Levegőminőség az irodaterekben

Milyen hatással van a szervezetünkre, a komfortérzetünkre és a teljesítményünkre az irodaterekben jelen lévő levegő minősége? Milyen szempontok szerint, illetve milyen módszerekkel tudunk minőségi levegőt teremteni irodai környezetben? Illetve hogyan tudjuk redukálni a fertőzésveszély kockázatát a Covid-19 helyzet árnyékában?

A WELL Kanapé webinárium őszi előadás sorozatának negyedik állomásán. a HuGBC WELL Munkacsoport tagjaként, az MN6 Energiaügynökség szervezésében ezekre a kérdésekre kaptunk választ. Mégpedig Antoni Márk, a Halton Kft. kereskedelmi igazgatójától, illetve Győri Gyulától, a CPI Facility Management Kft. – üzemeltetési vezetőjétől.

Hogyan csökkenthetjük a fertőzések veszélyét szellőztetéssel?
Fontos tudni, hogy megfelelő szellőztetéssel, illetve a légáramok irányításával hatékonyan csökkenthető a fertőzések veszélye. Ehhez első lépésként értékelni kell, hogy pontosan milyen helyzetekben merülhet fel a légúton terjedő cseppfertőzések kockázata, majd a kapott eredmények mentén célszerű megoldásokat kidolgozni.

Ezzel kapcsolatban el kell különíteni a közvetlen, valamint a közvetett kitettség fogalmát. Amíg az elsőnél a cseppecskék és az aeroszol egyik embertől közvetlenül a másik ember légzési zónájába kerülnek, addig közvetett kitettségnél a légáramlatban lebegve jutnak el más emberek légzési zónájába.

A közvetett kitettség kapcsán fontos megemlíteni a Wells-Riley modellt, ami hatásosan szemlélteti a fokozott szellőztetés eredményességét a fertőzés kockázatának minimalizálása végett. Konkrétabban fogalmazva a térfogat áram növelésével hatékonyan redukálható a fertőzés valószínűsége.

A közvetlen kitettség a jelen helyzetben fokozott fertőzésveszélyt jelent, amely megfelelő irodai irányelvekkel és változásokkal csökkenthető, ugyanakkor megfontolt emberi magatartásra is szükség van.

A közvetett kitettség kockázatát viszont nem lehet teljesen kiküszöbölni. Ennek megfelelően felértékelődik a kockázatelemzés fontossága minden helyiségben.

A fertőzés veszélyének minimalizálását célzó ajánlások az irodaterekben:

  • csökkenteni kell az egy helyiségben tartózkodók számát, illetve átlósan elrendezni az ülőhelyeket;
  • irodai órákban ajánlott fenntartani a fokozott szellőztetést;
  • szintén javasolt a helyiség levegőjét csírátlanító légtisztítók alkalmazása;
  • a levegő eloszlását folyamatosan ellenőrizni kell;
  • az üléstermeket, tárgyalókat pedig célszerű rendszeresen friss levegővel átöblíteni.

A kulcsfontosságú megoldást az igényfüggő szellőztető rendszer, és/vagy a helyi légtisztítók alkalmazása jelentheti. Ezen felül ki kell emelni a felhasználói interfész hozzáadott értékét is.

A fejlett technológia ugyanis lehetővé teszi a dolgozó számára az önálló bejelentkezés lehetőségét az irodába, a helyiség- és asztalfoglalás opciója mellett. Mindezek mellett a kijelzőn ráadásul az épület szolgáltatásai is megjelennek. Győri Gyula említette az irodaházaikban tesztelés alatt álló bérlőket tájékoztató kijelzők használatát, amelyen az aktuális hőmérséklet és páratartalom adatok mellett az energiafogyasztási adatokról is tájékoztatják az épület használóit. Ezek a megoldások egy sokkal tudatosabb épülethasználatot jelent, a bérlők edukációjával támogatható az energiahatékony és egészséges épületüzemeltetés is.

Forrás: https://resources.wellcertified.com/articles/whats-new-in-well-v2-air/

A levegőminőség és az irodai komfortérzet közötti összefüggések
A levegőminőség szempontjából az irodai komfortérzetünket a rendelkezésre álló levegő mennyisége, hőmérséklete, valamint a páratartalom határozza meg. Ha megfigyeljük, rendre ezekre a tényezőkre panaszkodunk, amikor a levegő minőségét kifogásoljuk.

Üzemeltetőként rendkívül fontos tisztában lenni velük, és elengedhetetlen mindegyiket figyelembe venni. Ehhez jött még hozzá az idei évben a Covid-19 hatása, különböző valós és vélt félelmeket generálva.

A megfelelő légtechnika alkalmazása jelenthet megoldást arra az igényre, hogy a képletbe bekerülő higiéniai elvárásokkal együtt is minőséginek tekinthető levegőt sikerüljön az iroda épületébe juttatni.

Egyébként szerencsére a kialakult helyzetben pozitív hatások és tapasztalatok is megfigyelhetők. Mivel most ritkábban ülünk az irodákban, ezért a fennálló kockázat mértéke is relatíve alacsonyabb.

A legfontosabb kérdések a levegőminőség és az irodai komfortérzet összefüggésében:

  • milyen minőségű levegőt, milyen mennyiségben, és mennyi energia felhasználásával tudunk bejuttatni?
  • mekkora hatékonysággal tudjuk megvalósítani a levegőminőség ellenőrzését az épületekben?
  • mennyire tudunk mérni olyan paramétereket, mint a hőmérséklet, a mennyiség, vagy a visszaszívott CO2 mennyiség?
  • sikerül-e 40 és 60% közötti tartományban tartani a páratartalmat? /itt jegyezzük meg a növények fontosságát/
  • illetve a szellőztetés mellett a fűtésszint szabályozását is meg tudjuk-e oldani anélkül, hogy kiszárítanánk a levegőt?

Összegzésként annyit tennénk még hozzá, hogy egy épület okosságát a beépített technológia csak részben adja meg. Ezen túl ugyanis a belőle adódó adatok elemzése lesz fontos, méghozzá csapatmunka keretei között.

A webinárium videóanyagát ezen a linken tekinthetik meg.

[:]

További cikkek

MN6 interjú a Rádiócaféban

Nyul Zsuzsa felkérésére a Rádiócafé Holnap tegnapja című műsorában jártunk. A beszélgetés fő témája az EU taxonóia volt, de sok egyéb fenntarthatósági téma (zöldhitelezés, ESG,

Tovább »