Közel a nulla? – azaz, mi történik az épületeinkkel a közeljövőben?

Az EU energiafogyasztásának 40%-át, valamint CO2 kibocsátásának 36%-át az épületek teszik ki. Ennek ellenére az épületeink 75%-a nem energiahatékony. Ezért igen nagy szükség van az épületek energiahatékonyságának növelésére, amin keresztül a káros anyag kibocsátás is csökkenthető. Korábban inkább csak a zöld épület minősítések megszerzése motiválta a beruházókat a hatékonyabb és környezetbarát technológiák beépítésére, ma már az EU és az egyes nemzeti szabályozások minden épületre kiterjedő kötelező szabályozással adnak lendületet a felelősebb tervezésnek.  

KNE szabályozás az EU-ban
Az uniós épületenergetikai szabályozás jogszabályi hátterét az EU épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelve adja. Ez alapján a közel nulla energia igényű épületek (KNE) olyan kifejezetten magas energiahatékonysággal rendelkező létesítmények, melyekben az energiaigények jelentős részét helyben vagy közelben termelt megújuló energiaforrásokból látják el. Habár az irányelv megfogalmaz általános követelményeket a KNE épületekkel szemben, konkrét határértéket nem szab meg azok beazonosításához. Ezáltal a tagállamoknak lehetősége van az ország-specifikus éghajlat, primer energia tényezők vagy akár az építési szokások figyelembevételével saját definíció és módszertan meghatározására.  

országok max. primer energia (kWh/m2év)
lakáscélú épület nem lakáscélú épület
Ausztria 160 170
Románia 93-117 50-102
Franciaország 40-65 70 (110, ha van légkondicionáló)
Nagy-Britannia 44
Dánia 20 25

Forrás: IPEEC Building Energy Efficiency Taskgroup

Egyes európai országokban az új épületek esetén a maximális primer energia fogyasztás tekintetében a következő határértékek mentén definiálták a KNE épületeket. A táblázat érthetősége végett célszerű megemlíteni, hogy Európában az átlagos primer energia fogyasztása egy lakó épületnek 180-280 kWh/m2év, míg egy nem lakáscélú épületnek 375-500 kWh/m2év. Jól látszik, hogy az egyéni meghatározások jelentős szórást eredményeztek az értékekben, így például egy osztrák KNE lakóépület, Dániában már korántsem biztos, hogy kiérdemelné ugyanezt a címet. 

Forrás: 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet

Mi a helyzet nálunk? KNE szabályozás Magyarországon
Magyarországon az EU irányelveivel összhangban kialakított épületenergetikai minősítés szerinti besorolással lehetséges a KNE épületek meghatározása. Ez 2016. január 01-től egy új, AA++-tól JJ-ig terjedő skálán történik, mely alapján a BB besorolással rendelkező épületek a KNE épületek.

Az épület besorolásakor az összesített energetikai jellemzőt (Ep) – amely egységnyi fűtött alapterületre mutatja meg az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztását – viszonyítják a közel nulla minimum követelményt teljesítő épület összesített energetikai jellemzőjéhez, azaz Ep =100-hoz. Ez alapján a BB besorolású épület 81-100% között helyezkedik el. Azonban, csak akkor kaphat egy épület BB vagy annál jobb minősítést- azaz KNE vagy afölötti besorolást-, ha az épületburok megfelel a 7/2006. (V. 24.) rendeletben megadott hőátbocsátási tényező követelményértékének, valamint a közel nulla fajlagos hőveszteségtényezőre és a megújuló részarányra vonatkozó követelményt is teljesíti. Ez utóbbi szerint, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző értékéhez viszonyítva minimum 25%-ban olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben került előállításra. E kritériumok vizsgálatával már megállapítható, hogy az épület valóban KNE minősítést kaphat-e.

A jelenleg már átadás előtt álló, vagy épp a kivitelezés időszakában lévő épületeknél, a tervezőknek a legnagyobb fejtörést épp a magas megújuló arány teljesítése okozza. A szabályozás rendkívül szigorúra sikerült a részben megújuló alapú távfűtés esetén, hiszen ez nem számítható be, pedig a városi környezetben az épületekben közvetlenül vagy a közelben megújuló energia ilyen mennyiségben nehezen előállítható. Ennek átgondolása tervben is van a rendeletalkotó szakmai háttértestület szerint.                                                       

Célok: 2019, 2021 és 2050
Az EU közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó irányelve Magyarországon 2016. január 01.-től lépett hatályba. E szerint 2019-től minden hatósági tulajdonú vagy használatú, illetve 2021-től minden használatba vételre kerülő új épület közel nulla energiafelhasználású kell, hogy legyen. 

A 2018. július 9-én hatályba lépett 2018/844/EU irányelv módosította az épületek és általában az energiahatékonyságról szóló korábbi szabályozást. A módosítások értelmében a tagállamoknak stratégiaalkotási kötelezettsége van. Ennek során meg kell határozni egy ütemtervet az épületállomány magas energiahatékonyságúvá és karbon-semlegessé tételére. Emellett ismertetni kell a meglévő épületek költséghatékony módon történő KNE épületekké alakításának lépéseit, illetve az intézkedések mérésre szolgáló mutatókat is. Az irányelv módosítás többek között arra is kitér, hogy a 2050-re kitűzött célok elérése érdekében megvalósuló beruházások esetén a tagállamoknak meg kell könnyítenie a finanszírozási mechanizmusok igénybevételét. Ezekkel egyre inkább konkretizálódnak a kezdetekben csak általános érvényű épület energiahatékonysági szabályozások, melyek betartása hosszútávon egy alacsonyabb széndioxid kibocsátású és a jelenleginél sokkal energiahatékonyabb európai épületállomány megvalósítását szolgálja.

Pap Tímea
MN6 Energiaügynökség

 

Kép forrása: Passivhouse Assossiation Ireland

[:]

További cikkek

Flottaokosan

Elektromos autó és ami mögötte van

A Flottaokosan és a PARKL rendezvénye egy megkerülhetetlen kérdéskörrel, a töltési infrastruktúra kihívásaival foglalkozott. A Graphisoft Parkban lezajlott eseményen, szakértő előadók igyekeztek ezt a témát

Tovább »