Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission, SEC) – amely a világ legnagyobb gazdaságában őrködik a tőkeáramlások fölött- is felismerte a befektetők egyre növekvő igényét a vállalatok ESG szempontok szerinti értékelésére. Erre válaszul pár napja egy mintegy 500 oldalas javaslatot terjesztett elő „Klímaérintettségű jelentések továbbfejlesztése és standardizálása” (Enhancement and Standardization of Climate-Related Disclosures) néven, amelyben a vállalatok periodikus és egyéb jelentéseinek tartalmát kívánja végeredményben az ESG -elsősorban E(nvironment) és érintőlegesen a G(overnance)- mentén bővíteni*. 

A javaslat 3 fő konklúzió köré épül:

  1. A klímavédelemmel kapcsolatos kockázatok materializálódhatnak a befektetők számára is. Tehát a társaság tevékenységéhez kapcsolódó energiafogyasztás, kibocsátási adatok pontosan számszerűsíthetőek, sőt, a technológiákhoz kapcsolódóan egyre inkább lehetséges egységnyi termékre vagy szolgáltatásra vetíteni a CO2 kibocsátást pl. 
  2. A befektetőknek egyértelmű és sztenderd adatszolgáltatásra van szüksége az egyes vállalatok üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG), ill. azok a cégekre (stratégia, kilátások, üzleti modell, stb.) és azok pénzügyi beszámolóira gyakorolt hatásáról; 
  3. A vállalatoknak riportálni szükséges az 1) + 2) pontban említett kockázatok kezelése érdekében tett lépéseket és azok hatásait. Az energiahatékonyság érdekében megtette-e a szükséges lépéseket, illetve mikor fogja. Ezek legyenek kézzelfoghatóak és számonkérhetőek. 

Ennek a kötelezettségnek az USGBC (LEED zöld épületminősítés anyaszervezete) elemzése szerint 3 főbb hatással lesz majd az ingatlan- és infrastruktúra fejlesztő, ill. közvetve az irodákat bérlő cégekre:

  1. A vállalatoknak tudatosítaniuk kell a klímavédelemhez köthető rövid-, közép-, ill. hosszútávú kockázatokat. Ez praktikusan ÜHG kibocsátásuk mérését és elemzését, továbbá a klímaváltozás potenciális hatásaira való felkészülésük tervezését jelenti (pl.: fókuszált kockázatelemző és -kezelő módszerek, forgatókönyv-elemzések);
  2. Azonosított klíma kockázataikat értelmezni szükséges az ún. 3 bottom line (azaz a 3 alappillér: gazdaság, társadalom, környezet – LEED fundamentumok) mentén. Építményeknél ez jelentheti például a kihasználatlanságot, elavulást, nem felelős üzemeltetést; 
  3. Klímavédelemmel kapcsolatos stratégiájukat a vállalatoknak körültekintően dokumentálni (célok, mérföldkövek és ténylegesen mérhető mutatószámok) és publikálni szükséges. 

A riportásási kötelezettség többek között kiterjed az adott vállalat ÜHG kibocsátására:

  • Scope I + II. kategória: kötelező
  • Scope III. kategória: releváns, amennyiben az számottevő, vagy azzal kapcsolatos célok is megfogalmazásra kerültek a klímastratégiában. A kategória akár a teljes kibocsátás 70-80%-át is jelentheti, gondoljunk csak egy autóipari beszállító esetében a beérkező alkatrészek szállításával kapcsolatos kibocsátására, a nyersanyagokra, stb.

Joggal merülhet fel az olvasóban: ez mind a tengerentúlon történik, és még csak nem is kötelező érvényű, azaz hol érint ez bennünket?

A kérdés megválaszolását az olvasóra bízzuk, mindenesetre az alábbi két gondolatot érdemes látni:

  1. Számos USA-beli vállalat végez tevékenységet vagy éppen rendelkezik leányvállalattal hazánkba/az EU-ban, ill. vica-versa számos európai nagyvállalat van jegyezve az amerikai tőzsdéken. Továbbá a tőkeramlások ma már rendkívül szabadok, részben emiatt is a vállalati kapcsolódások, hatások már abszolút nem korlátozódnak országhatárok közé, arról nem is beszélve, hogy ezek a viszonyok egyik napról a másikra fundamentálisan meg is változhatnak (lásd orosz-ukrán konfliktus okozta vállalati exodus, ill. szankciók sora).
  2. Nem a SEC (az USA) az első, ami hasonló lépéseket tesz, gondoljunk csak az EU Taxonómia döcögős, de biztos bevezetésére. De tény, hogy a legnagyobb játékosnak mégis ő számít: 

    Kép forrása: Shutterstock

    1. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb vállalatok 2022 áprilisától már riportálni fogják a klíma érintettségű kockázataikat, amely lépés része az ország azon törekvésének, hogy a G20-ak közül elsőként tegye ezt a fajta riportálást kötelezővé;
    2. Svájcban a döntéshozók jelenleg is dolgoznak egy hasonló riportálási kötelezettség bevezetésén (2024-es hatállyal), míg Új-Zéland még 2021-ben meglépte ezt.

 

Vélhetően senkit sem ér meglepetésként ez a fajta kötelezettség, hiszen ahogy az előbbi pont is mutatja, már 1-2 éve kirajzolódni látszik ez a trend és szerencsére napról-napra gyarapszik azon vállalatok köre, akik ténylegesen legalább éves szinten megvizsgálják vállalatuk CO2 lábnyomát és mi persze optimistán bízunk abban, hogy tesznek is annak csökkentésért. Az MN6 Energiaügynökség csapata energetikai auditokkal és akár karbonmentesítési stratégiák elkészítésével is támogatja a vállalatok törekvéseit, illetve a zöld és egészséges épület minősítések egyre nagyobb népszerűsége is látható.

Egy kézenfekvő megoldás lehet ebbe az irányba az, hogy a vállalatok tudatosan a fenntarthatóbb, kisebb környezeti terhelést eredményező ingatlangazdálkodás felé veszik az irányt (akár irodaházak, akár gyárak tekintetében). Ebben nyújt transzparens és garantált segítséget az ingatlanok zöld minősítése (LEED, BREEAM, WELL) amely nem csak új, de meglévő épületeknél is alkalmazható.

 

Esztergály Levente LEED GA

Kovács Emese MN6 Energiaügynökség

 

* A piaci szereplőknek 60 napjuk van véleményezni a javaslatot, amely után várható, hogy a véglegesített javaslat hatálybalépéséről a testület vezetősége dönteni fog.

 

Források:

SEC to Require Climate-Change Risk Disclosures under new Plan, Bloomberg Green, 2022.03.21., cikk

https://www.usgbc.org/articles/sec-raises-bar-climate-risk-disclosure

https://www.sec.gov/files/33-11042-fact-sheet.pdf (Javaslat hivatalos Fact sheet)