Mit jelent a fenntartható ingatlanfinanszírozás? Hogyan lehet egy ingatlant ESG szempontok alapján értékelni? Mit jelent az EU Taxonómia az épületekre nézve? Többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak a szakértők a HuGBC legutóbbi Green Talk beszélgetésén.
„Egy változás közepén vagyunk, amikor a tőkepiaci áramlások összekapcsolódhatnak a fenntarthatósági célokkal” – mondta el előadásában Kovács Emese az MN6 Energiaügynökség energetikai tanácsadója.
A szakértő kifejtette, hogy az EU Taxonómia célja, hogy meghatározza, mely tevékenységek fenntarthatóak, vagyis egy úgynevezett „klímabenchmarkot” hozzon létre. Továbbá az is fontos szempont, hogy a vállalati jelentések tükrözzék a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásokat. Hat pontot fogalmazott meg az EU, ezek között van: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése, a víz és tengeri erőforrások védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a környezetszennyezés megelőzése, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. A vállalatoknak arra kell figyelniük ezeknél a pontoknál, hogy egy adott projekt, vagy termék mennyire felel meg ezeknek a kritériumoknak, illetve, hogy ha az egyik szempontak meg is felel egy beruházás, akkor az ne menjen a többi rovására, vagyis a lista egyéb kritériumainál összességében ne okozzon káros hatást.
Az épületek esetén 7 kritériumut tartalmaz a végleges EU-s keretrendszer:
- Új ingatlanfejlesztés: az energetikai tanúsítványok alapján az „A” kategóriás minősítésnél 10 százalékkal alacsonyabb energiateljesítményt ír elő. Különböző szabályok vonatkoznak az 5 ezer négyzetméter alatti, és feletti ingatlanokra.
- Meglévő épületek korszerűsítése: a primer energiaigénynek minimum 30 százalékkal kell csökkennie a felújítást követően.
- Energiahatékonysági intézkedések, karbantartás
- Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése és javítása az épületeken belül: az épülethez tartozó parkolóhelyek is idetartoznak
- Épületek energiahatékonyságának mérése, szabályozó műszerek üzembe helyezése
- Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése és karbantartása: ha fosszilis energiahordozót egy megújulóra vált ki egy vállalat, akkor ezt a tevékenyjéget, projektet hitelcélként szerepeltetheti.
- Épületek vásárlása: vagy „A” kategóriás energetikai tanúsítványnak kell rendelkezésre állnia egy ingatlantranzakció során, vagy energiahasználat szempontjából a top 15%-ban kell benne lennie az ingatlannak (az országoknak létre kell hozni egy olyan top 15%-os ingatlanpiaci listát, amely a legkiválóbb épületeket tartalmazza az egyes ingatlantípusok között – Magyarországon ez még nem történt meg)
Zöld pénzügyek az ingatlanszektorban
„Az EU Green Deal törekvéseinek számos kapcsolódási pontja van az ingatlanpiaccal, az épületekkel. A klímakockázat ezen a piacon egyes országokban inkább fizikai kockázatként jelenik meg, például egy esetleges árvíz jelentősen csökkentheti a tengerparti ingatlanok értékét, míg más területeken inkább az átállási kockázat dominál, ami azt jelenti, hogy egy portfólió mennyi elavult ingatlant tartalmaz. Ezek, a bankok számára mind újszerű hitelkockázati kitettséget okoznak, de az energetikai minősítésekkel ez részben megfogható.” – mondta el Gyura Gábor, az MNB Fenntarthatóság Pénzügyek Főosztályának vezetője.
Az MNB Zöld Ajánlása minden bankot abba az irányba próbál terelni, hogy a fenntarthatósági kockázatot a működésükbe beépítsék. Ez még nem jogszabály, de egy erős ajánlás, amelynek elemei várhatóan a jogszabályba is bekerülnek. Egy, a bankok körében végzett felmérésből kiderült,
HOGY A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSA AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB KATEGÓRIA A ZÖLD BERUHÁZÁSOKAT TEKINTVE.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a lakáshiteleknél a bankoknak lehetősége van úgynevezett zöld hiteleket nyújtani az igénylők számára kedvezőbb kamatozással, ezen termékeknél az intézmények az MNB tőkekövetelmény kedvezményét is igénybe vehetik.
Még sincs tömeges zöld lakáshitel. A zöld lakáshitelek előtt álló legnagyobb gát az adattárház-fejlesztés nehézsége, a kapacitáskorlát, valamint mivel előírás, hogy ezeknél a hiteleknél az ügyfelek is kapjanak THM kedvezményt, a bankoknak egy ilyen termék bevezetése jövedelmezhetőségi gondot jelenthet.
– mondta el a szakértő.
A nem lakossági ingatlanhitelezés során az adatok elérhetősége szintén kulcskérdés. Egy másik lehetséges finanszírozási út a zöldkötvény-kibocsátás, amelyre az elmúlt néhány évben már itthon is voltak példák az MNB kötvényprogramja keretében. Arról is beszámolt a szakértő, hogy globálisan gyorsan nő az érdeklődés azon befektetési alapok iránt, ahol explicit módon figyelembe veszik az ESG szempontokat.
MAGYARORSZÁGON AZ ILYEN ALAPOK ARÁNYA EGYELŐRE 0,5%-RA TEHETŐ
– derült ki az előadásból. Mivel az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) szabályzat alapján a nem ESG ingatlanalapok esetében is be kell mutatni a fenntarthatósági kockázatokat, még tovább nőhet a közeljövőben az előző arányszám.
Ingatlanok ESG értékelése
Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting ügyvezetője az ingatlanok ESG szempontok szerinti értékelésének gyakorlatáról tartott előadást: „Az ingatlanok ESG szempontból való mérése során az üzemeltetőkkel, vagyonkezelőkkel interjút készítünk, valamint a meglévő dokumentációk segítenek a konkrét számokban, de az épület bejárása is segíti az ilyenfajta értékbecslést. Ezekből egy jelentést lehet összeállítani, és egy bizonyos benchmarkhoz hasonlítani a kapott eredményeket.” – mondta el a szakértő, majd a az EU Taxonómia kapcsán hozzátette, hogy a gyakorlatban az az eljárás, hogy a keretrendszerben álló szempontokból egy kérdőívet állítanak össze, és az ezekre adott válaszokból leszűrhető, hogy az adott vállalat mennyire felel meg a Taxonómia kritériumainak.
Az előadásból az is kiderült, hogy a portfóliótulajdonosok számára hasznos kockázatelemzési módszer a Carbon Risk Real Estate Monitor (CRREM), ami megmutatja, hogy az üzemeltetésből adódó széndioxid-kibocsátások milyen pénzügyi kockázatokat hordoznak magukban.
Címlapkép: Getty Images
[:]
