Energiahatékony épületek: az Európai Parlament elfogadta az új kibocsátáscsökkentési terveket

energiahatékony épületek

2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, sőt, a középületekre már 2028-tól érvényes a kötelezettség. Ez áll az Európai Parlament által frissen elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatában.  A jogszabály kihirdetéséhez még a Tanács jóváhagyása is szükséges, de mivel a kereteket már leegyeztette a két uniós intézmény, így az formalitásnak tekinthető.

Az EP közleménye szerint: Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és egyúttal az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően az épületekkel kapcsolatos adatszolgáltatás is javuljon.  

A tagállamoknak komoly lépésekre kényszerülnek a fűtési rendszerek dekarbonizációjában, a cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2040 után nem lehetne fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezést, így gázkazánt sem vásárolni a közösség országaiban, 2050-re pedig az összes gázüzemű fűtési rendszerrel rendelkező épületben le kellene cserélni a gázfűtést, valami másra, például hőszivattyúra.

Az új jogszabály szakmai körökben számos kérdést vet fel és érzékenyen érinti Magyarországot is,  elsősorban a lakóépületeket, de nagy feladat elé állítja a középületeket, nagy épületeket (pl. irodaházakat, ipari létesítményeket) is, az ipari célú gázfelhasználásról nem is beszélve, amelynél jelenleg még reális alternatíva sem létezik sokszor.

Hogyan érinti a jogszabály a nem lakáscélú épületeket?

Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.

A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

Kivételek

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.

Kihívások

Az épületek és környezetük egyedi adottságai miatt sok esetben kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e alternatívát találni a földgázalapú fűtés helyébe, ráadásul a magyar erőművi kapacitások is korlátot szabhatnak az átállásnak, valamint a szakemberhiány is komoly probléma lehet.

Megvalósíthatóság

A kitűzött célok eléréséhez elsősorban támogatásokra lenne szükség, mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. Szükséges feltétel, hogy az EU pénzügyi eszközöket biztosítson az energiahatékony technológiák bevezetéséhez és a hagyományos rendszerek cseréjéhez. Fontos lenne továbbá a fokozatosság és rugalmasság a jogszabály alkalmazása során. A fokozatosság lehetővé teszi, hogy az új technológiák fejlődjenek és megfizethetőbbé váljanak.

Az energetikai auditok során az a tapasztalatunk, hogy akár a szállodák, közintézmények, ipari csarnokok esetében jelenleg a fűtés és használati melegvíz előállítás mellett a technológiai hőellátás alapvető energiaforrása a földgáz. A lecserélésének fontossága érthető, azonban óriási feladat elé állítja az épület tulajdonosokat, hiszen rosszul szigetelt épületekben pl. hőszivattyús fűtési rendszerek telepítése nem tud hatékonyan működni, illetve a technológiai célú hőigények ellátására jelenleg nem is mindig alkalmasak a villamos alapú rendszerek, berendezések. Óriási energetikai szakember igénye van már annak is, hogy a felkészülést el lehessen érdemben kezdeni, és anyagi támogatás mellett végrehajtani.

További cikkek

Szenvedélyünk az energia!

Az energia világa láthatatlan, mégis minden nap alakítja az életünket. Mi abban hiszünk, hogy az energia nem csupán erőforrás, hanem szenvedély, amelyet bizalommal, elhivatottsággal és

Tovább »

Efaflex Európai Roadshow

Örömmel csatlakozunk előadóként az Efaflex Európai Roadshow-hoz, ahol kiemelt téma lesz az energiahatékonyság és a dekarbonizáció. Tóth Nelli előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan érhetnek el

Tovább »