Tippek az irodai kellemes közérzethez

A kicsit bolondos április-májusi idő kapcsán, amikor +/- 15 fok eltérés is adódott az egymást követő napok csúcshőmérsékletében, ismét időszerű a téma: hogyan érhetjük el, hogy mindenki jól érezze magát az irodában.

Image courtesy of 75F

Hogy mennyire gyakori az irodai hőmérsékletek kapcsán az elégedetlenség, elég, ha belegondolunk, hogy vajon a saját helyünkön előfordult-e már, hogy nem volt jó a közérzetünk? Keveredtünk-e már „termosztát-háborúba” a kollégákkal, vagy van-e szobai hősugárzó valakinél az irodában elrejtve? A US Center for the Built Environment tanulmánya szerint az épületek mindössze 11%-ában találunk 80% feletti arányban elégedett felhasználókat. Mindenki más tehát hasonló cipőben jár, nekik nem megfelelő a hőkomfort az irodában.

Sőt, a tanulmány szerint a két leggyakoribb panasz, ami majdnem ugyanolyan arányban fordul elő, az a „túl hideg” és a „túl meleg van az irodában”. Ebből is látszik, hogy mindenképpen összetettebb a probléma a termosztát megfelelő beállításánál. A nyári meleg időszak beköszöntével a diszkomfort érzés talán még inkább gyakori. Kabátot viszel magaddal nyáron a légkondiból a fejedre ömlő hideg miatt? Bent cidrizel a váll nélküli felsőben mert valaki 20°C-ra hűtötte az irodát a kinti 38°C mellett?

Belső tényezők: egyéni hőkomfort

Ha megnézzük, milyen belső tényezőkön múlik a hőérzetünk, akkor gyorsan levonhatjuk a következtetést, hogy a termosztáton kijelzett hőfok csak egy a sok közül. Ahogyan azt már korábbi cikkünkben mi is elemeztük , az egyéni hőkomfortunk például nagyban függ a testmozgástól. Órákon át egy helyben a számítógép előtt ülve egész más hőfokot érzünk kellemesnek, mint, ha emeletek között mozgunk a kollégákkal egyeztetve. Másképp érzékeljük a hőfokot, ha bujkál bennünk egy vírus, esetleg épp változó korba léptünk. Az aktuális ruházatunk tehát mindig sokat számít az adott térben a hőérzékelésünk szempontjából, válasszunk megfelelőt! 

Hőérzetünk külső tényezői

A külső tényezők közül a legfontosabbak: a külső hőmérséklet és a páratartalom. Ezeket érdemes egy egyszerű szobai hőmérséklet és páratartalom érzékelőn ellenőrizni. Emellett fontos még, hogy mekkora a légmozgás, hiszen, ha huzatban ülünk, a hőérzetünk is más. Figyelembe kell vennünk, hogy van-e sugárzó hő vagy hideg hatás, amely a környező felületekről érkezik. Egy téli estén a kályha vagy kandalló mellett üldögélni akár jól is eshet, viszont a rosszul szigetelt ablak melletti sugárzó hideg kellemetlen tud lenni naphosszat, akkor is, ha a belső hőmérséklet egyébként megfelelő.

A külső és belső tényezőket figyelembe véve van néhány ötletünk, hogy ne a folyamatos home-office vagy az álláskeresés legyen a megoldás.

Mint tudjuk, az állandó ülés nem tesz jót, és még a pillanatnyi hőérzetünket is befolyásolja. Ha kicsit fázunk, érdemes tehát tenni egy kört a konyhában, esetleg lépcsőzni egyet az emeletek között. A gyors anyagcseréjű és alacsony testzsír indexű emberek gyakrabban fázósak, így nyugodtan tarthatnak egy pulcsit az irodában. Ha épp az ellentéte igaz, akkor egy kicsit könnyedebb, vékonyabb ruházat ajánlott ugyanolyan szobai hőmérséklet mellett a kellemes közérzethez.

Nem mindegy az sem, hogy az irodatéren belül hol ülünk. A fázósabbak a déli, naposabb oldalt válasszák. A gyakran változó hőérzetűeknek érdemes kicsit szabadabban változtatni a helyüket, ha erre lehetőségük van, sőt akár helycserén is elgondolkodhatnak egy más hőérzetű vagy más időbeosztásban dolgozó munkatárssal. Hasonló hőérzetű kollégákkal összefogva érdemes akár az épületüzemeltetővel is egyeztetni egy új szabályozható hőmérsékleti zóna kialakításáról, ahol a nekik megfelelő hőmérséklet tartható. Az egészséges és hatékony munkavégzés 21-23°C mellett valósul meg, természetesen tiszta és kellően friss levegő mellett, tehát nem érdemes szaunát csinálni az irodában, nem leszünk tőle produktívabbak, és a betegségeket is könnyebben elkapjuk!

Ellenőrizd a páratartalmat, és ha alacsony, egy szobai párásító készülékkel, esetleg növényekkel  vagy helyi párásítással emelhető a páratartalom a térben. A páratartalom egészséges környezetben 30-50% között kell, hogy legyen. Egy ventilátor is csodákat tehet egy meleg nyári napon, a hőérzetünknek jót tesz az áramló levegő. Már léteznek irodai székbe épített ventilátorok is, de a szék anyaga hőérzet szempontból is fontos. Szellőző háttámlájú kialakítás segíti a kellemesebb közérzetet, természetesen lehetőleg ergonomikus kialakítás mellett.

Sugárzó hideghatás megoldására még mindig sokszor kerülnek elő a hősugárzók, bár bérlemények esetén legtöbbször tilos, energiafogyasztása hatalmas, kórokozókat terjeszthet és tűzveszélyes is lehet. Ezek helyett megfontolandó egy akár fűthető takaró beszerzése, ami korlátozza a hideghatást, és biztonságosabb, energiatakarékosabb egy hősugárzónál. Egy kisebb melegítő párna is jó szolgálatot tehet automatikus kikapcsoló funkcióval. Hideg vagy meleg ital elfogyasztása is befolyásolhatja a hőérzékelésünket szinte azonnal. Erre a célra kifejlesztettek már fűthető egeret, klaviatúrát és lábtartót is az igazán fázósaknak.

Eddig körüljártuk a fix körülményekhez történő alkalmazkodás lehetőségeit, de nézzük, mi a helyzet, ha költözés vagy bérleti időszak hosszabbítás előtt áll a cég és van lehetőségünk az alaposabb változtatásra!

A hőmérsékleti zónák tudatos kialakítása

A hőkomfort zónák kiosztása történhet a gépészeti ellátó rendszerben például  a bérlő által meghatározott terv alapján. Ilyenkor figyelembe vehető, hogy ki milyen hőmérsékletű térben milyen jellegű munkát végez, és kialakíthatóak eszerint a gépészeti rendszerek új zónákkal. A tevékenység alapú munkavégzés egyre nagyobb térhódításával a munkahelyi térkialakítás és a bútorok típusa, a különböző munkaállomások vagy tárgyalóterek elhelyezése is igazodik a különböző zónákhoz, megfelelő friss levegő ellátással. Érdemes ezt a kialakítás előtt végiggondolni. Hol fognak a munkatársak a legkevesebbet mozogni? Mik lesznek a csendes, nyugodt területek? A napsütést is vegyük számításba, használjuk ki a passzív napenergiát a hidegebb időszakban, de a visszatükröződést megszüntetve tudunk árnyékolni a nyári időszakban.

Hová tervezünk alternatív munkaállomásokat, esetleg szobakerékpárral vagy futópaddal kombinált asztalokat elhelyezni? Hol szeretnek a legtöbben állva is dolgozni az emelhető asztaluk mellett? Lesz-e álló meeting sziget, tervezzük-e ilyen kialakítását? Ezek mind befolyásolják majd azon a területen a dolgozók hőérzetét, hisz többet mozognak majd.

Image by Pixabay

Fontos a kommunikáció

A munkatársak sokszor kizárólag a pillanatnyi hőérzetüknek megfelelően próbálják minél gyorsabban orvosolni a problémát a termosztát eltekerésével, az épületüzemeltetőknek nem kis fejfájást okozva, hiszen a rendszerek nem tudnak pár percen belül akár 5 fokos melegedést vagy épp hűtést produkálni az adott térben. Az okosan átgondolt beavatkozás azonban hozhat javulást a hőérzetben, amely legtöbbször nem a termosztát csavargatásával kezdődik. A korábban már említett magasabb páratartalom beállítási lehetősége vagy esetleg a több friss levegő és természetes szellőztetés vagy szellőzés az irodatérben legtöbbször megoldást nyújt. Bár az új irodaházi kialakításoknál még ritka, azért előfordul a természetes vagy ún. gravitációs szellőztetés kialakítása a gépi szellőzés mellett. A nyitható ablakok is használhatók, ha a kinti por és légszennyezettség a határértékek alatt van, ezt érdemes akár mérni is.

Érdemes tehát időről időre visszajelzést kérni a munkatársaktól, és javítani ezek alapján a kialakítást, a terek használatát, a hosszútávú és tartós elégedettség érdekében.