Nekünk magyaroknak, természetes a jó minőségű ivóvíz, de ez sajnos nem mindenhol van így. Bátran kijelenthetem, hogy a magyar csapvíz extra finom. Legyünk rá büszkék és őrizzük, amennyire csak lehet! Ami nálunk zajlik – hogy a jó minőségű ivóvizet használjuk szinte minden célra a WC lehúzásától kezdve az öntözésig – az egyáltalán nem fenntartható és nem is nyilvánvaló a világ számos pontján.
Gondoljunk csak bele, hogy ez micsoda pazarlás ahhoz képest, hogy a dél-afrikai Fokvárosban 2018 elején hónapokra elzárták a csapokat és csak közkutakból, óriási sorban állás árán, egészen kis mennyiségű vizet lehetett vételezni. A modern időkben Fokváros az első nagyváros, amelyik ennyire komoly vízhiánnyal szembesült, de vélhetően nem is az utolsó és sajnos sokan prognosztizálják, hogy legfontosabb természeti erőforrásunk hiánya újabb menekülthullámokhoz és háborúkhoz is vezethet még. A vízzel való takarékos bánásmód több minősítésnek is meghatározó eleme, vagyis most is igaz az az állítás, hogy érdemes az épületeket kétféle módon minősíteni:
- Az épület fenntarthatóságát és energiahatékonyságát középpontba helyezve pl. BREEAM, LEED vagy DGNB minősítéssel;
- Fókuszba helyezve az embert, vagyis az épület használóját a WELL minősítéssel.
Lássuk a WELL szabvány „vizes” részeit!
A kötelező követelmények olyan tulajdonságokat fednek le, mint a víz üledékmentessége és baktériummentessége, valamint nagyon szigorú határértékeket állapítanak meg a szervetlen és szerves szennyezőkre. Alaposan vizsgálni kell azt is, hogy a kártevők elleni szerekből, növényvédőszerekből, a trágyából, vagy éppen a fertőtlenítésre használt klórvegyületekből se juthassanak szennyezőanyagok az ivóvízbe.
Helyszíni vízminőség vizsgálat
A hazai rendelet követelményértékei nagyrészt megegyeznek a szigorú WELL szabvány szerinti követelményekkel, így jó eséllyel bízhatunk abban, hogy egy minősítés során a helyszíni mérés is ezt igazolja. Ha ez mégsem teljesül, akkor a szennyezőanyag típusától függően szűrni kell az épületbe bejövő vizet és a változtatás után újra a helyszínre hívni a WELL assessort, vagyis ellenőrt. Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy a magyar vízminőségi adatok általában nagyon jók, de előfordulhat olyan eset például, hogy egy nagyon régi vezetékrendszerből ólom oldódik ki. Ez azért kínos, mert teljesen észrevétlenül és már kis mennyiségben is okozhat a gyerekeknél tanulási nehézségeket, felnőtteknél pedig magas vérnyomást vagy vese problémákat. Az ÁNTSZ-nek van egy 2020-ig tartó programja, melynek keretében díjmentesen vállalják épületek vizsgálatát a víz ólomtartalmára vonatkozóan. Adott számú vizsgálat fér bele a büdzséjükbe és a mérlegelésnél előnyt jelent, hogyha a helyszínen érintettek gyerekek és várandós nők, hiszen ezek a csoportok vannak a legnagyobb veszélyben.
A vízivás népszerűsítése
A kellő mennyiségű ivóvíz elfogyasztásának alapvető fontossága van egészségünk megőrzésében. Amerikai ajánlások szerint a nőknek 2,7, a férfiaknak pedig 3,7 l vizet kellene meginniuk egy nap. Ember legyen a talpán, aki ezt be is tartja. Valamivel könnyebb a helyzet, ha egy applikáció, egy beállított értesítés a telefonunkon, vagy éppen a munkáltatónk által kihelyezett táblák figyelmeztetnek bennünket erre. A vízivás népszerűsítése egyébként opcionálisan választható feladat a WELL épületeknél és az is hozzátartozik, hogy a vizet tegyük jóízűvé (ne legyen benne túl sok kén, cink, alumínium, vas stb), legyen színtelen, szagtalan és friss.
Csapvíz kontra palackozott víz
A palackozott víz fogyasztása nálunk is nagyon népszerű, pedig több kutatás is bizonyítja, hogy hat hónapos tárolási idő alatt – különösen ha közben UV sugárzásnak is ki voltak téve- az újrahasznosítható PET palackokból antimón mosódhat bele a vízbe. Az antimón egy ásványi anyag, amely a szervezetbe jutva növelheti a vércukor és koleszterin szintet és összességében nincs jó hatással a várható élettartamra. A témába vágó egyik kutatásról itt lehet bővebben olvasni.
A világon szinte egyedülálló módon a hazai vízellátás közel 98%-ban felszín alatti vízkészletekre épül, vagyis a jó minőségű, finom ivóvíz nálunk szerencsére adottság, éljünk vele!
Képek forrása:
https://www.verywellfamily.com
[:en]
Nekünk magyaroknak, természetes a jó minőségű ivóvíz, de ez sajnos nem mindenhol van így. Bátran kijelenthetem, hogy a magyar csapvíz extra finom. Legyünk rá büszkék és őrizzük, amennyire csak lehet! Ami nálunk zajlik – hogy a jó minőségű ivóvizet használjuk szinte minden célra a WC lehúzásától kezdve az öntözésig – az egyáltalán nem fenntartható és nem is nyilvánvaló a világ számos pontján.
Gondoljunk csak bele, hogy ez micsoda pazarlás ahhoz képest, hogy a dél-afrikai Fokvárosban 2018 elején hónapokra elzárták a csapokat és csak közkutakból, óriási sorban állás árán, egészen kis mennyiségű vizet lehetett vételezni. A modern időkben Fokváros az első nagyváros, amelyik ennyire komoly vízhiánnyal szembesült, de vélhetően nem is az utolsó és sajnos sokan prognosztizálják, hogy legfontosabb természeti erőforrásunk hiánya újabb menekülthullámokhoz és háborúkhoz is vezethet még. A vízzel való takarékos bánásmód több minősítésnek is meghatározó eleme, vagyis most is igaz az az állítás, hogy érdemes az épületeket kétféle módon minősíteni:
- Az épület fenntarthatóságát és energiahatékonyságát középpontba helyezve pl. BREEAM, LEED vagy DGNB minősítéssel;
- Fókuszba helyezve az embert, vagyis az épület használóját a WELL minősítéssel.
Lássuk a WELL szabvány „vizes” részeit!
A kötelező követelmények olyan tulajdonságokat fednek le, mint a víz üledékmentessége és baktériummentessége, valamint nagyon szigorú határértékeket állapítanak meg a szervetlen és szerves szennyezőkre. Alaposan vizsgálni kell azt is, hogy a kártevők elleni szerekből, növényvédőszerekből, a trágyából, vagy éppen a fertőtlenítésre használt klórvegyületekből se juthassanak szennyezőanyagok az ivóvízbe.
Helyszíni vízminőség vizsgálat
A hazai rendelet követelményértékei nagyrészt megegyeznek a szigorú WELL szabvány szerinti követelményekkel, így jó eséllyel bízhatunk abban, hogy egy minősítés során a helyszíni mérés is ezt igazolja. Ha ez mégsem teljesül, akkor a szennyezőanyag típusától függően szűrni kell az épületbe bejövő vizet és a változtatás után újra a helyszínre hívni a WELL assessort, vagyis ellenőrt. Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy a magyar vízminőségi adatok általában nagyon jók, de előfordulhat olyan eset például, hogy egy nagyon régi vezetékrendszerből ólom oldódik ki. Ez azért kínos, mert teljesen észrevétlenül és már kis mennyiségben is okozhat a gyerekeknél tanulási nehézségeket, felnőtteknél pedig magas vérnyomást vagy vese problémákat. Az ÁNTSZ-nek van egy 2020-ig tartó programja, melynek keretében díjmentesen vállalják épületek vizsgálatát a víz ólomtartalmára vonatkozóan. Adott számú vizsgálat fér bele a büdzséjükbe és a mérlegelésnél előnyt jelent, hogyha a helyszínen érintettek gyerekek és várandós nők, hiszen ezek a csoportok vannak a legnagyobb veszélyben.
A vízivás népszerűsítése
A kellő mennyiségű ivóvíz elfogyasztásának alapvető fontossága van egészségünk megőrzésében. Amerikai ajánlások szerint a nőknek 2,7, a férfiaknak pedig 3,7 l vizet kellene meginniuk egy nap. Ember legyen a talpán, aki ezt be is tartja. Valamivel könnyebb a helyzet, ha egy applikáció, egy beállított értesítés a telefonunkon, vagy éppen a munkáltatónk által kihelyezett táblák figyelmeztetnek bennünket erre. A vízivás népszerűsítése egyébként opcionálisan választható feladat a WELL épületeknél és az is hozzátartozik, hogy a vizet tegyük jóízűvé (ne legyen benne túl sok kén, cink, alumínium, vas stb), legyen színtelen, szagtalan és friss.
Csapvíz kontra palackozott víz
A palackozott víz fogyasztása nálunk is nagyon népszerű, pedig több kutatás is bizonyítja, hogy hat hónapos tárolási idő alatt – különösen ha közben UV sugárzásnak is ki voltak téve- az újrahasznosítható PET palackokból antimón mosódhat bele a vízbe. Az antimón egy ásványi anyag, amely a szervezetbe jutva növelheti a vércukor és koleszterin szintet és összességében nincs jó hatással a várható élettartamra. A témába vágó egyik kutatásról itt lehet bővebben olvasni.
A világon szinte egyedülálló módon a hazai vízellátás közel 98%-ban felszín alatti vízkészletekre épül, vagyis a jó minőségű, finom ivóvíz nálunk szerencsére adottság, éljünk vele!
Képek forrása:
https://www.verywellfamily.com
[:]
