Mitől válhat igazán zölddé a zöld kötvény?

Európai Zöld Kötvény kritériumok

Amint azt korábbi cikkeinkben is leírtuk, a zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak.

Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Ettől várható, hogy növelje a tőke áramlását a zöld ill. összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható,  milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer és céljainak hitelességét.

A sztenderdet EU-rendeletbe kívánják rögzíteni, azaz alkalmazása kötelező érvényű lesz az Unióban. A vállalatoknak ráadásul nem szükséges megvárni a tagállami szintű jogharmonizációt, az abban foglaltak az EU szintű elfogadás után egyből alkalmazhatókká válnak.

És hogy mit is fog tartalmazni a sztenderd?

• Ugyan alkalmazása várhatóan önkéntes lesz, a terv szerint lesz egy minimálisan elvárt jelentéstételi kötelezettség a fenntartatónak bélyegzett kötvényekre vonatkozóan
• Csak a sztenderdnek megfelelő kötvények lesznek EU Green Bondnak azaz EuGB-nek minősíthetők
• Csak az EU Taxonómiának megfelelő tevékenységekkel összhangban lehet majd a kötvényt kibocsátani, és legfeljebb 5-10 éven belül teljesíteni kell a célt
• Éves jelentéstételi kötelezettséggel jár, és szükséges meghatározott mérőszámokkal is alátámasztani. Ez tartalmaz információt többek között:
  • A pénzek felhasználása %-os értékben mennyire taxonómia-megfelelő;
  • Nyilatkozat arról, hogyan befolyásolhatják negatívan a vállalati beruházási döntések a megcélzott fenntarthatósági KPI-okat;
  • Kötvénykibocsátás előtt és a rendszeres beszámolókban adatszolgáltatás arról, hogy milyen további kapcsolódó adatok és információk lesznek az EuGB sztenderd szerint „hitelesítve”.

Az MN6 Energiaügynökség csapata a zöld kötvényt kibocsátó ügyfeleit a bázis meghatározásán túl a célszámok és KPI-ok előállításában támogatja. Az energiamenedzsment keretében történő részletes adatgyűjtés segít a különböző szcenáriók szerinti üzleti döntések megalapozásában is.  Hiszen könnyebb úgy egy beruházást megítélni, vagy egy intézkedést meghozni, ha tudjuk, az a társaság teljes karbonkibocsátásának mekkora szeletét képviseli, milyen költséggel számolható, illetve a várható piaci trendek milyen hatással lesznek az adott üzletág teljesítményére.

A zöld kötvény ”kistestvére”

A sztenderd a hagyományos zöld kötvényeken túl az ún. sustainability-linked bond instrumentumokra is megfogalmaz elvárásokat a transzparencia, ill. összehasonlíthatóság jegyében.

A zöld kötvények mellett 2019-ben megjelent a sustainability-linked bond – ami magyarra talán fenntarthatósági kötvénynek fordítható-, amely nagyobb szabadságot biztosít a kibocsátó vállalat számára a tőkeinjekció felhasználását tekintve, ugyanakkor élvezheti az alacsonyabb kamatot (”greenium”). A célja, hogy ESG ill. egyéb fenntarthatósági céljaik elérése érdekében általánosabb célokat is megfogalmazhassanak, ugyanakkor vállalásaik nem teljesítése során ugyanúgy büntető kamatot fizessenek.

2019-ben egyébként az ENEL olasz energiaipari óriás bocsátott ki ilyen kötvényeket, azóta a világon összesen cca. 170 milliárd USD összegben értékesítettek ilyen kötvényeket. A kapcsolódó célok többek között kiterjednek a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentésére, megújuló-energiaforrás kapacitás bővítésére, gender diverzifikáció vagy akár megfizethető lakásépítés arányának növelésére saját portfólióban.

A piac kritikus visszajelzése, avagy mi lesz a greenwashing-gal?

Joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogy az előbb tárgyalt fenntarthatósági kötvény, de akár a zöld kötvény esetében is, ez a mértékű szabadság a pénzek felhasználását illetően nem növeli-e a greenwashing esélyét. Sajnos a válasz: de igen, nem csoda, hogy a piaci szereplők is pontosan ezt a kérdést feszegetik. A Tesco Plc például bizonyos károsanyag kibocsátásának 60%-os csökkentését tűzte ki célként 2025-re (2015 bázisévvel) fenntarthatósági kötvényével, ugyanakkor már mintegy 90%-ban teljesítette is ezt a vállalását a kötvény 2021-es kibocsátásakor. A szóban forgó vállalás pedig a Tesco éves kibocsátásának csupán 2%-át fedte le. Kritikaként fogalmazzák meg továbbá, hogy esetenként változtathatók (és meg is változnak) a kondíciós dokumentumokban egyes paraméterek, ezzel pedig a transzparencia sérül, ill. az instrumentum értékelése nehézkessé válik.

Gyakori emellett még tapasztalataink szerint a nem kellően megalapozott kibocsátás leltár, amely egyes vállalatoknál az adatgyűjtés hiányosságai miatt nagyrészt becslésre épül, amely folyamatosan egy nagy bizonytalanságot rejt magában.

A kritikákra válaszul a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (International Capital Market Association, ICMA) irányelveket fogalmazott meg a kötvények alkalmazhatósága és kapcsolódó jelentéstételek tekintetében. Ezzel együtt elkezdtek összeállítani egy listát, amely a releváns mutatószámokat (KPI-ok) tartalmazza az ESG szerinti tevékenység és iparág közötti relációban. Ezeket (és más hasonló kezdeményezéseket) követve az egyes kötvények összehasonlítása, ill. céljaik teljesülésének nyomkövethetősége nagymértékben javítható.

De természetesen maga az EuGB sztenderd is részben ezt a jelenséget kívánja orvosolni, a zöld kötvény, mint fenntarthatósági beruházásokat finanszírozó eszközt pedig ilyenformán még jobban felfuttatni.

Összefoglalásképp kijelenthető, hogy ezen sztenderdek, ill. iránymutatások alkalmazása önkéntes alapú, viszont ebben az esetben nem push, hanem a piaci befektetők részéről érkező, azaz pull irányú az igény, hogy a zöld kötvények és teljesítményük átlátható, kiszámítható és jól nyomon követhető legyen. Kiindulva abból, hogy a befektető eredendően kockázatkerülő, logikusan feltételezhetjük, hogy a befektetők inkább az ilyen sztenderdek szerint hitelesített kötvényeket fogják előnyben részesíteni, így pedig idővel a vállalatokat is közvetve ezek használatára fogják kényszeríteni. Természetesen ettől függetlenül bízunk a szabályozó intézmények későbbi, kötelező érvényű elvárásaiban is, azonban ahogy azt sokszor láthattuk már, a piac várhatóan hamarabb fogja ezt a kérdéskört kezelni.

Esztergály Levente LEED GA, Kovács Emese WELL AP – MN6 Energiaügynökség

Forrás:

https://www.mondaq.com/financial-services/1204692/european-green-bond-standard-where-do-we-stand

The booming ESG bond that’s facing growing skepticism. Bloomberg Green, 2022.09.20