A WELL minősítés az egészséges épültek kialakítása kapcsán a „Friss levegő” témakörben számos kötelező előírást, javaslatot tartalmaz, amelyek segítik a jelenlegihez hasonló járványos időszakokban is a megfelelően higiénikus belső terek megteremtését. A WELL minősített, egészséges és emberközpontú épület egyik legfontosabb ismérve, hogy az épület rendszerei a mostani veszélyhelyzetek esetén is biztonságosan tudnak üzemelni. Cikkünkben összeszedtük a nemzetközi szinten is megjelenő ajánlásokat, amelyek akár a bérlőknek, akár az üzemeltetőknek segítségére lehetnek az épületek helyes használatában, akkor is, ha nem minősített épületben dolgoznak. Cikkünk a WELL standard,  a The New York Times és az Aereco Légtechnikai Kft. összegyűjtött javaslatai alapján készült.

A mindenkit érintő járványügyi helyzet kapcsán egyre nagyobb érdeklődés övezi az épületek légtechnikai rendszereit. A koronavírus a levegőben – mai tudásunk szerint – 3 órán keresztül képes életben maradni. Ha a tengerjáró hajó példájából indulunk ki, melyen több százan is elkapták a vírust, valóban aggasztó a kérdés, hogy egy zárt tér – legyen az épület, hajó vagy repülőgép – légtechnikája miként hat a vírus terjedésére. Nem véletlen, az sem, hogy a legtöbb irodaházból már hazaküldték a munkavállalókat, s az iskolák és egyetemi épületek szintén bezártak. Tehát valóban érdekes kérdés, hogy vajon egy jól üzemeltetett légtechnikai rendszer hogyan tudja gátolni akár a vírus terjedési ütemét?

A jelenlegi kutatások szerint a vírus cseppfertőzéssel terjed, így az ajánlások is ilyen irányúak. Ügyelni kell a tüsszentésre, a köhögésre, rendszeresen kell kezet mosni és fertőtleníteni az érintett felületeket. Azonban, kevesen veszik figyelembe, hogy a köhögéssel távozó cseppek mellett, az apró, levegőben terjedő részecskék az egész épületben terjedhetnek. Ezért a vírusok és szennyezőanyagok terjedésében jelentős szerepe lehet az épületek légtechnikai rendszerének és az épület üzemeltetésének, fontos számba venni, hogy mit tehetünk e téren?

Érdemes minél több friss levegőt bejuttatni az épületbe, mely képes a szennyezőanyagok felhígítására. Gépi szellőztetés nélkül üzemelő épületek esetében, mint például egy átlagos lakóépület, vagy sok irodaház, intézmény is, a friss levegő az épületbe való belépésétől kezdődően a kilépésig egy irányba áramlik. Ahhoz, hogy megfelelően ki lehessen szellőztetni a belső tereket mind a belépési, mind a kilépési pontokon meg kell növelni az átáramló levegő mennyiségét, azaz növelni kell a légcsere intenzitását!

Előfordulhat főleg irodaházak esetében, hogy ha a manuálisan nem nyitható és igen jól szigetelt ablakok, nem megfelelő gépi szellőztetéssel párosulnak, akkor nem jut kellő mennyiségű friss levegő a belső terekbe, sőt az elhasznált, szennyezett, akár fertőzött levegőt keringtetik vissza. Ez nem csak egészségügyi problémákat okoz, de az alacsony oxigén szint miatt romlik a koncentrációs képesség, a feladatvégzés hatékonysága is. Ilyen jól szigetelt épületek esetében nem jelent hosszú távon megoldást az ablaknyitással elért filtráció, hiszen átmenetileg valóban javítja a levegő minőségét, azonban télen komfort problémákat és energiaveszteséget eredményez. Erre az esetre egy megfelelően kiépített és szabályozott gépi szellőzőrendszert kell betervezni. A legtöbb modern épületben üzemel is ilyen, ezekben arra kell ügyelni, hogy biztosítva legyen a szellőztető rendszerek folyamatos működtetése, természetesen az igényeknek megfelelő szintű légmennyiség szabályozással.

Tapasztalatok szerint, ha az előírásoknak megfelelő helyről a légkezelő 100%-ban friss levegőt szív be, továbbá a belső terekben a folyamatos elszívás is biztosítva van, akkor a szellőzőrendszeren keresztül nem juthat be vírus. Viszont, amikor az elhasznált levegő egy része visszaforgatásra kerül a légkezelőkben – recirkulációs rendszerek esetén – hatékonyabb szűrőkkel minimalizálható a vírusok és a szennyezőanyagok szintje a levegőben. Az irodaházak légkezelőiben legtöbbször olyan szűrőket alkalmaznak melyek a vírusos részecskék csupán 20%-át képesek megszűrni, ezzel szemben a steril körülményeket igénylő kórházakban már magas hatékonyságú, HEPA szűrős berendezéseket üzemeltetnek, melyek több mint 99%-ban képesek a részecskék szűrésre. A hatékony szűrők használata mellett a központosított visszakeverést érdemes a fertőző betegségek, járványok idején szüneteltetni és lehetőség szerint inkább 100%-ban friss levegőt bejuttatni a zárt terekbe. Továbbá kiemelt szerepet kap a légkezelők karbantartása is, hiszen a rendszeresen elvégzett légszűrőcseréken felül vírusos időszakban ütemen kívüli szűrőcserék is indokoltak!A légkezelő berendezéseknél kiemelt fontosságú, hogy a friss levegő beszívási pontja és az elhasznált levegő kidobási pontja távol legyenek egymástól. Emellett figyelni kell az uralkodó szélirányra, az épület aerodinamikájára és a helyi körülményekre, így megakadályozható, hogy az elszennyeződött levegő visszakeverésre kerüljön az épületbe.

A gépi szellőztetéssel nem rendelkező épületek esetében a hordozható légtisztító berendezések jelenthetnek megoldást a levegőben terjedő részecskék koncentrációjának kezelésére. Ezek a legtöbb esetben HEPA szűrővel rendelkező szűrőberendezések, melyek 99%-ban képesek a káros részecskéket megragadni.

Kutatások bizonyítják, hogy a vírusok általában alacsony páratartalmú levegőben képesek leginkább a túlélésre, azaz leginkább télen vagy a légkondicionált terekben. Ma már a jobban felszerelt légkezelő berendezések egy adott szintű relatív páratartalmat képesek tartani azonban, ha erre nincs lehetőség – mint például a legtöbb háztartásban – érdemes a párásító berendezések használata.

Tehát az épületüzemeltetés szempontjából a legtöbb, amit tehetünk, hogy megelőzzük a kórokozók emberi szervezetbe jutását, azaz rendszeresen szellőztetünk, az elhasznált levegő visszakeverését szüneteltetjük, hatékony szűrőberendezéseket alkalmazunk, valamint a megfelelő relatív páratartalmat is biztosítjuk!

A WELL minősítés az egészséges épültek kialakítása kapcsán a fenti javaslatokon felül, még ajánlás a légtechnikai rendszer UV fénnyel történő csírátlanítása, a takarítás során a gyakran érintett felületek UV fénnyel történő fertőtlenítése is. Emellett a légtechnikai szűrőrendszer esetén is előírás az F7 típusú (MERV13-14) aktívszenet tartalmazó szűrőbetét alkalmazása és a gyakori szűrőcsere.

Pap Tímea
MN6 Energiaügynökség

[:]