanszírozási intézkedéseknek ösztönözniük kell a felújításokat, és különösen a kiszolgáltatott ügyfeleket és a legrosszabb teljesítményű épületeket kell megcélozniuk, amelyekben az energiaszegény háztartások nagyobb hányada él.
