Az MN6 Energiaügynökség részéről egy fontos mérföldkőnek tartjuk az EU Taxonómia rendelet megszületését, és részt veszünk a módszertanhoz kapcsolódó magyarországi kutatási tevékenységben, banki képzésben. A hazai ingatlanfejlesztők, ingatlan befektetők és a pénzintézetek részéről tapasztaljuk a legnagyobb érdeklődést a Taxonómia kritériumrendszerének megismerésére, a gyakorlatban is használható módszertan elkészítésére.
   A jelen cikkben bemutatott tanulmány egy átfogó európai vizsgálat eredményeként született, ezért fontosnak tartjuk a főbb gondolatok kiemelését, melyek Magyarországon még inkább átgondolandóak.

   Az EU fenntarthatósági céljainak eléréséhez elengedhetetlen egy olyan keretrendszer megalkotása, mely egyértelműen meghatározza, hogy adott szektorokban mely gazdasági tevékenység minősül valóban fenntarthatónak. A 2020-ban elfogadott EU Taxonómia rendelet  a következő 6 fenntarthatósági célt fogalmazza meg:
1) Klímaváltozás hatásainak enyhítése – mitigáció
2) Klímaváltozáshoz történő adaptáció
3)
Víz és tengeri erőforrások védelme és fenntartható használata
4)
Átállás a körforgásos gazdaságra
5)
Környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
6)
Ökoszisztéma és biodiverzitás védelme, helyreállítása

Annak érdekében, hogy egy projekt fenntarthatónak minősüljön, a Taxonómia keretében megalkotott műszaki átvilágítási kritériumok segítségével, bizonyítani szükséges, hogy e célok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul a projekt, illetve, hogy egyikben sem okoz kárt.  Ezáltal a kritériumok teljesülése, objektív mérceként szolgálva hozzájárul a valóban fenntartható befektetések finanszírozásához.
   A Taxonómia építőipari és ingatlan piaci alkalmazhatóságát közös publikáció keretében vizsgálta a német (DGNB), a dán (DK-GBC), az osztrák (ÖGNI) és a spanyol (GBCe) környezettudatos építés egyesülete. A kutatás célja volt megállapítani a Taxonómia gyakorlati hasznosíthatóságát, a piaci szereplők felkészültségét, a szükséges intézkedések megvalósításának időigényét és költségeit, valamint az intézkedések pozitív hatását. Mindezek alapján a Taxonómia továbbfejlesztését szolgáló ajánlások is megfogalmazásra kerültek. 
   A publikáció 11 európai országban – köztük Magyarországon is – összesen 62 építőipari projektet vett górcső alá a Taxonómia feltételek tükrében. Ezek közül 26 rendelkezett valamilyen zöld épület minősítéssel.

   A vizsgált projektek a Taxonómia alapján az építőipar és az ingatlan piac három tevékenységi körébe estek: 22 új épület, 4 épület felújítás, valamint 36 felvásárlás és tulajdonos váltás. Az épületek változatos rendeltetésűek voltak: kereskedelmi ingatlan, lakás, logisztikai épületek, valamint irodák és vegyes felhasználású épületek.

   A kutatásban érintett 62 épület közül mindössze 1 felelt meg teljes mértékben a Taxonómia követelményeinek. E lesújtó eredmény hátterében azonban nem pusztán a nehezen teljesíthető feltételrendszer áll, hanem sok esetben a megfelelést alátámasztó információk hiánya. A vizsgált projekteknél a beszerzési folyamatok és a vagyon kezelés tekintetében volt a leghiányosabb az adatgyűjtés. Általánosságban az is elmondható, hogy a Klímaváltozáshoz történő adaptáció, mint fenntarthatósági cél bizonyult a legnehezebben demonstrálhatónak.
   A 22 új építési projekt több, mint fele teljesítette a kritériumok két harmadát. Az új építési projekteknél a nem-megfelelés oka legfőképp az volt, hogy adatok hiányában nem voltak képesek bizonyítani a fenntarthatósági célok sértetlenségét.
   Mind a 4 épületfelújítási projekt megfelelt a Klímaváltozás mitigációja kritériumnak, azonban fenntarthatósági célok meg nem sértése esetében kihívást jelentettek az alábbi kritériumok: Klímaváltozáshoz történő adaptáció, Átállás a körforgásos gazdaságra és Környezet szennyezés megelőzése és csökkentése.
   A 36 felvásárlás és tulajdonosváltás kategóriába tartozó projektnek közel 45%-a nem felelt meg a kritériumoknak, és csupán harmada szerzett részleges megfelelést. Az e kategóriába tartozó projektek esetében a legnehezebben bizonyítható kritérium a Klímaváltozás mitigációja volt. Ennek oka a kritériumok teljesítésének problémája, a benchmarkok hiánya, valamint az információhiány a fenntarthatósági célok meg nem sértése területén.

   Az adathiány legfőképp a lakáscélú épületeknél és a nagyobb ingatlanoknál jelentkezett. A kereskedelmi épületek már jobban dokumentáltak voltak, és megállapítható volt az is, hogy a minősített épületek nagyobb arányban tudták megfelelőségüket bizonyítani. Ezek az épületek rövidebb idő alatt átestek a Taxonómia kritériumainak vizsgálatán, hiszen a dokumentációhoz szükséges adatok a minősítési folyamat kapcsán már rendelkezésre álltak.
   Az egyes projektek esetében a kritériumok átvizsgálásra fordított idő nagy szórást mutatott.  Ahol az adatok elérhetőek voltak, ott kevesebb, mint 5 óra alatt sikerült a megfelelőség tanulmányozása, ezzel szemben az adathiánnyal küzdő projektek esetében jelentős erőforrásokat igényelt ez a feladat, ami akár 25 órát is igénybe vett.

   A kutatás rávilágított arra, hogy a Taxonómia igen komoly feltételrendszert jelent, ami a környezeti problémák miatt üdvözlendő. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy általánosságban a piac jelenleg még nem képes ennek eleget tenni, csakis azon épületek esetében melyek már eleve megütik a fenntarthatósági mérce magasabb szintjét. „Mivel túl nagy kihívást jelentenek a kritériumok, a piaci szereplőknek elveheti a motivációját a témában. Emiatt meg kell találni azt a módszertant, amihez nagyobb számú projekt képest csatlakozni, csak így lehet gyökeres változást elérni” /Dr. Christine Lemaitre, vezérigazgató DGNB/. Noha a kutatásból kiderült, hogy számos esetben a projektek minősége miatt nem áll készen a piac a Taxonómia bevezetésére, az is látható, hogy az adathiány hasonló jelentőséget képvisel a megfelelőség bizonyításakor. Emiatt az egyik legkritikusabb javaslat, a piaci szereplők által saját adattárak, dokumentum gyűjtemények felállítása.

 

Néhány gondolat a kutatás résztvevőitől

Az építőipari értéklánc minden egyes szereplőjének hasznosak a kutatásban megfogalmazott javaslatok, így nem csak az európai hatóságok, hanem a kereskedelmi szervezetek, ingatlanfejlesztők, kivitelezők, gyártók, képzési központok számára is. Mindannyiukra szükség van ahhoz, hogy az EU Taxonómia ingatlanpiaci szerepe fókuszba kerüljön.Carlos Valdés, független ESG tanácsadó, Spanyolország

 A kutatás rámutatott az épületek, illetve az építőipar adatgyűjtési problémáira, és az adatok megbízhatósági problémáira, amiben régóta látható, hogy szükséges a fejlődés.” Carl Backstrand, ACE, Dánia

 A karbonsemleges ingatlanpiac megvalósításában kulcsszerepe van a bankoknak, hitelezőknek. Mivel a szükséges információ az ő irányukba áramlik, elengedhetetlen olyan benchmarkok kialakítása, melyek segítik a valóban fenntartható projektek finanszírozását. Ezáltal az EU Taxonómia a magasabb szintű átláthatóság és szabványosítás révén, új fenntartható pénzügyi termékek kialakulásának mozgatórugója lesz. Azonban probléma, hogy a kritériumrendszer alkalmazásának adatintenzitása és komplexitása veszélyezteti a Taxonómia ingatlanpiaci elfogadottságát. Ennek elkerülésére egyértelmű definíciók alkotása és benchmarkok kijelölése, könnyen hozzáférhető adatbázisok és megfelelő támogatások, képzések szükségesek.” Alexander Piur, Fenntarthatósági és Innovációs vezető, ING Wholesale Banking Real Estate Finance, Németország

 A pénzügyi szektor eddig nem tett kellő lépéseket. A piac szemszögéből kulcsfordulatot jelent az EU TaxonómiaDr Richard Teichmann, vezértigazgató Teichmann & Compagnons Property Networks GmbH, Ausztria

 

MN6 Energiaügynökség
Kovács Emese, Pap Tímea

 

 

Források:
DGNB, GBCe, ÖGNI, DK-GBC: EU Taxonomy Study, Evaluating the market readiness of the EU taxonomy criteria for buildings
DGNB: Study on EU taxonomy: companies only partially prepared for requirements