2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, sőt, a középületekre már 2028-tól érvényes a kötelezettség. Ez áll az Európai Parlament által frissen elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatában. A jogszabály kihirdetéséhez még a Tanács jóváhagyása is szükséges, de mivel a kereteket már leegyeztette a két uniós intézmény, így az formalitásnak tekinthető.
Az EP közleménye szerint: Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és egyúttal az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően az épületekkel kapcsolatos adatszolgáltatás is javuljon.
A tagállamoknak komoly lépésekre kényszerülnek a fűtési rendszerek dekarbonizációjában, a cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2040 után nem lehetne fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezést, így gázkazánt sem vásárolni a közösség országaiban, 2050-re pedig az összes gázüzemű fűtési rendszerrel rendelkező épületben le kellene cserélni a gázfűtést, valami másra, például hőszivattyúra.
Az új jogszabály szakmai körökben számos kérdést vet fel és érzékenyen érinti Magyarországot is, elsősorban a lakóépületeket, de nagy feladat elé állítja a középületeket, nagy épületeket (pl. irodaházakat, ipari létesítményeket) is, az ipari célú gázfelhasználásról nem is beszélve, amelynél jelenleg még reális alternatíva sem létezik sokszor.
Hogyan érinti a jogszabály a nem lakáscélú épületeket?
Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
Kivételek
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
Kihívások
Az épületek és környezetük egyedi adottságai miatt sok esetben kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e alternatívát találni a földgázalapú fűtés helyébe, ráadásul a magyar erőművi kapacitások is korlátot szabhatnak az átállásnak, valamint a szakemberhiány is komoly probléma lehet.
Megvalósíthatóság
A kitűzött célok eléréséhez elsősorban támogatásokra lenne szükség, mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. Szükséges feltétel, hogy az EU pénzügyi eszközöket biztosítson az energiahatékony technológiák bevezetéséhez és a hagyományos rendszerek cseréjéhez. Fontos lenne továbbá a fokozatosság és rugalmasság a jogszabály alkalmazása során. A fokozatosság lehetővé teszi, hogy az új technológiák fejlődjenek és megfizethetőbbé váljanak.
Az energetikai auditok során az a tapasztalatunk, hogy akár a szállodák, közintézmények, ipari csarnokok esetében jelenleg a fűtés és használati melegvíz előállítás mellett a technológiai hőellátás alapvető energiaforrása a földgáz. A lecserélésének fontossága érthető, azonban óriási feladat elé állítja az épület tulajdonosokat, hiszen rosszul szigetelt épületekben pl. hőszivattyús fűtési rendszerek telepítése nem tud hatékonyan működni, illetve a technológiai célú hőigények ellátására jelenleg nem is mindig alkalmasak a villamos alapú rendszerek, berendezések. Óriási energetikai szakember igénye van már annak is, hogy a felkészülést el lehessen érdemben kezdeni, és anyagi támogatás mellett végrehajtani.
